A tárcavezető úgy fogalmazott, "Közép-Európában, Magyarországon a lokálpatriotizmusnak mindig nagy ereje volt: energiát, illatot, közelséget, emlékeket, alakító erőt jelentett". A szakminiszter szerint akkor tudunk jó hazafiak, patrióták lenni, ha büszkén vállaljuk a lokálpatriotizmust.

 

2010 és 2011 sajátos és nagyszerű lehetőség a magyar kultúra számára, a magyar kultúra bemutatására és az egyetemes kultúra befogadására, hiszen idén Pécs Európa Kulturális Fővárosa, 2011-ben pedig Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke.

 

Hiller István a díjazottaknak köszönetet mondott, és kiemelte, hogy a Kultúra Magyar Városa cím az ország elismerése és bíztatása.

 

A Kultúra Magyar Városa címet idén a "Megyei jogú városok" kategóriájában Eger és Győr, a "Tízezer lakosúnál nagyobb városok" kategóriájában Vác, míg a "Tízezer lakosúnál kisebb városok" kategóriájában Ráckeve nyerte el.

 

 

Díszoklevelet kapott Szolnok a belváros kulturális célú fejlesztése terén elért eredmények és továbbfejlesztési tervek elismeréseként, Nyíregyháza a város kulturális célú fejlesztése terén kifejtett erőfeszítések elismeréseként. Díszoklevéllel jutalmazták Ajkát az egykori iparváros új, kulturális irányú fejlesztési elképzeléseiért, valamint Kazincbarcikát és Szentest a "Szobrok városa" program terén elért eredményekért.

 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium - együttműködésben a Külügyminisztériummal, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével - 2005 óta hirdeti meg pályázatát A Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére.

 

Az oktatási és kulturális miniszter által adományozott A Kultúra Magyar Városa cím olyan városi helyi önkormányzat elismerése, mely kiemelkedően fejleszti, illetve támogatja kulturális, művészeti életét, és annak értékeit példaértékűen mutatja be.

 

A Kultúra Magyar Városa cím adományozásának célja a kultúra gazdasági, társadalmi, és térségi összefogást erősítő jelentőségének elismertetése, továbbá a kultúra helyi és térségi közösségfejlesztő szerepének elmélyítése mind a városok döntéshozói, mind pedig az állampolgárok szemléletében.

 

A Kultúra Magyar Városa címre évente lehet pályázni, lakosságszám szerint három kategóriában: megyei jogú városok, 10 ezer lakosúnál nagyobb, illetve 10 ezer lakosúnál kisebb városok nevében. A címet elnyert város önkormányzata a cím ismételt elnyerésére legkorábban a cím adományozását követő 5. évtől pályázhat.

 

A bíráló bizottság elsősorban a városok eddig elért kulturális szintjét értékeli. Fontos szempontot jelentenek a kulturális aktivitás, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei, a város külső-belső kapcsolatai, a kulturális turisztikai helyzetkép (pl. fesztiválok, kulturális turisztikai programok), a turisztikai infrastruktúra állapota, a fenntartható fejlesztések és az esélyegyenlőség.

 

A cím elsősorban eszmei értékű, s a városok elmúlt két-három évben nyújtott kulturális teljesítményének, valamint fenntartható fejlesztéseket elősegítő kulturális programjainak értékelésére és elismerésére szolgál.

 

2005-ben Kecskemét, Keszthely és Vasvár, 2006-ban Sárospatak és Székesfehérvár nyerte el a címet. A Kultúra Magyar Városa 2008-díjat Gyula, Miskolc és Tokaj kapta, 2009-ben Balatonfüred és Szombathely részesült az elismerésben.