A tárcavezető a tanévnyitó ünnepségen nyújtotta át Sándorné Kriszt Évának, a BGF rektorának az intézmény által elnyert Felsőoktatási Minőségi Díj Aranyfokozatú Elismerő Oklevelét.

Fotó: Nagy Gergely
Hiller István hangsúlyozta, hogy a minőségalapú felsőoktatási pályázati rendszer révén azok az intézmények, amelyek megfelelnek bizonyos szakmai kritériumoknak, külön költségvetési támogatást kapnak.
„Mára a megszerzett és alkalmazható tudás lett a munkaerőpiacon való érvényesülés eszköze. Ami a középkorban a föld, a XIX. században a gyár volt, az a XXI. században a megszerzett és alkalmazható tudás” – fogalmazott.
Mint emlékeztetett, 2006 óta a mennyiség helyett a minőség, a kvantitás helyett a kvalitás áll a felsőoktatás-politika középpontjában.
Hiller István kitért arra is, hogy a Bologna-folyamat megvalósítása Magyarországon európai összehasonlításban is szervezetten és az elsők között történt. A felmérések azt mutatják, hogy az alapképzésen megszerzett diploma versenyképes a munkaerőpiacon.
Budapesti Gazdasági Főiskola:
Rövid intézménytörténet
Magyarország legnagyobb – mintegy húszezer hallgatót képző – gazdasági főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január 1-jén, három főiskola integrációjával jött létre. A három jogelőd intézmény: a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola (elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia), a Külkereskedelmi Főiskola (elődje az 1957-ben alapított Külkereskedelmi Levelező Iskola), valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (története szintén visszavezethető az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémiára, szigorúbban véve a Számviteli Főiskola 1953. évi megalakulása tekinthető alapítási időpontnak).
Intézményi szervezet rövid leírása
Az oktató és kutató tevékenység szakmai felelősei az intézetek.
Alapozó intézetek: a Főiskolának önálló igazgatással rendelkező szervezete. A két alapozó intézet: Közgazdasági és Módszertani Intézet, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet. Az alapozó intézetekhez 5 tanszék tartozik, melyeknek minden karon és területi intézetben van egy-egy tanszéki osztálya.
Szakmai intézetek: a képzés és a tudományos kutatómunka meghatározott feladatainak megvalósítására létrehozott szervezeti egységek. A szakmai intézet alapfeladata az adott alap-, mesterszakok, valamint felsőfokú szakképzések gondozása. A szakmai intézetekhez összesen 15 tanszék tartozik.
A szakmai intézetek az alábbiak:
- Kereskedelem és Marketing Intézet
- Kommunikáció és Média Intézet
- Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet
- Nemzetközi Gazdálkodás Intézet
- Pénzügy és Számvitel Intézet
- Turizmus-Vendéglátás Intézet
- Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet
Szakszerkezet (szint és képzési terület szerint)
Három tudományterületen folyik képzés: gazdaságtudomány, pedagógia, társadalomtudomány.
Alapképzés (8 szak, három tagozaton: nappali (N), levelező (L), távoktatás (T)):
- Emberi erőforrások (PSZK) (N)
- Gazdálkodási és menedzsment (PSZK) (N,T)
- Pénzügy és Számvitel (PSZK) (N,T), angol nyelven is
- Kereskedelem és marketing alapszak (KKK, KVIK) (N,L,T), angol és német nyelven is
- Kommunikáció és médiatudomány alapszak (KKK) (N,L)
- Nemzetközi gazdálkodás alapszak (KKK) (N,L), angol és francia nyelven két diplomát adó képzés
- Turizmus-vendéglátás alapszak (KVIK) (N,T), angol és német nyelven is
- Üzleti szakoktató alapszak (KVIK) (L).
Mesterképzés (6 szak)
- Közgazdász tanár
- Marketing
- Nemzetközi tanulmányok
- Pénzügy
- Számvitel
- Turizmus-menedzsment
Felsőfokú szakképzés (21 szak)
- Adóigazgatási szakügyintéző (PSZK) (N,L)
- Banki szakügyintéző (PSZK) (N,L)
- Értékpapírpiaci szakügyintéző (PSZK) (N)
- Idegenforgalmi szakmenedzser (KVIK, PSZK-SA, PSZK-ZA) (N,L)
- Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző (PSZK) (N,L)
- Pénzügyi szakügyintéző (PSZK) (N,L)
- Projektmenedzser-asszisztens (PSZK) (N)
- Számviteli szakügyintéző (PSZK) (N,L)
- Gazdálkodási menedzserasszisztens (PSZK) (N)
- Európai uniós üzleti szakügyintéző (KVIK) (N)
- Gazdasági idegen nyelvű menedzser (KKK) (N)
- Idegen nyelvi kommunikátor (KKK) (N)
- Intézményi kommunikátor (KKK) (N)
- Kereskedelmi szakmenedzser (KVIK, PSZK-SA, PSZFK-ZA) (N,L)
- Kis- és középvállalkozási menedzser (KVIK) (N)
- Külgazdasági üzletkötő (KKK) (N)
- Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (KKK) (N)
- Reklámszervező szakmenedzser (KVIK, PSZK-SA) (N)
- Titkárságvezető (KKK) (N)
- Üzleti szakmenedzser (KVIK) (N)
- Vendéglátó szakmenedzser (KVIK, PSZK-ZA) (N)
A fenti képzési formákon kívül mintegy 40 szakirányú továbbképzés és számos felnőttképzési programot hirdetnek meg évről évre.
Idei felvételi adatok, tendenciák (Pótfelvételi nélkül)
|
Alapképzés
|
FSZ
|
Mesterk
|
Felvett létszám
|
Képzések
száma
|
N
|
L
|
Távoktatás
|
|
|
ÁT
|
Ktg. tér.
|
Összesen
|
2008.
|
2868
|
346
|
752
|
1043
|
0
|
3210
|
1803
|
5013
|
52
|
2009.
|
2965
|
305
|
630
|
1619
|
394
|
4195
|
1723
|
5913
|
70
|
Az idei évben (pótfelvételi nélkül) felvett hallgatók száma 5913, ez a tavalyi 5013 fős felvett létszámhoz képest 18%-os növekedést jelent. A nappali alapképzésre és FSZ képzésre felvett hallgatók száma növekedett. A 2009/2010-es tanév őszi félévében öt mesterképzésen összesen 394 fő kezdheti meg tanulmányait.
Regionális Felsőoktatási Tudásközponti szerep főbb eredményei
Zalaegerszegen 2008-ban alakult meg a BGF, BMGE és a PTE közötti együttműködés keretében a Regionális Tudásközpont. A célok között szerepel a képzési kínálat kibővítése, illetve közös kutatási tevékenység folytatása, a helyi gazdasági-társadalmi szereplők bevonásával. A Tudásközpont működésének infrastrukturális feltételeinek megteremtését segíti elő a TIOP 1.3.1. pályázati program keretében elnyert támogatás.
A fejlesztések-beruházások eredményei – tervek
A 2008-ban fejlesztésre fordított 1.221 MFt összegből a következő beruházásokat valósították meg: a Markó utcai épületinfrastruktúra fejlesztése, előadó és közösségi tér kialakítása. A Buzogány utcában egy többfunkciós nagy előadó, továbbá az „A” épület tetőszintjének és a toldaléképületének felépítésével 13 db tanterem, idegen nyelvi-, számítástechnikai laboratórium (972 oktatási férőhelybővüléssel) és az alkalmazottaknak 8 db dolgozó szoba jött létre. Új számítástechnikai, informatikai eszközöket, szoftvereket, oktatástechnikai berendezéseket és (hallgatói) új iskolabútorokat szerzett be az intézmény.
Az intézményfejlesztési terv néhány kiemelt eleme
A képzési szerkezet átalakítása: a BGF az elmúlt időszakban tovább bővítette képzési kínálatát. A Magyar Akkreditációs Bizottság hozzájárulásával beindulhat a közgazdász tanár szakon túlmenően a 2009. évben öt újabb MSc/MA képzés.
Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat: a Főiskola törekszik arra, hogy a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és a kapcsolódó szakterületeken folyó alkalmazott kutatásokból országosan is jelentős részt vállaljon és munkatársainak ezekben elért eredményei szervesen beépüljenek az oktatási folyamatba, valamint a gazdasági-társadalmi cselekvésbe.
Minőségfejlesztési program: a Főiskolán egy átfogó, főiskolai szintű egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése folyik, ennek jegyében az intézmény 2009-ben pályázott a Felsőoktatási Minőségi Díjra is. A Főiskola az infrastrukturális beruházásainál is a mennyiségi fejlesztések helyett a minőség javítását célozta meg a következő évekre.
Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések: az oktatói, dolgozói és hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztéseket kiemelten kezeli az intézmény (oktatók PhD-képzésben, továbbképzésen, hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétele, hallgatói, dolgozói rendezvények).
A hallgatói pályakövetés főbb eredményei
A végzett hallgatók a Karok által működtetett alumni-rendszeren keresztül, valamint a BGF által szervezett különböző rendezvényeken keresztül tartják a kapcsolatot az alma materrel, és a munkaerőpiaci elvárásokat közvetítik az oktatás korszerűsítése, a gyakorlatorientált képzés sikeres megvalósítása érdekében. Jelenleg egy új, átfogó BGF-szintű alumni-rendszer kialakítása folyik.
A jelennel és jövővel kapcsolatos tervek:
A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén a felsőfokú szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés szintjén, valamint a felnőttoktatás területén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen.