Erről a jelenlegi és korábbi oktatási miniszter egy szakmai konferencián beszélt csütörtökön Budapesten.

Hiller István hangsúlyozta: nem direkt módon avatkoznak be a felsőoktatási intézményi struktúrába, az hogy a versenyképességet és a teljesítményt egymáshoz jobban közelítve alakítják ki az új finanszírozási metódust az elkövetkező évek legjelentősebb változásait eredményezi majd. Ez ugyanakkor járhat felsőoktatási intézmények megszűnésével, ha nem jutnak államilag finanszírozott helyekhez, és a költségtérítéses helyekből nem tudják fenntartani magukat.

Pokorni Zoltán állami ösztöndíj létrehozását javasolta a tanácskozáson. Ennek egyik kategóriájában teljes mértékben fedezné az ösztöndíj a képzés, a lakhatás és a tankönyvek költségeit. A második kategóriában a képzési költségeket fedné le a juttatás, s az egyéb költségeket a diákhitel biztosítaná. A költségtérítéses képzésben a költségtérítést a diákhitel fedezné, az összes többi költséget a hallgató állná. Az ösztöndíj az első diplomához járna, s meghatározott minőségi követelményeket kellene teljesíteni, azaz a diák el is veszíthetné a juttatást.

A fideszes politikus azt mondta, hogy az elmúlt másfél évtized tapasztalatai az ellenkezőjét mutatják annak, mint amit a kormány a fejlesztési részhozzájárulás bevezetésétől remél. A költségtérítéses képzések színvonala sokszor nem éri áll az államilag finanszírozott képzésekét.

Hiller István a felsőoktatási integrációra kitérve nem tartotta helyesnek, hogy az intézmények korábbi 34-es száma mára már eléri a 73-at, még ha a növekmény többségét az egyházi intézményalapítások jelentették is.

Kijelentette: a minőségért folytat küzdelmet, a mennyiségi változások ideje lejárt. Bár a mennyiségi változásokra szükség volt, de az a minőség rovására ment - mondta. Hozzátéve, a felsőoktatás globális versenyében csak akkor van esély a sikerre, ha minőségi fejlesztést, korszerűsítést hajtanak végre. Azzal számolt, hogy a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházások 2008-2009-re minőségi változást hoznak a felsőoktatás infrastruktúrájában.

Pokorni Zoltán arról szólt, hogy nem csupán a jelentkezések aránya bővült az elmúlt időszakban, de jelentősen nőtt az igény is a felsőoktatás iránt. A társadalom nagy része abban látta a felemelkedés útját, ha taníttatja gyermekét. Megjegyezte: a hallgatói létszám ugyan a négyszeresére nőtt, de a kiadott diplomák száma csak a kétszeresére. Az oktatók száma 17 ezerről 23 ezerre emelkedett.

A fideszes politikus szerint előbb-utóbb új felsőoktatási törvényre lesz szükség, amely szektorsemlegesen írja le a felsőoktatás szereplőit, s szétválasztja az állam jogalkotói, tulajdonosi szerepét, minőségellenőrző, s ingatlantulajdonlásból fakadó funkcióját. Amíg ez nem születik meg, addig annak az állami intézmények látják a kárát.

A két politikus egyetértett a minőségellenőrzés bürokratikus voltában, s e téren változtatást szorgalmaztak.

MTI