Fotó: Gordon Eszter

Hartung Sándor tudatosan választotta a kör alakú kompozíciót, hiszen ez a végtelenség szimbóluma, a kiismerhetetlenség, a bizonytalanság érzetét keltő forma. Nincs eleje és nincs vége. Állandó inspirációja az ember fantáziájának.

 

A képen sellők repülnek-kavarognak, örvénylő spirális mozgásban. Bár a kompozíció tematikusan kapcsolódik az uszodához, de ahogy minden kép festett költemény, az alakok képi metaforaként jelennek meg. A vízi tündérek démonok és angyalok egyszerre, az embernek olyan megnyilvánulási formái, melyek ábrázolása a dolgok lényegének kifejezésére irányul. A spirális mozgás dinamikájából fakadó, szimbolikus utalásokat hordozó kompozíció a struktúrák és formák síkba rendezésével ritmikus és kiegyensúlyozott összefüggéseket teremt, teret és mozgást sugall.

 

Az alkotóművész az emberi test és szellem mozgásainak változatosságát a mozaiküveg színárnyalataival, a rakásmód geometriai és egyben szabad formarendszerével, a szimbolikus tartalmakkal, és a motívumok változó ritmusú egyensúlyával fejezte ki. A kép hátterének végtelen dinamikát kölcsönöz a mozaik foltok rezgő formái és a gyöngyház-fehér színű szemek különleges, csigavonalú rakásmódja. A ritmusok széthúzásával, energikus kompozícióval, vibráló színekkel, mozdulatok, kivágások játékával adva a térnek és időnek új értelmezést.

 

 

A színvilág és témaválasztás sajátosan megfelelt a tradicionális mozaikos technikának. A mű a hagyományos kézműves-művészi módon előállított, kézzel szabott és pattintott művészi mozaiküvegből, „smaltiból” készül, melynek csillogó, színes felülete a csarnok tetőablakán és a nyugati üvegfalon keresztül beáramló természetes fényben, és az erős esti mesterséges megvilágításban egyaránt érvényesül.

 

1962-ben született Budapesten

1980-ban a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett

1986-ban a Képzőművészeti Főiskola festő szakán diplomázott

1986-ban tagja a Művészeti Alapnak és a Fiatal Művészek Stúdiójának

1987-től több könyvet illusztrált és számos antológiában jelentek meg munkái

1986 és 2006 között kiállításokon több szakmai díjat nyert

2001-től a Magyar Festők Társságának tagja

2000-ben Tiszta szívvel néven alapítványt hozott létre beteg gyerekek megsegítésére

2000 és 2001 között az Új Átlók művészeti társaság elnöke

2003-ban Igézet címmel kisjátékfilmet készített

2004-ben Szín-játék címmel a Duna Televízió Talentum sorozatában portréfilm készült róla

2007-től a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének tagja

 

1988 Budapest - Kisduna Galéria, Gaál Imre Galéria

1989 Rotterdamban

1990 Stuttgartban - Weinstadt

1992 Budapest – Csili Galéria

1996 Budapest – Atrium Hyatt Galéria

1999 Budapest – Galéria 13

1999 München – Tutzing

2000 Budapest – Gellért Hotel Galéria

2001 Bécs

2002 Budapest – Aulich Galéria, Galéria 13, Csók Galéria, Koppenhága

2003 Róma – Magyar Akadémia

2004 Budapest – Duna Televízió Galéria

2006 Szentendre – Műhely Galéria

2007 Budapest – Galéria 13

 

1986 Budapest, Pesterzsébeti Galéria – festészeti díj, közönségdíj

1986-88 Szőnyi ösztöndíj

1988 Budapest, Gaál Imre Galéria – grafikai díj

1994 Budapest, Sikoly környezetvédelmi kiállítás – festészeti díj

1998 Budapest – Galéria 13, Tavaszi Tárlat Biennále- festészeti díj

1999 Budapest, XXIII. Kerületi önkormányzat – Soroksárért érdemérem

2000 Budapest, Gaál Imre Galéria, Tavaszi Tárlat – közönségdíj

2006 Budapest, Gaál Imre Galéria, Tavaszi Tárlat – 1956 – festészeti díj

2006 Debrecen, XIX Országos Nyári Tárlat – fődíj

 

A kilencvenes évek közepén, amikor a Papírgyárat eladták, a gyár új tulajdonosa gyorsan rájött, hogy meglehetősen drága mulatság az uszoda fenntartása, üzemeltetése. Ellenben tény, hogy már akkor erős lakossági igény mutatkozott arra, hogy a közkedvelt uszodát ne zárják be. Csepel, Soroksár, és Pesterzsébet vezetői összeültek, hogy megoldást keressenek, hogy működtessék közösen tovább a létesítményt.

 

A tárgyalások előbb megakadtak, majd meg is szakadtak. Az önkormányzatoknak a fenntartáshoz szükséges anyagiakat a határozott szándék ellenére sem sikerült előteremteniük.

 

Majdnem tíz éve annak, hogy a pesterzsébeti gyógyfürdő medencéje fővárosi beruházásból új szűrő, forgató-berendezést kapott. Akkor erősödött fel újra az igény, hogy a strand területén épüljön végre fedett medence is, ahol az erzsébeti gyermekek szervezett úszásoktatását is megszervezhetnék, mert a Stromfeld Aurél Általános Iskolában található tanmedence kicsi is, s nem is túl modern. Pénzhiány miatt az ötlet nem valósult meg.

 

Egy 2002-ben készült felmérés szerint a lakosság továbbra is ragaszkodott az uszoda megépítéséhez.

 

2006-ban új lendületet nyert az uszodaépítkezés, az önkormányzati döntést követően a terveket a Hinterland Kft. készítette el, majd 2007. október 15-én - a közbeszerzési eljárás többszöri lefolytatása után - a BÁÉV Zrt. megkezdte a kivitelezési munkákat.

 

Az építők tavaly decemberben jelezték, hogy elkészültek a munkákkal. December 17-én az úgynevezett átadás-átvételi eljárás is megkezdődött, majd az uszoda terhelés nélküli próbaüzeme után, új közbeszerzési eljárást írt ki a Pesterzsébeti Önkormányzat. A legkedvezőbb ajánlatot a Tempero Zrt. adta, akikkel három évre kötött szerződést az önkormányzat. A Pesterzsébeti Önkormányzat az uszodaidőkért cserébe – évente csökkenő mértékben - havonta 13-14 millióval járul hozzá az intézmény üzemeltetéséhez.

 

Az uszodát 2009. május 21-én adta át Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere.