2021. november 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Gyakori kérdések a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban

2007. február 9.
Amit a felsőoktatási felvételi eljárásról tudni kell

Közeledik a felsőoktatási jelentkezési határidő. Itt találhatóak meg a felsőoktatási felvételi jelentkezéssel és ügyintézéssel kapcsolatos gyakran feltett kérdésekre adott válaszok, amelyek remélhetőleg hasznos információkat tartalmaznak azok számára, akik még nem döntötték el azt, hogy hová, milyen felsőoktatási intézménybe jelentkezzenek.

Milyen határidőkre kell figyelni?

2006. december 15. A Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2007 c. kiadvány megjelenése. A felvételi eljárás kezdete, a felsőoktatási jelentkezési lap megjelenése és az e-felvételi felületének indítása.

2007. február 15. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ (Amennyiben a felvételiző csak mester- és/vagy kiegészítő képzésekre jelentkezik, akkor a jelentkezést március 15-ig is be lehet nyújtani.)

2007. március 1. E-felvételi hitelesítésének határideje

2007. július 11. Adatmódosítások és az egyszeri sorrendmódosítás határideje. A hiányzó dokumentumok benyújtásának határideje.

2007. július 25. Felvételi ponthatárok meghatározása.

2007. július - augusztus eleje: Pótfelvételi lehetőségek meghirdetése és jelentkezési határidő.

Hogyan fogjak hozzá a jelentkezéshez?

December 15.: megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2007 c. kiadvány

1. lépés: Döntse el, milyen pályát választ!

Sok mindent kell mérlegelni, nem csupán az adott szakma anyagi perspektívái, a családi hagyományok vagy a főiskola-egyetem divatossága számít. Az is fontos, mik az álmai, milyen területeken érezné jól magát, mire teszik alkalmassá a képességei. Utóbbiak megismeréséhez töltse ki önismereti tesztjeinket!

2. lépés: Válassza ki, milyen intézmény(ek)be, milyen szak(ok)ra jelentkezik!

FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2007: A nélkülözhetetlen könyv részletesen ismerteti a hivatalos felsőoktatási felvételi lehetőségeket, tudnivalókat és szabályokat. A Tájékoztató tartalmazza a felsőfokú szakképzéseket, a BSc/BA, MSc/MA, valamint a kiegészítő és másoddiplomás képzéseket. Az FFT-ben függelékként helyet kapnak az ún. intézményi saját vizsgák követelményei is.

3. lépés: A jelentkezési lap kitöltése

A sikeres felvételihez vezető út első lépése a jelentkezési lap hibátlan kitöltése. A jelentkezési lapot postahivatalokban és könyvesboltokban tudja megvenni. Lásson neki gondosan: legelőször olvassa el az egyes kitöltendő pontok magyarázatát a lap hátoldalán, ha pedig így sem világos valami, üsse fel a Tájékoztató általános szabályokat ismertető első fejezeteit! Használjon halványan fogó ceruzát a kitöltéskor, és csak a legvégén, ha mindent rendben talál, írja át tollal a rublikákba írt szöveget! Az Országos Felsőoktatási Információs Központ Eljárási díj-kalkulátorával kiszámolhatja, mennyit kell fizetnie az összeállított jelentkezéseiért. A felvételizők egy része - sajnos - az utolsó napokra hagyja a "papírmunkát". Pedig nem éri meg a határidő szorításában kitölteni ezeket a dokumentumokat, mert a hibás kitöltés miatt megeshet, hogy az egész jelentkezés meghiúsul! A lapkitöltésről prezentációt tölthet le az OFIK honlapjáról.

E-FELVÉTELI: ha meg szeretné spórolni a papírmunkát és valami modernebbel felváltani, akkor válassza az e-felvételit, melyet a www.felvi.hu-n keresztül érhet el, regisztráció után, a személyes weboldaladról. Az e-felvételi minden tekintetben egyenértékű jelentkezésnek számít a hagyományos jelentkezési móddal 2006-ban már 12 ezren használták megelégedéssel!

Február 15.: jelentkezési határidő

2007. február 15-én éjfélig adhatja le a jelentkezési lapját, illetve szerkesztheti az e-felvételi jelentkezéseit. Lehetőleg ne halassza az utolsó napra a postázást, hiszen így a hosszú sorban állást, a zsúfoltságot és az idegeskedést el lehet kerülni. Ne felejtse el, február 15. nem csupán a felvételi jelentkezés, de az érettségi vizsgára való jelentkezés határideje is! Mindkettőre külön-külön kell jelentkezni!

Van felvételi vizsga? Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén nincs felvételi, mert minden jelentkező a felvételi tárgyának megfelelő érettségi eredményével felvételizik, függetlenül attól, hogy mikor érettségizett (a művészeti, művészetközvetítés képzési területbe tartozó szakok, illetve a sporttudományi képzési terület egyes szakjai esetében marad az eddig megszokott intézményi szervezésű felvételi vizsga). "Emelt szintű" vagy "középszintű érettségit" akkor lehet, vagy kell tenni, ha a felvételi tárgyából nincsen érettségi eredménye (vagy nem megfelelő szintű), vagy az érettségin elért eredményedén javítani szeretne.

Azoknak, akik még a régi rendszer szerint érettségiztek, vizsgájuk minden tárgyból automatikusan középszintűnek számít (eredményük nem évül el, bármilyen régen érettségiztek!). Ha szeretne többletpontot kapni (maximum két vizsgatárgyért azokból a tárgyakból, amelyekből az érettségi pontok számítása is történik), akkor érdemes emelt szintű érettségit tenni annak ellenére is, hogy ez nem jelentkezési feltétel az adott szakon. Egyedül a bölcsészettudományi képzési területbe tartozó egyes szakokra (anglisztika, germanisztika, romanisztika egyes meghirdetései) felvételizőknek kötelező az emelt szintű érettségi letétele. A fentiek alapján felvételizhet a szakon előírt érettségi követelményekben meghatározott tárgyak érettségi eredményével. Ha ez nem jó, akkor (ismétlő) közép- vagy (szintemelő) emelt szintű érettségit tehet, melynek százalékos teljesítménye alapján kap majd pontokat. Amennyiben érettségi vizsgát szeretne tenni 2007-ben (akár közép-, akár emelt szinten), jelentkeznie kell a vizsgára, amit középszinten a tárgyból vizsgát szervező középiskolákban, közép- és emelt szinten az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál (OH-OKÉV) tehet meg. Honlapjukon (www.okev.hu) megtalálja az elérhetőségeiket. A részletes tudnivalókat a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, illetve a www.felvi.hu honlapon olvashatja el. A jelentkezési lap postára adásának és az érettségi jelentkezésnek egyaránt 2007. február 15. a határideje.

Diplomás vagyok, jelentkezhetek alapképzésre? A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett alapképzési szakokat (D) a diplomával rendelkezők számára hirdetik meg, így amennyiben meghirdetésre kerül egyazon intézményen belül ugyanaz a szak alapképzési (A) és felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára hirdetett alapképzési szak (D) formában is, a diplomával rendelkezőknek (D) jelű képzésre érdemes jelentkeznie, hiszen ott számukra rövidebb lehet a képzési idő. Ennek ellenére a felsőfokú oklevéllel rendelkezők alapképzési szakra (A) is beadhatják jelentkezésüket.

Meddig és hogyan módosíthatom a sorrendet? A sorrend módosítására két lehetőség van:

1) A www.felvi.hu honlapon az e-ügyintézés menüpont alatt iktatószámával regisztrálva saját maga módosíthatja az előzőleg felállított sorrendjét (és adatait).

2) Igényelhet az OFIK-tól sorrendmódosító adatlapot. Ezt megteheti levélben, e-mail-ben vagy telefonon keresztül. A sorrendmódosító adatlapot kipostázzák arra a címre, melyet a jelentkezési lapján megadott. Az immár helyes sorrendet és aláírását is tartalmazó adatlapot postai úton (Országos Felsőoktatási Információs Központ 1542 Budapest, 114-es posta) vagy faxon (1/477-3111) juttathatja. A benyújtási határidő 2006. július 11. Ne felejtse el, hogy sorrendmódosításra csak egyszer van lehetősége, így jól gondja át a rangsort, mielőtt elküldi a levelet. Figyelem! A sorrendmódosítás során csak a jelentkezési lapon megjelölt jelentkezési helyek sorrendje módosítható, új jelentkezési hely felvételére nincs lehetőség.

Hová kell küldenem a bizonyítványaim másolatait? A középiskolai / érettségi, illetve nyelvvizsga bizonyítványok, valamint az intézmények által kért egyéb iratok másolatát OFIK-nak kell elküldeni. Ezeket legkésőbb július 11-ig kell benyújtania. Címük: OFIK 1542 Budapest, 114-es posta. A másolatokat nem kell hitelesíttetni, elég "sima" fénymásolatot küldeni. A jelentkezési határidő után beküldött dokumentumokra érdemes ráírni az iktatószámát!

Szeretném egyszerre két szakon megkezdeni tanulmányaimat. Megtehetem? Egy felvételi eljárásban csak egy helyre lehet bekerülni. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha két megjelölt szakon is megfelel a felvételi követelményeknek és eléri a felvételi ponthatárt, akkor is arra a jelentkezési helyre nyer felvételt, ahol a rangsorban elsőként megfelel a feltételeknek.

Hol találom meg, hogy az egyes érettségi tárgyakból mi a vizsgakövetelmény? Az érettségi követelményeket (mind közép-, mind emelt szinten) számos fórumon megtalálja. Az OH-OKÉV honlapján (www.okev.hu) megtalálhatók a pontos közép- és emelt szintű érettségi követelmények.

Hol találom a saját, intézményi szervezésű vizsgák követelményeit? A művészet a művészetközvetítés képzési terület szakjaira és a testnevelő-edző és a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapszakokra jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is megállapítható. Ezeknek a vizsgáknak a követelményeit megtalálhatja a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2007 c. kiadvány Függelékében.

Hogyan halaszthatok az első félévben? A felvételi döntés arra jogosítja fel a jelentkezőt, hogy az adott egyetemre, főiskolára a megadott időszakban beiratkozzon. Ha ezt elmulasztja, azt később már nem teheti meg, csak megismételt sikeres felvételi eredményeként. Az intézménybe való első beiratkozás hozza létre a hallgatói jogviszonyt, ami a felsőoktatási intézmény és a hallgató egymással szembeni jogait és kötelességeit tartalmazza. A hallgatói jogviszonyból eredő hallgatói jog a hallgatói jogviszony szüneteltetése, vagyis a "halasztás". A felsőoktatási törvény alapján azonban az első félévben kizárólag akkor lehet halasztani, ha azt az adott intézmény tanulmányi- és vizsgarendje kifejezetten megengedi, ezért ennek lehetőségéről az egyetemen, főiskolán kell érdeklődni.

Hogyan lehetek tanár? A tanárképzés 2006-tól egyértelműen a mesterképzési (MSc/MA) szintre kerül. Tanári szakokra jelentkezni csak valamilyen alapképzési diploma birtokában lehet. Akik az egyetemet a 2006/07. tanévben kezdik meg, ezt legkorábban a 2009/10-es tanévre tehetik meg. A tervek szerint a mesterszintű tanári képzések döntő többségén a közoktatás igényeinek megfelelően a kétszakos tanári végzettség megszerezhető lesz. A tanári pályákra, a tanári mesterszakok elvégzésére a hallgatóknak már az alapszakos képzések során elő kell készülniük: erre szolgálnak BSc/BA képzések tanári szakirányai. Az alapképzések szerkezetét úgy alakították ki, hogy másodévtől kezdődően a hallgatók a tanári szakirányok keretében egy második szak alapismereti modulját vehessék fel 50 kredit terjedelemben. Emellett minden tanári mesterképzésre jelentkező hallgatónak 10 kredites pedagógia-pszichológia modult is el kell végezni.

Hogyan ellenőrizhetem, hogy az OFIK által rögzített adatok helyesek-e? Április végén regisztrációs levelet fog kapni. Körültekintően olvassa el a levelet, és ha a rögzített adatokban hiányosságot vagy esetleg az Ön által megjelölttől eltérő adatot talál, azt jelezze az OFIK felé, a levélben szereplő címen, formában.

Mi az az iktatószám? A jelentkezési lapján lévő 12 számjegyből álló számsor. Ilyen iktatószámmal rendelkezik minden jelentkező (jelentkezési lapon és e-felvételin keresztül jelentkezők egyaránt). Ez az iktatószám rajta szerepel a jelentkezési lapján két helyen is: az első oldalon, vonalkódként, illetve az útmutató utolsó oldalán, a alap tetején. Ezt az útmutatót nem kell beküldenie a jelentkezési lappal, így kérem, őrizze meg, hogy mindig rendelkezésére álljon.

Mire jó az iktatószám? Több szempontból hasznos megőriznie: az eljárás során minden felvételivel kapcsolatos ügyet érdemes erre hivatkozva intéznie! A felvi.hu-n lehetősége lesz regisztrálni vele, így létrehozhat magának egy személyre szabott oldalt, "Az én felvim"-et. Itt intézheti ügyeit: adatmódosítás, dokumentum csatolása, egyszeri sorrendmódosítás. Megnézheti és ellenőrizheti adataidat, megállapított pontszámait, majd pedig a felvételi döntésről is értesülhet "Az én felvim"-ben.

Kell-e hitelesíteni az utólag elküldendő másolatokat? Nem, nem szükséges hitelesíteni a jelentkezési lap beadását követően kézhez kapott dokumentumokat, azokról elegendő egy egyszerű másolatot küldeni az OFIK címére.

Hány példányban nyújtsam be a dokumentumokat? A dokumentumokat, amikkel már rendelkezik a jelentkezési lap benyújtásakor a lap mellé, az előre megcímzett borítékba tegye, és küldje el az ott feltüntetett címre. A dokumentumokat elegendő egy fénymásolt példányban csatolnia, függetlenül attól, hogy hány helyre jelentkezik.

Hová küldjem a dokumentumokat? A jelentkezési határidőt követően megszerzett dokumentumokat július 11-i benyújtási határidővel irodánknak kell postai úton eljuttatnia! Utólagosan már nem tudjuk ezt jelentkezéséhez kötni. Ne felejtse el vagy a fénymásolatokra, vagy a mellékelt levélben felírni személyes adatait (neve, édesanyja lánykori nevét, az Ön születési dátumát) és jelentkezési lap iktatószámát.

Hány államilag támogatott hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények? A felsőoktatási felvételi ponthatárokat és ezen keresztül az egyes szakokra bejutó hallgatói létszámot két fő érték határozza meg: a keretszámok, illetve a kapacitás. Előbbi képzési területenként, országosan szabályozza az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszámot, utóbbi pedig az intézmények által felvehető teljes hallgatói létszámot határozza meg. A Kormány meghatározta a 2007-re érvényes keretszámokat, mely képzési területenként, országosan állapítja meg, hogy pl. bölcsészettudományi képzésben 4800, természettudományi területen 3900 fő stb. kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. A teljes felsőoktatás 2007-es államilag támogatott keretszáma 56000 fő.

Mit jelent az egyetemek, főiskolák kapacitása? Természetesen az egyetemeknek, főiskoláknak lehetőségük van költségtérítéses hallgatók felvételére is. A teljes, tehát államilag támogatott + költségtérítéses létszám intézményi plafonját egy másik szám határozza meg, ez pedig a kapacitás. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Regisztrációs Központ kiadta valamennyi intézménynek a működési engedélyt, és ebben meghatározta - szintén képzési területenként - azt a hallgatói létszámot, amelynél többet az intézmény nem képezhet, figyelembe véve az infrastrukturális és oktatói körülményeit. Ez az úgynevezett intézményi kapacitás, melynek célja, hogy korlátozza a hallgatók számát a megfelelő oktatási színvonal érdekében. Az egyes képzéseik között már maguk az intézmények oszthatták el a kapacitásukat (ezek a számok jelentek meg a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban is, amiket intézményenként megnézhet az intézményi oldalakon). Fontos tudni, hogy a kapacitás csak egy felső limit, amit nem biztos, hogy az intézmény fel is tud tölteni hallgatókkal az adott felvételi eljárásban, hiszen a majdani felvett létszámot, és annak államilag támogatott-költségtérítéses összetételét meghatározza a jelentkezők választása és az általuk elért pontszám is.

Mit jelent a ponthatárok megállapítása, és hogyan történik? A felvételi döntés ponthatár megállapításával történik. A felvételi ponthatárokat a jelentkezők száma, teljesítménye (összpontszáma) az általuk meghatározott elbírálási sorrend, illetve az adott felsőoktatási intézménybe, szakra felvehető létszám (a kapacitás) határozza meg. Fontos tudni azt is, hogy képzési területenként egységes rangsorolást kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy egy adott szakon az egész országban ugyanolyan szabályok szerint állapítják meg a jelentkezők pontszámát. Ugyanakkor az egységes rangsor nem jelent egységes országos ponthatárt. A különböző képzési helyeken a különböző finanszírozási formákban természetesen továbbra is különböző ponthatárok lesznek.

Hány helyre jelentkezzek? El kell oszlatnunk azt a téves vélekedést, hogy ebben a rendszerben elég egyetlen helyre jelentkezni, elvégre, ha a jelentkező benne van az adott szakra országosan jelentkező legjobb pl. ezerben, melyet az állam ott támogat, akkor úgyis bekerül az első (és egyetlen) helyen megjelölt intézménybe. Csakhogy, mint látható, a kapacitásszámok eltérőek intézményenként, és könnyen lehet, hogy a jelentkezőnek a legjobb százban kellene benne lennie ahhoz, hogy az adott, nagy presztízsű jelentkezési helyének százas kapacitásába még beférjen. Épp ezért szükséges további intézményeket, akár felsőfokú szakképzést is megjelölni a jelentkezési lapon, különben könnyen kimaradhat a 2007-es év gólyái közül.

Felvehetnek-e a 3. helyre rangsorolt szakra államilag támogatott formában? Természetesen! A jelentkezők teljesítménye, választása, az eredményeik határozzák meg az intézményi kapacitás mellett azt, hogy ki hová nyer felvételt. Nincs semmi akadálya annak, hogy valakit akár a 4-5. vagy sokadik helyen megjelölt szakra vegyenek fel, persze csak akkor, ha a kisebb sorszámú helyeken nem éri el a szükséges ponthatárt.

A végzettségemmel hová jelentkezhetek? Összefoglaltuk, hogy adott végzettséggel milyen képzési szinten meghirdetett szakra lehet jelentkezni. A megfelelő végzettséget igazoló dokumentumot a jelentkezés benyújtásakor, de legkésőbb július 11-ig kell megküldeni. A betűjelek az alábbi képzéseket jelentik:

felsőfokú szakképzés (F),
alapképzési szak (A),
egységes, osztatlan képzés (O),
mesterképzés (M),
kiegészítő alapképzés (K),
felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett alapképzési szak (D).

Érettségi birtokában lehet jelentkezni: F, A, O képzésekre.

Hagyományos főiskolai oklevél birtokában lehet jelentkezni: F, A, O, M, K, D képzésekre. Hagyományos egyetemi oklevél birtokában lehet jelentkezni: F, A, O, M, D képzésekre. BA/BSc oklevél birtokában: F, A, O, M, D képzésekre. MA/MSc oklevél birtokában: F, A, O, M, D képzésekre.

Rövidíthetek-e a jelentkezési lapon, ha nem fér ki valamilyen adatom? Egyértelmű rövidítéseket tehet. Így például az "utca" szót rövidítheti "u."-nak, vagy a "gimnázium"-ot "gimn."-nek, az "iskolát" "isk."-nak. Ha rövidít valamit, előtte gondolja át, hogy érthető és egyértelmű lesz-e úgy a beírt szöveg! Ha kell, inkább kérdezzen meg valakit a környezetében!

Nem szeretném beírni a tanulmányi pontjaimat. Megtehetem? Amennyiben szeretne eltekinteni a tanulmányi pontok számításától, úgy a jelentkezési lap 9. a) pontját hagyja üresen. Általános szabály, hogy a minden jelentkezőnek, időkorlát nélkül a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítási módszert alkalmazzuk: vagy a tanulmányi és érettségi pontok összege, vagy az érettségi pontok duplája. Ennek megfelelően mindenképpen érdemes beírnia eredményeit, hiszen csak akkor vesszük figyelembe, ha az az Ön számára kedvezőbb.

Hol kell jelölnöm a még le nem tett vizsga után járó többletpontomat? A jelentkezési lap 7. pontjában kell a többletpontokra vonatkozó kérelmet jelölni. Csak azt a többletpont igényt tüntesse fel, amely már rendelkezésére áll. A nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve minden többletpontra jogosító dokumentum fénymásolatát július 11-ig kell eljuttatni az OFIK-nak.

Mennyit kell fizetni, hogyan töltsem ki a lapon lévő csekket? A jelentkezési laphoz csatolt sárga csekk nincs kitöltve! Önnek kell beírnia a megfelelő összeget. A befizetendő összeg a megjelölt jelentkezési helyek számának függvényében alakul! Minden jelentkezőnek minimum 9000 Ft-ot, azaz a felvételi eljárás alapdíját be kell fizetnie, ezért a díjért 3 képzés megjelölésére van lehetőség! Az alapdíjban benne foglalt 3 képzésen felül további jelentkezési helyeket is megjelölhet, minden további jelentkezésért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnie az alapdíjon (vagyis a 9000 Ft-on) felül. Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az államilag támogatott és költségtérítéses formáját is megjelöli - azaz megegyezik az intézmény, kar, szak, képzési forma, tagozat és csak a finanszírozási forma tér el -, azt két sorban kell feltüntetnie a jelentkezési lapon, de az eljárási díj befizetése szempontjából ez egynek minősül.

Beírjam-e a jelentkezési lapra a folyamatban lévő nyelvvizsgát, emelt szintű érettségit? A jelentkezési lap kitöltésénél általános elv, hogy csak a meglévő bizonyítványok eredményeit kell feltüntetni, hiszen minden olyan dokumentum másolatot (pl.: érettségi bizonyítványról, nyelvvizsgáról, stb.), melyet 2007. július 11-ig beküld, figyelembe vesznek a pontszámítás során, függetlenül attól, hogy eredetileg a jelentkezési lapon jelölte-e azokat. Ebből következik az is, hogy ha határidőre nem érkeznek meg a beírt eredményeket igazoló hivatalos dokumentum másolatok, a jelölt, de nem csatolt eredményeket nem veszik figyelembe.

Jelölnöm kell-e a jelentkezési lapon az előre hozott érettségimet? Nem kell, mivel erről sem tanúsítványt, sem bizonyítványt nem kapott, hanem "csak" egy törzslapkivonatot. Ha meglesz az érettségi bizonyítványa, abban az előrehozott érettségid eredménye is benne lesz.

Meg kell-e jelölnöm a jelentkezési lapon a választott szakirányt? Egyes esetekben az intézmények feltüntetendő információk esetén használják a "csatolja a jelentkezési laphoz" kifejezést. (Ilyen lehet például, ha azt kérik, hogy jelölje meg, milyen szakirányt választanál felvétele esetén.) Ebben az esetben azt kell tennie, hogy egy A/4-es fehér lapon közölje az intézmény által kért információt, és az intézményt, amelyik kéri Öntől az információt. Amennyiben erről nincs szó a Tájékoztató intézményi részében, úgy tanulmányai során lesz majd lehetősége arra, hogy szakirányt válasszon.

Hány jelentkezési lapra van szükségem? A 2007-es felvételi eljárás során már csak egy központi jelentkezési lapot kell kitöltenie és postára adnia a továbbtanulni szándékozóknak. Ez azt jelenti, hogy a teljes felvételi jelentkezéssel kapcsolatos "adminisztráció" letudható egy jelentkezési lap kitöltésével és postára adásával. A lapok darabszámának vásárlásakor azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy jelentkezőnek csak akkor van szüksége egynél több jelentkezési lapra, ha 13-nál több jelentkezési helyre kíván jelentkezni (azaz többre, mint amennyi az előre nyomtatott jelentkezési helyeknek fenntartott sorok száma), vagy ha a kitöltés során a jelentkező olyan hibát vét, ami miatt új jelentkezési lapot kell kitöltenie.

A 12. évfolyam félévi vagy év végi jegyét kell beírnom? A felsőoktatási intézmény dönti el, hogy attól a felvételizőtől, aki a felvételi évében érettségizik a félévi vagy az év végi eredményeket kéri, mivel a jelentkezési lap beadásakor az év végi eredmények még nincsenek meg. Erről minden esetben a Tájékoztató intézményi részében olvashat, itt találja meg az erről szóló információt intézményenként. A korábban érettségizettek mindenképpen csak az év végi eredményükkel felvételizhetnek. Figyelem! Ha a jelentkezéseid között csak egy olyan intézmény is szerepel, amelyik félévi eredményt kér Öntől, akkor mindenképpen adja meg azokat. Ne felejtse el, egy lapon adja be a jelentkezéseit, ezen kell megadnia minden szükséges adatot, információt!

Hol találom az e-felvételi felületet? Elektronikusan felvételizni az OFIK honlapján, a (www.felvi.hu) regisztrációt követően és az általános felhasználói feltételek elfogadásával lehet. A www.felvi.hu nyitóoldalán vagy a "Felvételizni szeretnék" csatornába belépve a bal oldali menüsorban lehet regisztrálni ("Regisztráció"). A regisztrációt, majd a bejelentkezést követően a bal oldali menüsorban találja az "E-felvételi" menüpontot, ahol kitöltheti az e-felvételihez szükséges webes űrlapokat.

Külföldön érettségiztem. Elfogadják az érettségimet a jelentkezéshez? Vagy újra kell érettségiznem Magyarországon? Hogyan számolják ebből a pontjaimat? Amennyiben a külföldön szerzett vagy a Magyarországon működő külföldi középiskola által kiadott bizonyítványának a magyar érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségét korábban az Oktatási és Kulturális Minisztérium megállapította, a jelentkezési lapjához csatolnia kell az erről szóló hatósági határozat vagy igazolás másolatát. Ha bizonyítványának magyarországi elismerése nem történt meg, akkor a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéskor a pályázónak jelentkezési lapjához csatolnia kell a külföldi bizonyítvány és a mellékletét képező tantárgyjegyzék másolatát, valamint azok hiteles fordításának másolatát. A bizonyítvány továbbtanulási céllal történő elismerésére irányuló eljárást az ilyen esetekben a felsőoktatási intézmény folytatja le.

Az alább felsorolt országokban kiadott, középfokú végzettséget tanúsító külföldi bizonyítványokat automatikusan egyenértékűnek kell tekinteni a magyar érettségi bizonyítvánnyal: Albánia, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Csehszlovákia, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, India, Írország, Izland, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Kazahsztán, Kína, Kirgízia, Laosz, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Norvégia, Németország, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szentszék (Vatikán), Szerbia és Montenegró, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Szovjetunió, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Jogszabály mondja ki továbbá az International Baccalaureate Organization (IBO) és a Deutsche Schule által kiadott bizonyítványoknak a magyar érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségét.

Ha a bizonyítványt nem a fent felsorolt országok vagy intézmények valamelyike adta ki, akkor a továbbtanulási céllal történő elismerési eljárás lefolytatásakor a felsőoktatási intézmény az alábbi döntéseket hozhatja:

  • megállapítja, hogy a külföldi bizonyítvány Magyarországon felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosítóként elfogadható, vagy
  • megállapítja, hogy a bizonyítvány Magyarországon felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosítóként nem fogadható el, ezért az elismerést megtagadja.
A külföldi bizonyítvány eredményeit, amennyiben a bizonyítvánnyal a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűként továbbtanulásra jogosítóként elismerhető, a felvételi szempontjából az a magyar felsőoktatási intézmény minősíti, amelybe a pályázó jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét.

Már van diplomám, és most jelentkezem egy másoddiplomás (D) képzésre. Nekem is az érettségi eredményemből számítják a pontjaimat? Igen! Az alapképzési szakok (A) és az egységes, osztatlan képzések (O) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett alapképzési szakok (D) esetében a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 120+24 pontos pontszámítási rendszerben fejezik ki. Ez azt jelenti, hogy ha már rendelkezik felsőfokú oklevéllel és egy újabb alapképzést szeretne szerezni (tehát nem mester, illetve kiegészítő alapképzésre jelentkezik), akkor is a középiskolai, illetve érettségi eredményei alapján számolják pontjait. A részleteket a tájékoztató Pontszámítási módszerek c. fejezetében olvashatja.

Külföldön szerezett felsőfokú oklevelem van. Elfogadják ezt Magyarországon? A felsőfokú oklevelek által tanúsított végzettségi szintek, szakképzettségek és az általuk tanúsított szakképzettség elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) a feladata, míg a tudományos fokozatok honosítását a hazai egyetemek végzik. Kivétel ez alól a külföldön szerzett tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora fokozatok nemzetközi egyezmény alapján történő elismerése. A végzettségi szint elismeréséről rendelkező határozat azt állapítja meg, hogy az adott külföldi oklevél milyen hazai végzettségi szintet tanúsít, azaz a magyarországi főiskolai, egyetemi, főiskolára épülő posztgraduális vagy egyetemre épülő posztgraduális képzésben megszerezhető végzettségi szintek közül melyiknek feleltethető meg.

Hogyan határozzák meg az összpontszámomat? A pontszámítás alapvetően kétféle módszer szerint történik, és mindkét esetben maximum 144 pont érhető el, a következő módon:

  • a tanulmányi (max. 60 pont) és érettségi pontok (max. 60 pont) összege (max. 120 pont) hozzáadva a többletpontokat (max. 24 pont).
  • az érettségi pontok (max. 60 pont) kétszerese (max. 120 pont) hozzáadva a többletpontokat (max. 24 pont). A kétféle számítási mód közül automatikusan azt veszik figyelembe, amelyik a jelentkező számára kedvezőbb!
Mi lehet az 5. választott tárgyam a tanulmányi pontok kiszámításánál? A választott tárgy a jelentkező döntése alapján bármelyik, legalább két évig tanult tárgy lehet, beleértve a szakközépiskolások esetében a szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgyat is. Ennek megfelelően választott tárgy bármely olyan tárgy lehet, melyet a középiskolában legalább két évig tanult, így pl. a testnevelés vagy akár a rajz is.

Meddig vehető figyelembe a tanulmányi pont a felvételi pontok számítása során? Tanulmányi pontot 2007-től időkorlát nélkül számolnak, ha az a jelentkező számára kedvezőbb.

Osztályozó vizsgát tettem, hogyan számolnak belőle tanulmányi pontot? A felsőoktatásba jelentkezők jelentős köre előrehozott érettségi vizsgát tett, melynek feltétele az osztályozó vizsga letétele volt. De ennek eredményét a tanulmányi pontok számításánál hogyan kell figyelembe venni? Tájékoztatunk mindenkit arról, hogy a felsőoktatási intézményeknek a bizonyítvánnyal vagy vizsgajegyzőkönyvvel igazolt osztályzatot el kell fogadniuk abban az esetben is, ha a tanulmányi pontokat a 12. (13.) évfolyam félévi jegyeiből számolják ki. Tehát, vagy szerepelnie kell a középiskolai bizonyítványában a jegynek, vagy kérje el a vizsgajegyzőkönyv másolatát.

Nem tudom, hogy a tanulmányi pontjaimat a 12. félévi vagy év végi jegyeimből számítják-e? Csak az idén érettségizők esetében jöhet szóba a 12. félévi jegy. Ha az intézmény ezt kéri, közli a felvételi tájékoztató intézményi oldalain. Minden előírt tárgynál az utolsó két tanult év év végi eredményeit kell figyelembe venni.

Nyelvvizsgám alapján kaptam emelt szintű jelest. Számítanak ebből érettségi pontokat? Azokon a szakokon, ahol nincsen előírva kötelezően az emelt szintű érettségi vizsga, számítható érettségi pont a nyelvvizsga alapján megszerzett 100%-os emelt szintű jeles eredményből. Ha a jelentkező érettségi pontjait ebből az eredményből számítják, akkor az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat is megkaphatja, ha az számára kedvezőbb. Hiszen ebben az esetben ugyanabból a nyelvből jogosult lenne az emelt szintű érettségi eredményért és a nyelvvizsgáért is többletpontra, de egy nyelvből csak egy jogcímen kap többletpontot (vagy nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért).

Hogyan számolják az érettségi pontjaimat, ha a régi rendszerben érettségiztem? Aki 2005 előtt érettségizett (vagy 2005-ben még nem az új rendszer szerint érettségizett), annak a tantárgyi vizsgája automatikusan középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítménynek felelnek meg:

jeles (5) 100%,
jó (4) 79%,
közepes (3) 59%,
elégséges (2) 39%.

Ezeket számítják át érettségi ponttá. Aki nem a felvételi eljárás évében teszi le rendes érettségi vizsgáját (tehát nem ekkor fejezi be a középiskolát és szerzi meg érettségi bizonyítványát), annak nem kell feltétlenül újra érettségiznie, hiszen eredményeiből továbbra is lehet érettségi pontokat számolni, viszont lehetősége van újra érettségit tennie egy, kettő vagy akár több tárgyból is.

