
Fotó: Gordon Eszter
Eddig ez az egyetemekre volt bízva, a felsőoktatási törvény csak a lehetőséget rögzítette. Manherz Károly a tandíj kérdésében indított népszavazási kezdeményezésről azt mondta, hogy ha annak negatív lesz az eredménye, akkor marad a jelenlegi rendszer.
Az ebből származó bevétel az intézmények bevétele - tette hozzá. Az állami költségvetés ugyanis a következő három évre biztosítja a felsőoktatás támogatását. A képzési hozzájárulást nem tervezték be, ez csak ösztönző elem - mondta.
Ha a népszavazáson elvetik a tandíjat, akkor ez nincs, akkor nincs plusz ösztöndíj, s új kormányrendeletet kell alkotni - vázolta a szakállamtitkár. Nem érheti sérelem sem a hallgatókat, sem az intézményeket emiatt - jelezte.
A felsőoktatási fórumon ugyanakkor több hallgató bírálta a tervezett tandíjat. Tibor Zoltán egyetemi hallgatói önkormányzati vezető azt mondta, hogy "olyan, mint ha egy lyukas vödörre nyitnának egy újabb csapot". Valóban plusz forrásról van szó, ám az nem tisztázott pontosan, mire megy majd el az így befolyó összeg.
Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista elnöke szerint minden felmérés azt mutatta, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevők szociális státusza lényegesen magasabb, mint a költségtérítéses hallgatóké. Nem igaz, hogy a tandíj tömegesen üldözné el a hallgatókat a felsőoktatásból - hangoztatta.
"Az évi 105 ezer forint napi egy doboz cigaretta ára, ez az, amit be kell fektetni a jövőben" - vont hasonlatot a kormánypárti politikus.
Medveczky Gábor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviseletében azt kérdezte, ha valóban nincs a tandíjnak elriasztó hatása, miért jelentkeztek idén 18 százalékkal kevesebben a felsőoktatásba. Felhívta a figyelmet, hogy a tandíj miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a családok, amelyek eddig is épp hogy biztosítani tudták gyermekük továbbtanulását.
Manherz Károly szerint 2004 óta tart a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése.
Kövesi János, a Műegyetem oktatási rektor-helyettese azt mondta, hogy minőségi felsőoktatás nincs valódi verseny nélkül. Magyarországnak nincs szüksége 72 felsőoktatási intézményre - jelentette ki.
A hallgatók képviselője szólt arról is, hogy ma nagyon nehéz általánosan tájékozódni, mennyire piacképes egy diploma. Arról sincsenek, vagy csak minimális mértékben vannak piaci visszajelzések, hogy az alapképzésben szerzett végzettség mennyit is ér majd.
A "Többet kapsz, mint gondolnád" mottójú felsőoktatási túrán az elkövetkező hetekben még négy vidéki városban várják a felsőoktatás változásai iránt érdeklődő hallgatókat - legközelebb október 3-án Miskolcon.
(MTI)