2021. november 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Hiller István egy minőségalapú felsőoktatási pályázati rendszer kidolgozását kezdeményezi

2009. szeptember 7.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) tanévnyitóján arra kérte a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási Kerekasztal, a szakmai és civil szervezetek tagjait, valamint az érdekképviseleteket, hogy vegyenek részt egy minőségalapú felsőoktatási pályázati rendszer kidolgozásában.
A tárcavezető a tanévnyitó ünnepségen nyújtotta át Sándorné Kriszt Évának, a BGF rektorának az intézmény által elnyert Felsőoktatási Minőségi Díj Aranyfokozatú Elismerő Oklevelét.
 

Fotó: Nagy Gergely
 
Hiller István hangsúlyozta, hogy a minőségalapú felsőoktatási pályázati rendszer révén azok az intézmények, amelyek megfelelnek bizonyos szakmai kritériumoknak, külön költségvetési támogatást kapnak.
„Mára a megszerzett és alkalmazható tudás lett a munkaerőpiacon való érvényesülés eszköze. Ami a középkorban a föld, a XIX. században a gyár volt, az a XXI. században a megszerzett és alkalmazható tudás” – fogalmazott.
 
Mint emlékeztetett, 2006 óta a mennyiség helyett a minőség, a kvantitás helyett a kvalitás áll a felsőoktatás-politika középpontjában.
 
Hiller István kitért arra is, hogy a Bologna-folyamat megvalósítása Magyarországon európai összehasonlításban is szervezetten és az elsők között történt. A felmérések azt mutatják, hogy az alapképzésen megszerzett diploma versenyképes a munkaerőpiacon.
 
 
Budapesti Gazdasági Főiskola:
Rövid intézménytörténet
Magyarország legnagyobb – mintegy húszezer hallgatót képző – gazdasági főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január 1-jén, három főiskola integrációjával jött létre. A három jogelőd intézmény: a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola (elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia), a Külkereskedelmi Főiskola (elődje az 1957-ben alapított Külkereskedelmi Levelező Iskola), valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (története szintén visszavezethető az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémiára, szigorúbban véve a Számviteli Főiskola 1953. évi megalakulása tekinthető alapítási időpontnak).
 
Intézményi szervezet rövid leírása
A Főiskola három karból áll: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK), Külkereskedelmi Kar (KKK), Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK). A Pénzügyi és Számviteli Kar két területi intézetben, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is folytat képzést.
 
Az oktató és kutató tevékenység szakmai felelősei az intézetek.
Alapozó intézetek: a Főiskolának önálló igazgatással rendelkező szervezete. A két alapozó intézet: Közgazdasági és Módszertani Intézet, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet. Az alapozó intézetekhez 5 tanszék tartozik, melyeknek minden karon és területi intézetben van egy-egy tanszéki osztálya.
Szakmai intézetek: a képzés és a tudományos kutatómunka meghatározott feladatainak megvalósítására létrehozott szervezeti egységek. A szakmai intézet alapfeladata az adott alap-, mesterszakok, valamint felsőfokú szakképzések gondozása. A szakmai intézetekhez összesen 15 tanszék tartozik.
A szakmai intézetek az alábbiak:
  • Kereskedelem és Marketing Intézet
  • Kommunikáció és Média Intézet
  • Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet
  • Nemzetközi Gazdálkodás Intézet
  • Pénzügy és Számvitel Intézet
  • Turizmus-Vendéglátás Intézet
  • Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet
Szakszerkezet (szint és képzési terület szerint)
Három tudományterületen folyik képzés: gazdaságtudomány, pedagógia, társadalomtudomány.
 
Alapképzés (8 szak, három tagozaton: nappali (N), levelező (L), távoktatás (T)):
  • Emberi erőforrások (PSZK) (N)
  • Gazdálkodási és menedzsment (PSZK) (N,T)
  • Pénzügy és Számvitel (PSZK) (N,T), angol nyelven is
  • Kereskedelem és marketing alapszak (KKK, KVIK) (N,L,T), angol és német nyelven is
  • Kommunikáció és médiatudomány alapszak (KKK) (N,L)
  • Nemzetközi gazdálkodás alapszak (KKK) (N,L), angol és francia nyelven két diplomát adó képzés
  • Turizmus-vendéglátás alapszak (KVIK) (N,T), angol és német nyelven is
  • Üzleti szakoktató alapszak (KVIK) (L).
Mesterképzés (6 szak)
  • Közgazdász tanár
  • Marketing
  • Nemzetközi tanulmányok
  • Pénzügy
  • Számvitel
  • Turizmus-menedzsment
Felsőfokú szakképzés (21 szak)
  • Adóigazgatási szakügyintéző (PSZK) (N,L)
  • Banki szakügyintéző (PSZK) (N,L)
  • Értékpapírpiaci szakügyintéző (PSZK) (N)
  • Idegenforgalmi szakmenedzser (KVIK, PSZK-SA, PSZK-ZA) (N,L)
  • Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző (PSZK) (N,L)
  • Pénzügyi szakügyintéző (PSZK) (N,L)
  • Projektmenedzser-asszisztens (PSZK) (N)
  • Számviteli szakügyintéző (PSZK) (N,L)
  • Gazdálkodási menedzserasszisztens (PSZK) (N)
  • Európai uniós üzleti szakügyintéző (KVIK) (N)
  • Gazdasági idegen nyelvű menedzser (KKK) (N)
  • Idegen nyelvi kommunikátor (KKK) (N)
  • Intézményi kommunikátor (KKK) (N)
  • Kereskedelmi szakmenedzser (KVIK, PSZK-SA, PSZFK-ZA) (N,L)
  • Kis- és középvállalkozási menedzser (KVIK) (N)
  • Külgazdasági üzletkötő (KKK) (N)
  • Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (KKK) (N)
  • Reklámszervező szakmenedzser (KVIK, PSZK-SA) (N)
  • Titkárságvezető (KKK) (N)
  • Üzleti szakmenedzser (KVIK) (N)
  • Vendéglátó szakmenedzser (KVIK, PSZK-ZA) (N)
A fenti képzési formákon kívül mintegy 40 szakirányú továbbképzés és számos felnőttképzési programot hirdetnek meg évről évre.
 
Idei felvételi adatok, tendenciák (Pótfelvételi nélkül)
 
 
Alapképzés
FSZ
Mesterk
Felvett létszám
Képzések
száma
N
L
Távoktatás
 
 
ÁT
Ktg. tér.
Összesen
2008.
2868
346
752
1043
0
3210
1803
5013
52
2009.
2965
305
630
1619
394
4195
1723
5913
70
 
Az idei évben (pótfelvételi nélkül) felvett hallgatók száma 5913, ez a tavalyi 5013 fős felvett létszámhoz képest 18%-os növekedést jelent. A nappali alapképzésre és FSZ képzésre felvett hallgatók száma növekedett. A 2009/2010-es tanév őszi félévében öt mesterképzésen összesen 394 fő kezdheti meg tanulmányait.
 
Regionális Felsőoktatási Tudásközponti szerep főbb eredményei
Zalaegerszegen 2008-ban alakult meg a BGF, BMGE és a PTE közötti együttműködés keretében a Regionális Tudásközpont. A célok között szerepel a képzési kínálat kibővítése, illetve közös kutatási tevékenység folytatása, a helyi gazdasági-társadalmi szereplők bevonásával. A Tudásközpont működésének infrastrukturális feltételeinek megteremtését segíti elő a TIOP 1.3.1. pályázati program keretében elnyert támogatás.
 
A fejlesztések-beruházások eredményei – tervek
A 2008-ban fejlesztésre fordított 1.221 MFt összegből a következő beruházásokat valósították meg: a Markó utcai épületinfrastruktúra fejlesztése, előadó és közösségi tér kialakítása. A Buzogány utcában egy többfunkciós nagy előadó, továbbá az „A” épület tetőszintjének és a toldaléképületének felépítésével 13 db tanterem, idegen nyelvi-, számítástechnikai laboratórium (972 oktatási férőhelybővüléssel) és az alkalmazottaknak 8 db dolgozó szoba jött létre. Új számítástechnikai, informatikai eszközöket, szoftvereket, oktatástechnikai berendezéseket és (hallgatói) új iskolabútorokat szerzett be az intézmény.
 
Az intézményfejlesztési terv néhány kiemelt eleme
A képzési szerkezet átalakítása: a BGF az elmúlt időszakban tovább bővítette képzési kínálatát. A Magyar Akkreditációs Bizottság hozzájárulásával beindulhat a közgazdász tanár szakon túlmenően a 2009. évben öt újabb MSc/MA képzés.
Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat: a Főiskola törekszik arra, hogy a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és a kapcsolódó szakterületeken folyó alkalmazott kutatásokból országosan is jelentős részt vállaljon és munkatársainak ezekben elért eredményei szervesen beépüljenek az oktatási folyamatba, valamint a gazdasági-társadalmi cselekvésbe.
Minőségfejlesztési program: a Főiskolán egy átfogó, főiskolai szintű egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése folyik, ennek jegyében az intézmény 2009-ben pályázott a Felsőoktatási Minőségi Díjra is. A Főiskola az infrastrukturális beruházásainál is a mennyiségi fejlesztések helyett a minőség javítását célozta meg a következő évekre.
Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések: az oktatói, dolgozói és hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztéseket kiemelten kezeli az intézmény (oktatók PhD-képzésben, továbbképzésen, hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétele, hallgatói, dolgozói rendezvények).
 
A hallgatói pályakövetés főbb eredményei
A végzett hallgatók a Karok által működtetett alumni-rendszeren keresztül, valamint a BGF által szervezett különböző rendezvényeken keresztül tartják a kapcsolatot az alma materrel, és a munkaerőpiaci elvárásokat közvetítik az oktatás korszerűsítése, a gyakorlatorientált képzés sikeres megvalósítása érdekében. Jelenleg egy új, átfogó BGF-szintű alumni-rendszer kialakítása folyik.
 
A jelennel és jövővel kapcsolatos tervek:
A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén a felsőfokú szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés szintjén, valamint a felnőttoktatás területén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen. 
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok