Elmondta: az érettségizett diákok létszáma és az államilag finanszírozott hallgatók száma között egy 68 százalékos arányszámot határoztak meg. 2007-ben várhatóan 82.300-an érettségiznek majd, s ennek 68 százaléka 56 ezer - magyarázta a miniszter.

Kifejtette: a természettudományos képzésben résztvevők aránya 2,63 százalékkal nő majd, míg a műszaki képzésben 1,8 százalékkal tanulhatnak többen. Az orvos és egészségügyi képzésben szinten maradnak a keretszámok. A bölcsészképzésben 20 százalékos, a pedagógusképzésben 23,8 százalékos, az agrárképzésben 29,58 százalékos, a jogi képzésben 13,26 százalékos lesz a csökkenés. Felsőfokú szakképzésben a következő tanévben is 12 500-an vehetnek majd részt, s ez a szám várhatóan ekörül lesz a következő esztendőkben is.

A miniszter elmondta: az egyetemeknél kapacitásvizsgálatot végeztek, s többi között az elmúlt évek jelentkezése alapján meghatároztak egy kapacitásszámot, keretet, amely az államilag finanszírozott hallgatókat és a költségtérítéses képzésben részt vevők számából tevődik ki. A végleges számot ugyanakkor az adott intézménybe jelentkező hallgatók száma és az ő felvételi eredményük határozza meg.

Előfordulhat tehát, hogy egy intézmény teljes kapacitásszáma államilag finanszírozott lesz, s akkor már költségtérítéses helyeket nem hirdethet meg. Az is megeshet ugyanakkor, hogy lesz olyan intézmény, ahová már nem jut államilag finanszírozott szám, ez az intézmény vagy képes lesz magát fenntartani költségtérítéses képzésekből, vagy előbb-utóbb bezárja kapuit - fejtette ki Hiller István.

Hiller István hangsúlyozta: a felsőfokú képzés szerkezete átalakításra szorul, az ugyanis nem igazodik eléggé a munkaerő-piaci igényekhez, s a divatszakmák ma már nem nyújtanak biztonságot, az egyes intézmények nem megfelelő minőségűek. A tárca vezetője a változásokat minőségcentrikusnak nevezte, s mint mondta ez megfelel azoknak a nyugat-európai modelleknek, ahol a hallgatók megrendelése alapján működik a piac.
(MTI)