2021. június 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A magyar felsőoktatás átalakításának középpontjában továbbra is a színvonal áll

2009. szeptember 7.
A magyar felsőoktatásban véget ért a mennyiségi korszak, a színvonal ideje jött el. Az egész világ a megszerzett és alkalmazható tudásról szól, és ennek teljesítése a mi feladatunk is – jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter az országos felsőoktatási tanévnyitón szombaton, a Szegedi Tudományegyetemen. A szakminiszter a rendezvényen meghirdette a felsőoktatás fejlesztésének új irányát, amelynek célja a hazai kutatóegyetemi hálózat megteremtése.

Fotó: Rudasy András

A miniszter beszédében a tradíció és a megújulás harmóniájának fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Szegedi Tudományegyetema felsőoktatásmegújulásának egyik oszlopa Magyarországon.
 
Hiller István közölte, hogy öt pontban – a felsőoktatásszerkezete és finanszírozása, a hallgatói juttatási rendszer, a minőségbiztosítás, valamint az infrastruktúra – foglalták össze a felsőoktatásátalakításának legfontosabb területeit.
A szakminiszter szerint már látszanak az eredmények, ám az oktatás nem tőzsde, hanem egy hosszú távú befektetés.
Hiller István továbbra is támogatja a felsőoktatási integrációt, amely szerinte a minőség javítását szolgálja.
 
Hiller István kijelentette, hogy az elmúlt években több mint 100 milliárd forintot használtak fel az infrastruktúra fejlesztésére a felsőoktatásban.
 
A szakminiszter elmondta, hogy támogatja a bolognai folyamatot, bár bizonyos részeit kritikával szemléli. Szerinte javítani kell, de nem szabad elvetni a bolognai folyamatot.
 
Hiller István hangsúlyozta: egységes, átjárható, versenyképes felsőoktatási övezetre van szükség, amelynek része Magyarország is.
 
 
A tárcavezető arra is kiért, hogy 2010-ben Ausztria és Magyarország közösen rendezi a bolognai csúcstalálkozót, amelyen 40 ország szakminisztere és vezető politikusa veszt részt.
 
Hiller István a felsőoktatás fejlesztésének új irányát hirdette meg: az országos felsőoktatási tanévnyitón arra kérte a felsőoktatási intézmények vezetőit, az érdekképviseleti szervezetek és a hallgatói önkormányzatok képviselőit, valamint az MTA tagjait, hogy vegyenek részt egy olyan minőségelvű pályázati rendszer kidolgozásában, amely alapján kutatóegyetemi hálózat jöhet létre hazánkban.
 
A miniszter hozzátette, hogy a kutatóegyetemek külön költségvetési támogatást kaphatnak majd, ha elnyerik ezt a címet. Hiller István szerint Magyarországon tíz alatt lesz ezen intézmények száma.
 
Hiller István kiemelte, hogy idén 9200 új hallgató kezdi meg a tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, közülük 6000 fő államilag támogatott. Ez a szám is mutatja az intézmény színvonalas oktatói munkáját, amely kiegészül a remek kutatói tevékenységgel is. Mindezekért idén a magyar felsőoktatás legmagasabb szakmai díját, a Felsőoktatási Minőségi Díjat adományozza a Szegedi Tudományegyetemnek.
 

Hiller István oktatási és kulturális miniszter átadja Szabó Gábor rektornak a Felsőoktatási Minőségi Díjat
MTI Fotó: Rosta Tibor
 
Hiller István beszédében arra is felhívta figyelmet, hogy az univerzitás Európában és szerte a világon a szabadság egyik legrégibb otthona – a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartása és megvalósítási lehetősége is egyben. De minden, ami a demokratikus alapjogokat, az alkotmányosságot, a toleranciát sértő vagy azzal szembemenő kísérlet, az ellen értelmiségi és demokratikus kötelesség szólni. A miniszter arra kérte az ország minden felsőoktatási intézményének összes polgárát, hogy az univerzitás ezen legfontosabb ősi kritériumát „tartsa és tartassa”.
 
 
Felsőoktatási felvételi eredmények
 
2009–ben több mint 127 ezren jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. Közülük a július 23-ai döntés alapján 94 301 fő kezdheti meg a felsőfokú tanulmányait. A pótfelvételi eljárás során alapképzésre, egységes osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre csak költségtérítéses formában lehet jelentkezni. A pótfelvételi eljárásra 13 600 jelentkező volt, és közülük vehettek fel a felsőoktatási intézmények 9–10 ezer hallgatót, amennyit még a kapacitásuk lehetővé tesz. Így az idei tanévet alap- és mester szakokon, valamint az osztatlan képzésben több mint százezer hallgató kezdheti meg.
 
