2021. november 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Tárcatükör a Közgázon - napirenden az oktatás

2007. december 7.
Ha érvényes lesz a Fidesz által a tandíj kérdésében kezdeményezett népszavazás, akkor a kormány, s az oktatási tárca a voksolás eredményét végrehajtja. Erről Hiller István oktatási miniszter beszélt a Közgáz Tárcatükör című rendezvényén csütörtökön, ahol Pokorni Zoltán (Fidesz) korábbi tárcavezetővel vették számba az oktatás aktuális kérdéseit.

Fotó: Gordon Eszter
 
Hiller István hangsúlyozta, a tandíj egy eleme a felsőoktatás átalakításának. Megismételte korábbi véleményét, hogy a fejlesztési részhozzájárulás (fer) színvonal-emelkedést és minőséget hoz majd a felsőoktatásba.
 
A fer-ből egyetlen fillér sem kerül az államkincstárba - mondta -, az így befolyó összeg 33-50 százalékát tanulmányi ösztöndíjakra, míg a fennmaradó pénzt fejlesztésekre fordíthatják az intézmények. Annak a véleményének adott hangot, hogy a vita a fer-ről már nem szakmai, hanem pártpolitikai síkra került.
 
Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány oktatási minisztere azt mondta, hogy a tandíjtól a hallgatók még nem kerülnek "megrendelői szerepbe".
 
A hallgatók továbbra is vásárlók maradnak, akármennyit kell fizetniük a képzésért - jegyezte meg.
 
"Aki taxiba ül, az megrendelő, aki BKV-jegyet vált, az vásárló" - érzékeltette az ellenzéki politikus a különbséget.
 
Kitért arra is, hogy a tandíjból számításai szerint az első évben évfolyamonként 4-4,5 milliárd forintot lehet remélni. Ha az egész rendszer felfut, akkor maximum 25-30 milliárd folyhat be. Ráadásul a fer 4-600 eurós összege jóval az európai átlag felett van - tette hozzá.
 
Szólt arról, hogy a kormányzásuk idején bevezetett diákhitelen keresztül 134 milliárd forint jutott a diákoknak, s ennek több mint 80 százalékát egyetemi szolgáltatásokra fordították.
 
 
A vitán az ellenzéki szakpolitikus a magántőke bevonásával megvalósuló PPP-beruházásokkal kapcsolatban levelet adott át a szaktárca mostani vezetőjének, amelyben a megkötött szerződések megtekintését kéri. Jelezte: Magyar Bálint minisztersége idején ezeket a dokumentumokat hiába szerették volna megnézni. Reményének adott hangot, hogy erre most lehetősége lesz.
 
Pokorni Zoltán azt mondta, hogy a PPP-beruházások ára "horribilis".
 
"A beruházások ellenértékét 3,5-szer fizetjük vissza 20 év alatt" - mondta, megjegyezve, információi szerint a legtöbb szerződésben nem tisztázott az sem, hogy mi lesz húsz év után az épületek sorsa.
 
Hiller István úgy válaszolt: a szerződések többségében az áll, hogy az intézmények tulajdonába kerülnek majd az épületek. Csak a szerződések kisebb hányada nem tér ki az épületek sorsára.
 
A miniszter arra utalva, hogy a hallgatói létszám megnégyszereződött az elmúlt másfél évtizedben, azt mondta, ha nem történik infrastrukturális bővítés, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el és a minőség romlása elkerülhetetlen lesz. Tájékoztatása szerint eddig 94 milliárd forint jutott felsőoktatási fejlesztésekre, s további 36 milliárd forint érkezik még.
 
A közoktatásról szólva Pokorni Zoltán arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsé szerint az első évfolyamon gyermekenként 204 ezer forintról 104 ezer forintra csökkenne a normatíva. Utalva a kisiskolák támogatására közölte: rosszul jár el a kormány, ha nem a minőséget vizsgálja, hanem a mérethez köti a támogatást.
 
Nem igaz, hogy minden kisiskola rossz - jelentette ki az ellenzéki politikus, felidézve, hogy kormányzásuk idején a kisiskolák kiegészítő támogatást kaptak.
 
Hiller István azt mondta, hogy a kistelepülések jelentős részében, aki megtehette, már elvitte gyermekét a felső tagozaton jobb minőséget kínáló oktatási intézménybe. Szerinte érdemes megnézni, hogy összességében mennyi forrás jut az oktatásnak.
 
"Idén már picivel több, jövőre lényegesen több forrás jut oktatásra" - mondta.
 
Azzal összefüggésben, hogy a szociális tárca vezetője a szabad iskolaválasztás megszüntetéséről beszélt, Pokorni Zoltán közölte, az nem megoldás, és nem azon kellene gondolkodnia a kormánynak, hogyan kössék röghöz az állampolgárokat a gyermekükön keresztül, hanem hogy miért menekítik a diákokat bizonyos intézményekből.
 
Az elmúlt napokban nyilvánosságra került tanulói teljesítményeket mérő nemzetközi vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban szó esett iskolaszerkezeti kérdésekről is.
 
Abban egyetértés mutatkozott, hogy a felső tagozaton vannak gondok.
 
Pokorni Zoltán azt mondta, érdemes megnézni, rendbe tehető-e a felső tagozat. A Magyar Bálint által javasolt 6+6 osztályos iskolatípus gyakorlatilag ugyanis a felső tagozat megszüntetését jelentené, komoly iskolaszerkezeti változást is előidézve.
 
Nem szabad - mondta, hozzátéve: az uniós átlag felét költjük a felső tagozat finanszírozására, nem véletlen, hogy a diákok teljesítményében is itt jelentkeznek a gondok.
 
Hiller István erre úgy reflektált, hogy nem híve a 6+6-os rendszernek, de nem zárja ki, mert vannak esetek, amikor működhet. Példaként az elit középiskolákat említette.
 
Hozzátette: a 8+4-es rendszert előnyösebbnek tartja.
 
A nemzetközi vizsgálatok eredménye alapján a 10 éves és a 15 éves tanulók eltérő teljesítménye azzal magyarázható, hogy bár a diákok megtanulnak írni, olvasni s számolni, ám az alap nem szilárdul meg eléggé ahhoz, hogy később biztonsággal lehessen rá építeni. Ezért fontos az 5-6. osztályban időt szánni az alapképességek erősítésére - hangsúlyozta a szaktárca vezetője.
 
(MTI)
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok