2021. szeptember 22.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Gyorsjelentés a felsőoktatási jelentkezésekről

2004. április 3.
1. Idén 6 ezerrel több felvételiző lesz, mint tavaly volt.

Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda összesítette a felsőoktatási intézményekbe jelentkező fiatalok adatait. Az előzetes kimutatás alapján 2004-ben mintegy 166 ezer központi jelentkezési lap érkezett be az Irodához. Ez a szám azonban nem tekinthető véglegesnek, a hibás, pontatlan vagy félreérthető jelentkezések korrekciója még folyik.

2003-ban a végleges adatok szerint 160 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, ezt az idei jelentkezési szám mindenképpen meghaladja. A beérkezett jelentkezések közül a tavalyival összehasonlítható módon 160 ezer jelentkezést már feldolgozott az OFI, ennek alapján megállapíthatóak bizonyos tendenciák, amelyeket az összes adat ismeretében még természetesen minimális mértékig korrigálni lehet. Az összesen beadott jelentkezések száma jelentősen – mintegy 4%-kal – növekedett az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy mintegy 380 ezer jelentkezési lapot kaptak közvetlenül az egyetemek és főiskolák.

2. A korábban érettségizett felvételizők aránya idén is magas.

Az összes jelentkező közül mintegy 23 ezer fő rendelkezik már felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, és a második vagy sokadik oklevelének megszerzéséért kíván tanulni, illetve a főiskolai képzést befejezve, kiegészítő képzés keretében egyetemi szintű oklevelet szerezni. A kiegészítő képzésre jelentkező valamivel több mint 8 ezer fő, illetve az újabb oklevél megszerzése céljából jelentkező 15 ezer fő lényegében azonos számot jelent, mint 2004-ben.

Az eddigi tendenciához hasonlóan továbbra is nagyobb a nők aránya (59%) a továbbtanulásra jelentkezők között, mint a férfiaké. Az eddig feldolgozott adatok azt bizonyítják, hogy a tanulási kedv töretlen a fiatalok és kevésbé fiatalok között, ezt mutatja 0az, hogy az összes jelentkező 65%-a korábban érettségizett. Ez is azt bizonyítja, hogy folyamatos az igény a felsőoktatási tanulmányok iránt, az egész életen át tartó tanulás szellemében a korábban érettségizők is jelentkeznek, vagy ismét jelentkeznek továbbtanulni.

3. A felsőfokú szakképzés iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés.

A felsőfokú szakképzés kínálata folyamatosan bővül a magyar felsőoktatási intézményekben, s az érdekeltek egyre jobban megismerik ezt a lehetőséget és élnek is a jelentkezés lehetőségével. Az eddig feldolgozott adatok alapján a felsőfokú szakképzésekre első helyen és összesen is mintegy 30%-kal többen kívánnak felvételt nyerni, mint 2003-ban. Az összes jelentkezők száma így már meghaladja a 12 ezer főt, ami feltételezhetően biztosítja a megfelelő felkészültségű fiatalok bejutását erre a képzési formára is.

Az adatok azt mutatják, hogy a növekedés a tavalyihoz képest elsősorban a nappali alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben tapasztalható. A nappali alapképzésre első helyen 7%-kal, az összes beadott jelentkezési lapot vizsgálva 9%-kal többen kívánnak bekerülni, mint 2003-ban. A felsőfokú szakképzésben a jelentkezési arány növekedése az első helyes és az összes jelentkezőt vizsgálva egyaránt kb. 30% volt. (Ebben az arányszámban még nincs benne az egyetemek, illetve főiskolák által, a szakközépiskolákkal együttműködve, tanulói jogviszonyban indított képzésekre történő jelentkezések száma. A tanulói jogviszonyban és a hallgatói jogviszonyban indított képzésekre a felvettek száma kb. azonos.)

A nappali alapképzésben az átlagos növekedést meghaladó mértékben növekedett a jelentkezők száma a bölcsészettudományi területen, az egészségügyi felsőoktatási intézményekben, a jogi területen, a műszaki felsőoktatásban, a szociális jellegű képzéseknél és a természettudományos területen. A növekedés szinte minden területen a rövidebb idejű, főiskolai területen a meghatározó.

4. A gazdasági szakok iránt továbbra is nagy az érdeklődés

Ha az abszolút számokat nézzük, első nappali alapképzésben a legtöbb pályázó – közel 23 ezer fő – gazdasági jellegű felsőoktatási területen kíván továbbtanulni, több mint kétharmaduk főiskolai szinten. A második legnagyobb népszerűségnek örvendő terület a bölcsészettudományi képzés, a három bölcsész szakcsoportban összesen mintegy 17 ezer pályázó kíván tanulni. A műszaki felsőoktatási intézményekbe első helyen mintegy 10 ezer fő pályázik, 60 százalékuk főiskolai szintre, 40 százalékuk egyetemi szintre.

A kormány által meghatározott államilag finanszírozott felvehető összlétszám 2004-ben 62 ezer fő, melyből 54 ezer fő kezdheti felsőfokú tanulmányait meg nappali tagozaton. A felvehető összlétszám szakcsoportok szerinti megoszlását az oktatási miniszter határozta meg és ez megtalálható a „Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2004.” c. OM kiadványban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a nappali alapképzésben milyen bejutási esélyeik vannak a fiataloknak, akkor megállapítható, hogy a legnagyobb „verseny” a művészeti területen van, ahol több mint 4 pályázó kéri felvételét egy helyre, ezt követi a „klasszikus” bölcsészettudományi terület, ahol több mint háromszoros a túljelentkezés. Továbbra is nagy verseny lesz a jogi területen, a gazdasági felsőoktatásban, és a testkulturális felsőoktatás területén, ahol 2,5–3-szoros a túljelentkezés.

5. 17 százalékkal többen jelentkeztek nem egyetemi szintű informatikai képzésre.

Speciális helyzetben van az informatikai terület, ugyanis a bolognai folyamatnak megfelelő első, kísérleti képzések itt indultak el négy felsőoktatási intézményben. Az első alkalommal meghirdetett műszaki informatika (BSc) és programtervező informatikus (BSc) képzésekre a nappali tagozatra meghirdetett mintegy 800 helyre közel 1600 fő jelentkezett első helyen, összesen pedig több mint 3600-an. A BSc képzések meghirdetése és azok széles körű propagálása hozzájárult ahhoz, hogy a nem egyetemi szintű informatikai képzésekre összesen több mint 17%-kal növekedett a jelentkezők száma.

Az eddig feldolgozott adatok alapján az első alapképzésre összességében körülbelül ugyanannyian jelentkeztek mint 2003-ban, a nappali alapképzés és kismértékig az esti alapképzés jelentkezési száma növekedett, a csökkenés a levelező tagozatos képzésben és jelentős mértékben – közel 40%-os a visszaesés –a távoktatásos képzésre jelentkezők körében volt.

A levelező tagozatos első alapképzésre jelentkezők száma közel azonos a tavalyival. Ha az államilag finanszírozott képzésre vonatkozó túljelentkezést vizsgáljuk, akkor a bölcsészettudományi és a gazdasági jellegű képzésekre lesz a legnehezebb felvételt nyerni, ott ugyanis több, mint négyszeres a túljelentkezés. A finanszírozott helyek számát jelentősen meghaladja a pályázók száma az egészségügyi, gyógypedagógiai, szociális és testkulturális szakcsoportokban is.

Összefoglaló bemutató ábrákkal a jelentkezésekről (letölthető .ppt formátumban, 3 MB)
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok