Fotó: Gordon Eszter

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: egyetemi tanárságra jutni a legmagasabb elismerés és pozíció, amit egy tudós tanár, egy tanító tudós elérhet. Ez egyben a legszabadabb pozíciók egyike, amelyet a szellemi autonómia fémjelez, és amelyhez a tanítási és a kutatási szabadság alkotmányos joga is garantált - tette hozzá.

Az egyetemi tanári kinevezésre várókhoz intézve szavait az államfő azt mondta: "Önök olyan időkben értek a pálya csúcsára, amikor az egyetemi világ forrong". Hozzátette: gyökeres szervezeti és pénzügyi átalakítások zajlanak, "ezeket nem lehet azonban a magyar felsőoktatásra szűkítve értékelni, és a felsőoktatás ügyét sem lehet önmagában szemlélni".

Az államfő elmondta azt is, tanári működésének utolsó éveiben állandóan azzal szembesült, milyen hihetetlenül tágra nyílik az olló a gyenge előképzettségű, és csakis a diplomaszerzésben érdekelt hallgatók tömege, másrészt a vékony elit rétege között.

Mint Sólyom László kiemelte, a "bolognai folyamat" értelme nem az, hogy visszahozza a felsőfokú technikumot. Értelme akkor lesz, ha az európai kompatibilitást, a hallgatók mobilitását, a diplomák egyenértékűségét szolgálja mindegyik képzési szinten - jegyezte meg, majd úgy folytatta: az első három évnek is magas követelményeket kell állítania, hacsak nem azt akarjuk, hogy minden szint eggyel lejjebb csússzon. Ennél nagyobb baj pedig nem érhetné Magyarországot és a felsőoktatást - jelentette ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy semmilyen oktatóprogram nem tudja helyettesíteni a tanár személyes odafordulását tanítványaihoz. "S nincs nagyobb hozzájárulás a fiatal emberek személyiségének alakulásához, mintha érzik, hogy a tanár tiszteletben tartja emberi méltóságukat" - tette hozzá az államfő.

Mint megjegyezte, "az egyetemet a professzorok teszik valódi egyetemmé, és az egyetemi autonómia sem éri el igazi célját, ha nem autonóm személyiségek munkáját szolgálja".

A köztársasági elnök rámutatott arra: kíméletlen versenybe lép be ma az egyetemi tanár. Mit ér a professzori cím, ha elfogy a hallgató, ha eltűnik az egyetem mögüle - tette fel a kérdést Sólyom László.

Közölte: az egyetemnek nem nemzeti keretek közt kell helytállnia. A jó hallgatók kihasználják a külföldi lehetőségeket - mondta az államfő, majd úgy folytatta: "hogy rajtuk túl az egyetem mennyire kapcsolódik be a tudomány nemzetközi vérkeringésébe, az viszont mindenekelőtt Önökön, a professzorokon múlik".

Fotó: Gordon Eszter

MTI