Új érettségi vizsgára akkor kell vagy lehet jelentkezni, ha:

  • a felvételi szempontjából az érettségi pont számításához szükséges előírt tárgyból egyáltalán nem rendelkezik érettségi eredménnyel,
  • rendelkezik érettségi eredménnyel, de nem az előírt szinten (germanisztika, anglisztika, romanisztika alapszakra való jelentkezéskor),
  • rendelkezik érettségi eredménnyel, de a kedvezőbb pontok elérése érdekében annak szintjén emelni szeretne,
  • eredményén javítani szándékozik.
Van egy nyelvvizsgám, amit korábban elismertettem emelt szintű jelesnek is. Ebben az esetben megkapom a 2x7 többletpontot? Egy nyelv ismeretéért csak egy jogcímen (vagy az emelt szintű érettségiért vagy a nyelvvizsgáért) adható többletpont.

Emelt szintű érettségit teszek. Kapok érte többletpontot? A felvételi eljárás során csak azon emelt szintű érettségi vizsgákért adható többletpont, melyek alapján az érettségi pont számítása is történik. Amennyiben csak egy érettségi tárgyból számítják az érettségi pontjait, úgy 14, míg két tárgy esetén 7-7 többletpontot kap. Többletpontra csak abban az esetben jogosult, ha az emelt szintű vizsga eredménye legalább közepes.

Milyen nyelvvizsgákért jár többletpont? Kötelező többletpontot adni legfeljebb két (különböző nyelvből tett) legalább középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgáért: középfokú "C" típusúért 7 pont, felsőfokú "C" típusúért 10 pont jár. Függetlenül attól, hogy milyen nyelvből tette.

Milyen esetben jár a nyelvvizsgáért többletpont? A 2007-es felvételi eljárás során minden esetben jár a nyelvvizsgákért a többletpont, még abban az esetben is, ha a nyelvvizsga nyelve megegyezik a szak nevével vagy az érettségi vizsga tárgyával. Figyelem, egy nyelv ismeretéért csak egy jogcímen kap többletpontot (tehát pl. ha az adott nyelvből középfokú és felsőfokú C típusú nyelvvizsgája is van, vagy az adott nyelvből nyelvvizsgával és emelt szintű vizsgaeredménnyel is rendelkezik, úgy csak az egyiket - a több pontot érőt - veszi figyelembe az intézmény).

Meddig juttathatom el a dokumentumok fénymásolatát a felsőoktatási intézményhez? A pontszámításhoz szükséges okmányok, dokumentumok fénymásolatát a kézhezvételt követően minél hamarabb, de legkésőbb 2007. július 11-ig juttathatja el az OFIK-nak. Címük: OFIK 1542 Budapest, 114-es posta

Kapok-e többletpontot a tanulmányi versenyen elért eredményért? Aki a versenykiírásnak megfelelően az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést ért el, szakirányú továbbtanulás esetén 24 többletpontra jogosult. Minden korábbi OKTV és SZÉTV eredmény a felhasználási szándék idejében érvényes versenykiírás szabályai szerint használható fel. A megszerzett versenyeredmények nem évülnek el. Szakirány szerinti továbbtanulásnak számít, ha olyan tárgyból szerezte a versenyeredményét, amelyikből egyébként az adott szakon számolnak érettségi pontot. Azt, hogy konkrétan milyen eredményekért kap biztosan többletpontot, a Tájékoztató 73. oldalán találod.

Van egy nyelvvizsgám. Igaz, hogy emelt szintű érettséginek számít? Nem. 2005-ben volt utoljára lehetőség arra, hogy a legalább középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgát emelt szintű nyelvi érettségire "váltsa be". 2005 után erre már nincs lehetőség, így ha ezt addig nem tette meg, már nem élhet az elismertetés lehetőségével. Amennyiben a nyelvvizsga elismertetése korábban már megtörtént, úgy az akkor kapott eredményeket természetesen felhasználhatja az idei, vagy valamely további felvételi eljárás során.

Honnan tudom, hogy az én nyelvvizsgám államilag elismert-e? Az államilag elismert nyelvvizsgákról a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján, a www.nyak.hu weboldalon talál tájékoztatást. Amennyiben a nyelvvizsgája államilag elismert, úgy a felvételi tájékoztatóban ismertetett vonatkozásokban ezt is el kell fogadnia minden intézménynek.

C típusúnak minősül-e a külön szerzett, azonos szintű A és B típusú nyelvvizsga? Továbbtanulás szempontjából az azonos nyelvből, azonos szinten letett A és B típusú nyelvvizsgák automatikusan C típusúnak tekinthetőek, tehát szinttől függően jár a 7 vagy a 10 többletpont. Az e-jelentkezőknek ebben az esetben a "Többletpont kérelmek" űrlapon mindkét bizonyítvány számát egy "Bizonyítvány száma" mezőben kell rögzíteni - pl. vesszővel elválasztva. Hagyományos, papíralapú jelentkezés esetén a lap 7. pontjában külön sorban kell feltüntetni a két bizonyítvány számát.

Hogyan kaphatok többletpontot a nyelvvizsgámért? A középfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga 7 pontot, a felsőfokú, szintén "C" típusú nyelvvizsga 10 pontot ér. Összesen két nyelvvizsga-bizonyítványt lehet így elszámolni. Fontos tudni, hogy egy nyelv ismeretéért csak egy jogcímen adható többletpont (vagy a nyelvvizsgáért vagy az emelt szintű érettségi vizsgáért)

Az alapfokú vagy nem C típusú nyelvvizsgáért nem adható többletpont a felvételi eljárás során. Nyelvvizsgáért akkor kapja meg a többletpontot, ha fénymásolatát csatolja a jelentkezéséhez, azaz dokumentummal igazolja meglétét 2007. július 11-ig.

A külföldön szerzett érettségi vizsga vagy felsőfokú oklevél felsőfokú C típusú nyelvvizsgának minősül? Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló államilag elismert külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert egynyelvű "C" típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi oklevél az elismert vagy honosított szakképzettség alapján, illetve az a külföldi bizonyítvány, amely olyan szakképesítést tanúsít, amelyet Magyarországon megszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismertek el, államilag elismert szaknyelvi egynyelvű "C" típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

A külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi csak akkor nyelvvizsga-értékű az oktatás nyelve szempontjából - azaz többletpontra jogosító -, ha azt államilag elismert intézmény bocsátja ki. Az adott intézmény államilag elismertségét és a külföldi bizonyítványok több céllal történő (munkavállalás, továbbtanulás), ún. teljes jogosultságot adó elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) tudja igazolni (elérhetőséget lásd a Tájékoztató További tájékozódási lehetőségek és információk című fejezetében.)

Mi az a képzési hozzájárulás? Az Országgyűlés 2006 októberében módosította a felsőoktatásról szóló törvényt és az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számára előírta, hogy meghatározott feltételek teljesülésekor a hallgatók képzésük költségeinek egy részét viseljék. A felsőoktatási intézményben folyó képzés államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles.

Alapképzésben évi 105 ezer Ft-ot, mesterképzésben pedig évi 150 ezer Ft-ot kell majd fizetniük 2008-tól az idén szeptemberben beiratkozó hallgatóknak.

Kell fizetnem képzési részhozzájárulást? A képzési hozzájárulással kapcsolatos változások érintik a 2007-ben felvételizőket, hiszen ők lesznek az elsők, akik az államilag támogatott képzésben, az elsőéves tanulmányi eredményeik alapján a 2008/2009-es tanévtől kezdve képzési hozzájárulást fizetnek. Az első évben ilyen költséggel tehát nem kell számolniuk a tanulóknak.

Hol és hogyan jelentkezhetek érettségire? Az érettségi vizsgára való jelentkezésről és az érettségi technikai lebonyolításáról az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) tud részletesen informálni. Elérhetőségeiket (regionális bontásban) a www.okev.hu weboldalon találhatóak. Középszintű érettségi vizsgára elvileg minden olyan középiskolába be lehet jelentkezni, ahol a középiskola az adott tárgyból érettségi vizsgát szervez, pl. visszamehet érettségizni abba a középiskolába, ahol tanult. A középiskola azonban nem köteles a külső bejelentkezőket fogadni. Elutasítás esetén az OKÉV (Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont) regionális irodájában kell jelezni, hogy nem tudott a választott középiskolájában érettségi vizsgára bejelentkezni, és akkor ők segítenek a jelentkezésben. Emelt szintű érettségire az OKÉV regionális irodájában kell jelentkezni. Mindkét vizsgatípus jelentkezési határideje február 15.

Mi éri meg jobban: ha emelt szintű vagy ha középszintű érettségit teszek? Sajnos erre a kérdésre egyértelmű választ nem lehet adni. Arra kell törekedni, hogy az összpontszám + többletpontok minél magasabb értéket érjenek el. Ha nagyon jó az adott tárgyból, érdemes emelt szintű vizsgát tenni, hiszen tantárgyanként 7 többletpont járhat érte (illetve egy tantárgyból való pontszámítás esetén 14 pont). De ha nem biztos a tudása, akkor arra kell figyelnie, hogy az emelt szintű érettségi és a középszintű érettségi azonos %-os eredménye ugyanannyi érettségi pontra váltódik át (pl. 90%-ig 30 pont, 85%-ig 29 pont, stb.). A felvételi eljárás során legfeljebb 2 emelt szintű vizsgáért adható többletpont, abban az esetben, ha annak eredménye legalább közepes, és az érettségi pontjaid számítása az emelt szintű érettségi eredményéből történik. (A többletpont az érettségi pont kiszámítása után adódik az eredményhez és nem duplázódik.)

A korábban letett közös érettségi-felvételi vizsga milyen szintű érettséginek minősül? Nincs megkülönböztetés a korábbi évek bármelyikében letett "normál" érettségi, vagy a közös érettségi-felvételi vizsga megítélésében, ezért a felvételi pontszámításban minden 2005 előtt letett érettségi vizsga egységesen középszintű érettséginek számít, méghozzá az akkor elért érdemjegynek megfelelő maximális százalékos eredménnyel. Ennek megfelelően a korábban letett közös érettségi-felvételi vizsga semmilyen körülmények között nem számíthat emelt szintűnek, így többletpont nem jár érte.

Külföldi érettségi bizonyítványom van, hogyan számolják a pontjaimat? Külföldi érettségi bizonyítvány elbírálását az egyetemek, főiskolák végzik. A Tájékoztatóban az intézményi részeknél megtalálja, hogy az egyes intézmények számolnak-e tanulmányi pontot külföldi középiskolai eredményből. Ha erre vonatkozó információt itt nem talál, vegye fel a kapcsolatot a felsőoktatási intézménnyel. Érettségi pont számításában is az intézmény az illetékes. Ők bírálják el a külföldi érettségi bizonyítványában szereplő eredményeket, illetve ők döntenek abban, hogy egyáltalán számolnak-e belőle érettségi pontot. Tehát, ha külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában érettségizett vagy érettségizik, akkor mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a felsőoktatási intézménnyel.

Felvételt nyertem egy felsőoktatási intézménybe, de halasztani szeretnék. Mit kell tennem? Minden esetben az adott felsőoktatási intézmény tud tájékoztatást adni a halasztás módjáról és feltételeiről. Kérem, vegye fel a kapcsolatot az illetékes tanulmányi osztállyal és érdeklődjön náluk ezzel kapcsolatban.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok