Az egyeztetés végén a résztvevők az alábbi emlékeztetőt fogadták el.

 

 

Egyetértettünk abban, hogy a magyar felsőoktatás rendszere megfontolt és határozott átalakításra szorul.

A felsőoktatás központi szerepet tölt be mind nemzetünk, mind az egyes emberek boldogulása szempontjából. Ezért a felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell:

A fenti célok elérése érdekében szükséges, hogy a magyar felsőoktatás az európai felsőoktatás fejlődésének fő irányához igazodjon, ennek érdekében a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a bolognai rendszert tartja irányadónak, amelynek legfőbb alapelvei:

A bolognai rendszer magyarországi bevezetése erőltetetten, kellően át nem gondolt módon történt meg. Ennek megfelelően szükséges a kialakult képzési kínálatot felülvizsgálni. A tanárképzés tekintetében vissza kell térni az osztatlan képzéshez, ugyanakkor más képzések esetében is szükséges vizsgálni, hogy a képzés megfelelő szerkezetben történik-e. A felsőoktatásban általában kétciklusú képzés valósul meg, kivéve azokat a tudományterületeket, amelyeket jogszabály megnevez. A képzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az abban részvevők hozzávetőlegesen 2/3-ad 1/3-ad arányban oszoljanak meg a BA/BSc és az MA/MSc között.

 

A tehetséges magyar fiatalok számára egyre kevésbé léteznek nyelvi korlátok, és az anyagi korlátok is folyamatosan változnak. A magyar felsőoktatás egyik nagy kihívása az elkövetkező évtizedekben, hogy a tehetséges magyar fiatalok részt vegyenek ugyan külföldi részképzésekben, de alapvetően hazai intézményekben tanuljanak, és diplomájuk megszerzése után hazánk gazdaságát és kultúráját gyarapítsák. A magyar felsőoktatási intézményeknek ehhez az európai piacon – többek között - német, angol, francia társaikkal kell majd versenyezniük, és talpon maradniuk.

 

A felsőoktatás finanszírozásának is a felsőoktatás minőségének megújulását kell szolgálnia. A közpénzek ráfordításának célja a felsőoktatási intézmény minőségi oktatási és kutatási tevékenységének támogatása. A pusztán hallgatóarányos finanszírozás nem tudta a minőség irányába befolyásolni a rendszert, ezért szükséges a normatív finanszírozást a minőséget támogató elemekkel kiegészíteni. Az államilag finanszírozott felsőoktatásba való bejutás követelményrendszerét szigorítani szükséges.

 

Sem a hallgatók, sem a felsőoktatási intézmények nem vehetnek igénybe korlátlanul közpénzt és közvagyont, mert ezzel mások pénzét költenék el, mások esélyét korlátoznák. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a közösség pénzén tanuló hallgatók a lehető leghamarabb, a lehető legjobb eredménnyel végezzék el tanulmányaikat. Ezért meg kell akadályozni olyan oktatásszervezési, adminisztratív szabályok kialakítását, melyek pazarláshoz vezetnének. Ugyanígy a felsőoktatási intézmények sem költhetik korlátlanul a közpénzt, és privatizálhatják a közvagyont, ezek csak átlátható módon, szabályozott kereteken belül, a köz javára használhatók fel, illetve hasznosíthatók.

 

A felsőoktatási intézmény egy-egy városban meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be. Az elmúlt évek felsőoktatási politikája miatt a vidéki felsőoktatás több intézménye került nehéz helyzetbe. Ezen felsőoktatási intézményekben is versenyképes képzési kínálatot kell kialakítani, és növelni kell regionális szerepüket. Az új felsőoktatási rendszerben biztosítani kell, hogy egyetlen intézmény kínálata se jelentsen zsákutcát, azaz biztosítani kell a megszerzett tudás beszámíthatóságát, de ne legyenek olyan végzettségek sem, amelyek a munkaerőpiacon nem értékesíthetők.

 

A felsőoktatási törvény koncepciója a további egyeztetésekhez megfelelő kiindulási alapot nyújt.

 

Dr. Réthelyi Miklós	Pokorni Zoltán
Nemzeti Erőforrás Minisztérium	Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottság
miniszter	elnök
Dr. Hoffmann Rózsa	Dr. Dux László
Nemzeti Erőforrás Minisztérium	Nemzeti Erőforrás Minisztérium
államtitkár	helyettes-államtitkár