A 2008–hoz viszonyítva csaknem 30 ezerrel több jelentkező közül mintegy 12 ezer fő a 2004–ben indult középiskolai nyelvi előkészítő keretében egy évvel később érettségiző, csaknem 10 ezer fő a kibővült mesterképzési lehetőségek iránt érdeklődő, míg a fennmaradó közel 8 ezer fő a felsőoktatás iránti keresletnövekedést mutató jelentkező.
 
A megnőtt jelentkezési létszám azt is jelentette, hogy a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük volt válogatni, és ennek alapján alapvetően jól felkészült, a felsőoktatási tanulmányokra alkalmas hallgatókat vettek fel, ami az emelkedő ponthatárokban is megmutatkozik. A jelentkezők érzékelték a kormányzat – nemzetközi tendenciákhoz illeszkedő – stratégiáját, és idén kiemelkedően sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így ezeken a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt.
 
A jelentkezők számának növekedése, illetve az, hogy most jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe a nyelvi előkészítő osztályokban érettségizők, azt is eredményezte, hogy mintegy 10 ponttal nőtt a felvettek által elért átlagpontszám. Az idén jóval kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézmények 200 pont alatti eredménnyel (államilag támogatott képzésre 121 főt, költségtérítéses képzésre 1814 főt). A kormány korábbi döntése alapján 2010–ben már 200 pont lesz a minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben.
 
Ebben az évben teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek – ebből 14 ezren államilag támogatott képzésre. A felsőoktatási intézmények döntöttek a mesterképzésre jelentkezők esetében arról, hogy milyen felvételi követelményeket írnak elő, tartanak–e felvételi vizsgát; egy jogszabályi megkötés van, hogy a jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni és rangsorolni.
 
Szeptemberben induló államilag támogatott mesterképzésekre összesen 10 213 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények, míg a februárban elindított képzésre korábban felvettek több mint 1000 főt. A fennmaradó keret terhére a jelentkezési határidő óta akkreditált képzések esetében a felsőoktatási intézmények lehetőséget kaptak mintegy 1000 hely pótfelvételi keretében történő meghirdetésére is. A várakozások szerint így kb. 12 ezer hallgatót vettek fel 2009–ben államilag támogatott mesterképzésre.
 
A felsőoktatási jelentkezések rögzítése, az eredmények és a szükséges vizsgák, valamint a többletpontokkal kapcsolatos dokumentumok rögzítése, a ponthatárok megállapításának előkészítése, és maga a döntési folyamat, különösebb gond nélkül lezajlott.
 
Az idén végeztek első alkalommal az alapfokozatú képzésekben a hallgatók, és néhány képzési területen – úgy mint informatika, műszaki képzés, idegen nyelv - a végzősök iránt nagy volt az érdeklődés a munkaerőpiacon, és ez pozitív visszajelzése a többciklusú képzésnek.
 
 
A felsőoktatás minősége
 
A kormányzati ciklusban a tárca felsőoktatás–politikájának központi gondolata a felsőoktatás minőségének fejlesztése. Ehhez a magyar felsőoktatásban az adottságok biztosítottak, ugyanis a hazai kutatási szféra 2/3–át a felsőoktatási intézményrendszer adja. Ez a túlsúly egyaránt jellemző a kutatók létszámára, a kutatási ráfordításokra és a kutatási projektek számára. A felsőoktatás minőségét igazolják a felsőoktatási intézményeink képzésének elismertsége, a magyar diplomák - akár az orvostudomány, akár a műszaki, informatikai tudományok területén - nemzetközi elfogadottsága, valamint a felsőoktatási oktató–kutatógárda európai és Európán túli mobilitási adatai is.
Az adottságaik mellett nagy a kihívás, mert a XXI. század magyar felsőoktatásának az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségben kell helytállni, a verseny feltételeinek megfelelni.
 
 
Felsőoktatási Minőségi Díj
 
A minőségfejlesztés szolgálatában 2008–tól pályázati rendszerben a felsőoktatási intézmények elnyerhetik a Felsőoktatási Minőségi Díjat. Az elismeréssel évente azon felsőoktatási intézmények teljesítményét ismerik el, amelyek eredményesen alkalmazzák a minőségirányítási rendszert. Ennek részeként folyamatos, stratégiai jellegű minőségfejlesztést valósítanak meg, az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban támogatják az önértékelésen alapuló minőségfejlesztést, folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a szolgáltatásaikat igénybe vevő partnerek elégedettségének alakulását. Egyúttal a gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét. A díjban részesülők vállalják, hogy a pályázat kidolgozása által nyert tapasztalataikat közzéteszik az intézmény honlapján. A folyamatban lévő felsőoktatási reform ösztönzi a felsőoktatási intézményeket a hazai és nemzetközi szintű versenyre. A díj lehetőséget teremt hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra, a gazdaság igényeihez való minél teljesebb alkalmazkodásra, valamint a versenyhelyzet erősítésére.
 
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok