A tárcavezető a tanévnyitó ünnepségen nyújtotta át Sándorné Kriszt Évának, a BGF rektorának az intézmény által elnyert Felsőoktatási Minőségi Díj Aranyfokozatú Elismerő Oklevelét.

 

Fotó: Nagy Gergely

 

Hiller István hangsúlyozta, hogy a minőségalapú felsőoktatási pályázati rendszer révén azok az intézmények, amelyek megfelelnek bizonyos szakmai kritériumoknak, külön költségvetési támogatást kapnak.

„Mára a megszerzett és alkalmazható tudás lett a munkaerőpiacon való érvényesülés eszköze. Ami a középkorban a föld, a XIX. században a gyár volt, az a XXI. században a megszerzett és alkalmazható tudás” – fogalmazott.

 

Mint emlékeztetett, 2006 óta a mennyiség helyett a minőség, a kvantitás helyett a kvalitás áll a felsőoktatás-politika középpontjában.

 

Hiller István kitért arra is, hogy a Bologna-folyamat megvalósítása Magyarországon európai összehasonlításban is szervezetten és az elsők között történt. A felmérések azt mutatják, hogy az alapképzésen megszerzett diploma versenyképes a munkaerőpiacon.

 

 

Magyarország legnagyobb – mintegy húszezer hallgatót képző – gazdasági főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január 1-jén, három főiskola integrációjával jött létre. A három jogelőd intézmény: a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola (elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia), a Külkereskedelmi Főiskola (elődje az 1957-ben alapított Külkereskedelmi Levelező Iskola), valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (története szintén visszavezethető az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémiára, szigorúbban véve a Számviteli Főiskola 1953. évi megalakulása tekinthető alapítási időpontnak).

 

A Főiskola három karból áll: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK), Külkereskedelmi Kar (KKK), Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK). A Pénzügyi és Számviteli Kar két területi intézetben, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is folytat képzést.

 

Az oktató és kutató tevékenység szakmai felelősei az intézetek.

Alapozó intézetek: a Főiskolának önálló igazgatással rendelkező szervezete. A két alapozó intézet: Közgazdasági és Módszertani Intézet, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet. Az alapozó intézetekhez 5 tanszék tartozik, melyeknek minden karon és területi intézetben van egy-egy tanszéki osztálya.

Szakmai intézetek: a képzés és a tudományos kutatómunka meghatározott feladatainak megvalósítására létrehozott szervezeti egységek. A szakmai intézet alapfeladata az adott alap-, mesterszakok, valamint felsőfokú szakképzések gondozása. A szakmai intézetekhez összesen 15 tanszék tartozik.

A szakmai intézetek az alábbiak:

Szakszerkezet (szint és képzési terület szerint)

Három tudományterületen folyik képzés: gazdaságtudomány, pedagógia, társadalomtudomány.

 

Alapképzés (8 szak, három tagozaton: nappali (N), levelező (L), távoktatás (T)):

Mesterképzés (6 szak)

Felsőfokú szakképzés (21 szak)

A fenti képzési formákon kívül mintegy 40 szakirányú továbbképzés és számos felnőttképzési programot hirdetnek meg évről évre.

 

 

	Alapképzés			FSZ	Mesterk	Felvett létszám			Képzések száma
	N	L	Távoktatás			ÁT	Ktg. tér.	Összesen
2008.	2868	346	752	1043	0	3210	1803	5013	52
2009.	2965	305	630	1619	394	4195	1723	5913	70

 

Az idei évben (pótfelvételi nélkül) felvett hallgatók száma 5913, ez a tavalyi 5013 fős felvett létszámhoz képest 18%-os növekedést jelent. A nappali alapképzésre és FSZ képzésre felvett hallgatók száma növekedett. A 2009/2010-es tanév őszi félévében öt mesterképzésen összesen 394 fő kezdheti meg tanulmányait.

 

Zalaegerszegen 2008-ban alakult meg a BGF, BMGE és a PTE közötti együttműködés keretében a Regionális Tudásközpont. A célok között szerepel a képzési kínálat kibővítése, illetve közös kutatási tevékenység folytatása, a helyi gazdasági-társadalmi szereplők bevonásával. A Tudásközpont működésének infrastrukturális feltételeinek megteremtését segíti elő a TIOP 1.3.1. pályázati program keretében elnyert támogatás.

 

A 2008-ban fejlesztésre fordított 1.221 MFt összegből a következő beruházásokat valósították meg: a Markó utcai épületinfrastruktúra fejlesztése, előadó és közösségi tér kialakítása. A Buzogány utcában egy többfunkciós nagy előadó, továbbá az „A” épület tetőszintjének és a toldaléképületének felépítésével 13 db tanterem, idegen nyelvi-, számítástechnikai laboratórium (972 oktatási férőhelybővüléssel) és az alkalmazottaknak 8 db dolgozó szoba jött létre. Új számítástechnikai, informatikai eszközöket, szoftvereket, oktatástechnikai berendezéseket és (hallgatói) új iskolabútorokat szerzett be az intézmény.

 

A képzési szerkezet átalakítása: a BGF az elmúlt időszakban tovább bővítette képzési kínálatát. A Magyar Akkreditációs Bizottság hozzájárulásával beindulhat a közgazdász tanár szakon túlmenően a 2009. évben öt újabb MSc/MA képzés.

Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat: a Főiskola törekszik arra, hogy a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és a kapcsolódó szakterületeken folyó alkalmazott kutatásokból országosan is jelentős részt vállaljon és munkatársainak ezekben elért eredményei szervesen beépüljenek az oktatási folyamatba, valamint a gazdasági-társadalmi cselekvésbe.

Minőségfejlesztési program: a Főiskolán egy átfogó, főiskolai szintű egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése folyik, ennek jegyében az intézmény 2009-ben pályázott a Felsőoktatási Minőségi Díjra is. A Főiskola az infrastrukturális beruházásainál is a mennyiségi fejlesztések helyett a minőség javítását célozta meg a következő évekre.

Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések: az oktatói, dolgozói és hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztéseket kiemelten kezeli az intézmény (oktatók PhD-képzésben, továbbképzésen, hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétele, hallgatói, dolgozói rendezvények).

 

A végzett hallgatók a Karok által működtetett alumni-rendszeren keresztül, valamint a BGF által szervezett különböző rendezvényeken keresztül tartják a kapcsolatot az alma materrel, és a munkaerőpiaci elvárásokat közvetítik az oktatás korszerűsítése, a gyakorlatorientált képzés sikeres megvalósítása érdekében. Jelenleg egy új, átfogó BGF-szintű alumni-rendszer kialakítása folyik.

 

A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén a felsőfokú szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés szintjén, valamint a felnőttoktatás területén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen.