Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "modoki"!

Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire teljes körű válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.

A törvény 55. § (2) alapján általában igaz, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is. A törvény 55. § (4) bekezdése pl. kimondja, hogy „Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.

A rendelet a félévek számításáról pl. az alábbiakat rögzíti:
- A 3. § (1) szerint: „Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és  ...
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket ...”

Az Ön által megadott adat nem elegendő arra, hogy pontos választ lehessen Önnek adni. Amikor költségtérítési díj befizetésére kötelezték Önt, akkor gondolom ennek okát, jogszabályi alapját is közölték. A fenti jogszabályhelyeket felhasználva ennek jogosságát ellenőrizheti.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt szerkesztők!

Idén egy ponttal lemaradtam arról, hogy felvételt nyerjek egy felsőfokú oktatási intézménybe. Ilyenkor esetleg van lehetőség a döntés elleni fellebbezésre?
Továbbá szeretnék érdeklődni a keresztféléves képzésekről. Az alapképzés csak költségtérítéses formában működik?
örülnék egy részletesebb tájékoztatónak, mert eddig nagyon kevés információt találtam róla.
Köszönöm a segítséget

Tisztelt Szerkesztők!
9.szemeszteremet kezdem a Pécsi Tudományegyetem ETK karán gyógytornász szakon de előtte 2 szemesztert tanári szakon csináltam ugyanebben a főiskolában.Tehát összegezve a 11.félévemet végzem szeptembertől és már a 12.félévbe befejezem a főiskolát.Az lenne a kérdésem hogy nekem akkor az állam 12 félévet finanszíroz és nem kell fizetnem?!2004-2005 őszén indultam tehát rám az akkori szabályok vonatkoznak vagy a 2006ban hozott 12 féléves állami támogatás?Kérem segítsenek nekem.
Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szerkesztok!
vajdasagban szuletett es erettsegizett magyar vagyok,aki a sok meghurcoltatas utan magyar allampolgar lett...2008ban a szerb erettsegivel,ill.magyar okj-s bizonyitvannyal,480 max pontot szamitva,bekerultem a bgf ktgteriteses szakara..mivel akkor lattam,hogy max pontom van,ezert nem iratkoztam be,gondoltam,majd iden ugyis felvesznek,mert a hozott pontok szamitasa nem valtozik...sajnos csalodnom kellett..tavaly megszerzett 480 pont,iden nullat jelentett,igy sehova nem vettek fel...legalabbis az altalam megjelolt szakokra...a felvin azt mondtak,hogy nincs meg a ket tantargyam,amit az iskola elvar...tavaly megvolt?es azok az osztalytarsaim,akik ugyanugy erettsegiztek,mint en,ok tudnak ma magyarorszagon felsooktatasra jarni?
5evig,mig allampolgar lettem,a poklot poklat jartam meg...most itt vagyok,hogy tanulni szeretnek,de most iden pedig nem tehetem meg?
egyre kevesebb fiatal,es diplomas fiatal van magyarorszagon,es ugy latom,hogy mindent elkovetnek,hogy ez ne valtozzon! most nekem is muszaj ismet hazat valtoztatnom,ha tanulni akarok,mert magyarorszagon nem mukodik semmi rendesen?egy unios orszagban?nem ertem!!!mit tehetek?egyetlen megoldas az orszag vegleg elhagyasa,vagy kapok valakitol egy alatamasztott,nem legbolkapott valaszt is?

Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: 2010 júniusában fogok diplomázni alapszakon. A diploma megszerzése után egy másik szakra is szeretnék jelentkezni szintén alapszakon. A mostani képzést költségtérítéses finanszírozási formában végzem. Tudni szeretném, hogy a jövőben (az első diploma megszerzése után) a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint van-e lehetőségem arra, hogy a következő 3 évet államilag finanszírozott képzésben végezzem annak ellenére, hogy ez már a második diplomám? (Megerősítésül: a mostani szakom finanszírozási formája önköltséges!!!)

Köszönettel
Piroska

Tisztelt Szerkesztők!
Érdeklődni szeretnék a diákigazolvány igényléssel kapcsolatban. Tavaly felvételt nyertem a környezetgazdálkodási agrármérnöki nappali államilag támogatott szakára, amit második helyen jelöltem meg. Az első helyre, az élelmiszermérnökire sajnos nem nyertem felvételt. Mivel halasztottam egy évet, nem igényeltem diákigazolványt. Ebben az évben ismét megjelöltem az élelmiszermérnöki szakot, de sajnos most sem vettek fel. Diákigazolványt viszont igényeltem, de a sikertelen felvételi miatt ugye nem küldhetem el a kiküldött csekket. Most hogyan kell igényelnem diákigazolványt? Majd szeptemberben kell kérnem diákigazolvány-igénylő lapot a főiskolán?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők! Segítséguket kérném, a ponthatár megallapításnál nem sikerult bejutnom a választott szakra, de szeretném folytatni tanulmányaimat. Már rendelkezem egy felsőfokú szakképesítéssel/OKJ/. Kérdésem, lehetek e szeptembertől ismét államilag támogatott ugyanazon a foiskolán, csak egy másik felsőfokú szakképzésben?
Válaszukat köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők,
2010-ben lesz esedékes,hogy első diplomámat megkapjam egy osztatlan képzés befejezésével.így most leszek (államilag fin.)ötöd éves szeptembertől az egyetemen, 10 félévet használva így el az államilag fin. féléveimből.
A mostani felvételi eljárásban viszont jelentkeztem A-N-K gazdálkodás és menedzsment képzésre, ahová felvételt is nyertem.Arról szeretnék érdeklődni, hogy államilag finanszírozott alap képzésre nekem már úgy tudom nem lett volna lehetőségem, illetve hogy nincs-e a félévek számán kívül egy kredit összeg, aminek határáig valaki államilag fin. képzést vehet igénybe.
Köszönettel várom válaszukat.

2009 szeptemberétől a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szak-középiskola és a PFDH Alapítvány animációkészítő szakképzést indít. A képzés célja, hogy szakmai (OKJ) képesítést adjon azon jelentkezőknek, akik kreatívan gondolkodnak és vonzalmat éreznek az animáció, a vizuális és előadómű-vészetek valamint a számítógépes programok gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai képzés előfeltétele középiskolai érettségi és az augusztus 26-27. között esedékes kétnapos felvételi vizsgán való megfelelés. A két évfolyamos képzés során a növendékek megismerkednek az animáció alapjaival, a legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, elsajátítják mindazon szakmai ismereteket, melyeket a sikeres szakvizsgát követő munkájukban azonnal alkalmazni tudnak. Tanárok: Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, illusztrátor, karikatúrista Péterffy Zsófia animációsfilm-rendező, festőművész, Pikler Éva grafikusmű-vész, illusztrátor, Ráthonyi Kinga keramikusművész, Gárdonyi László lát-ványtervező, Magyar Fruzsina dramaturg. A képzés formája: két évfolyamos, nappali tagozatos Felvételi követelmény: érettségi bizonyítvány, sikeres felvételi vizsga A felvételi vizsga időpontja: 2009. augusztus 26-27. között, két nap. A felvett növendékeknek 100.000.- Ft beiratkozási díjat kell fizetniük, melyet három egyenlő részletben, a trimeszterek megkezdésekor egyenlíthetnek ki. Jelentkezési lap átvehető az iskola titkárságán vagy letölthető az iskola honlapjáról. Kitöltése után személy-esen kell leadni a titkárságon, amelyhez mellékelni kell az érettségi bizonyít-ványt, 2 db igazolványképet, a regisztrációs díj (3.000.- Ft/fő) és a tandíj első részletének befizetéséről szóló igazolást. Érdeklődni lehet a 06 23 420 608 tele-fonszámon (szerdánként 9-11 óra között), vagy a 06 30 98 47 394 telefon-számon (hétköznap 9-17 óráig) vagy e-mailen: gimnazium@illyes-bors.sulinet.hu, patro@patro.hu

Tisztelt Szerkesztők!
Az alábbi probléma megoldásában kérem segítségüket: 2009.03.27-én kapott válaszukra hivatkozva beadtam kérvényemet a főiskolára. Sajnos, ott azt a válszt kaptam, hogy nem mentesülök a nyelvvizsga alól, mivel a másoddiploma (tanítói) megszerzése "nem kiegészítő képzés a korábban szerzett tanári képzésnek". Így rám nem vonatkozik a 77/2002. kormányrendelet ezen része.
Kérdésem, hogy valóban a főiskola értelmezi-e helyesen; amennyiben nem, további jogorvoslatért hova tudok fordulni?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt OKM!

Engem 2004 nyarán felvettek a Miskolci egyetem Főiskolai Programozó Matematikus szakára.
Halasztottam egy évet, majd elkezdtem tanulmányaimat.
A kérdésem az lenne, hogy nekem hány félévet finanszíroz az állam? Illetve, hogy utána mennyit kell finanszíroznia még a sulinak?

Köszönöm szépen a tájékoztatást!

Mindenkinek ajánlom, politikai hovatartozástól függetlenül.
Érdemes elolvasni
http://gondola.hu/cikkek/66247

Tisztelt "juditbed"!

A köztársasági ösztöndíjról rendelkező 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 24. § (2)-(3) bekezdése szerint azon hallgatók pályázhatnak ezen ösztöndíjra, akik teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, valamint adott vagy korábbi tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet megszereztek.

A rendelettől részletesebb kritériumokat meghatározhat a pályázatot kiíró és elbíráló felsőoktatási intézmény jellegének, helyi sajátosságainak megfelelően, azonban annak alaprendelkezéseitől nem térhet el.

A köztársasági ösztöndíjra a hallgatók – mind a rendelet, mind az ösztöndíj hagyományai alapján – az aktuálisan lezárt tanév (tehát jelenleg a 2008/2009. tanév) eredményei alapján nyújthatják be pályázatukat, az elnyert ösztöndíj folyósítása a következő (azaz a 2009/2010.) tanévben történik.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt Szerkesztők!

Az lenne a kérdésem, hogy én jelenleg Bölcsészettudományi Karon tanulok, most leszek harmadéves, de gondolkodom egy másik szakon, sőt másik karra szeretnék felvételizni, viszont a másik szak eléggé drága. A kérdésem: mennyire van lehetőség arra, hogy esetleg az is állami finanszírozású legyen? Konkrétabban, ha én befejezem ezt az alapszakot, akkor már csak költségtérítésesen kezdhetem el a másikat?? A másik kérdésem pedig az lenne, hogyha ezen a másik szakon költségtérítéses lennék, és a tanulmányi átlagom alapján átvehetnének államilag finanszírozottra??Vagy ez nem lehetséges, ha már egy alapképzést elvégeztem?

Tisztelt „virus23”!

A felsőoktatási törvény eltörölte a záróvizsga és a nyelvvizsga letétele közötti időhatárt. Akkor kapja meg oklevelét, amikor nyelvvizsga-bizonyítványát be tudja mutatni.

Végzettségéről az intézmény ad ki igazolást, amelyben leírja, hogy teljesítette a szakmai követelményeket, de oklevelet nyelvvizsga hiányában nem kapott. Amíg az oklevelét meg nem szerzi, nincs okleveles felsőfokú végzettsége.

Üdvözlettel:
a szerkesztők

Tisztelt Lázár Viktória!

A költségtérítés fizetése alól nem kaphat mentességet, kedvezményt esetleg a felsőoktatási intézmény adhat.

Az Ön esetében két pénzügyi segítség jöhet szóba.

Egyrészt a doktori tanulmányaihoz is – bár a végzést követő visszafizetés kötelezettségével – rendelkezésre áll a diákhitel intézménye, másrészt a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a felsőoktatási képzési költségekre adókedvezmény jár.

Ezekről további részleteket itt a fórumon, pl. az alábbi, 960-as bejegyzésben talál.

Mindezeken túlmenően érdemes lehet megkeresni a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalát azért, hogy létezik-e valamilyen egyéb kedvezmény az Ön esetében.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt „gareli”!

Az Ön esetében három pénzügyi segítség jöhet szóba.

Egyrészt a szakirányú továbbképzési tanulmányaihoz is – bár a végzést követő visszafizetés kötelezettségével – rendelkezésre áll a diákhitel intézménye, amely segíthet az anyagi gondokon. A diákhitel részleteit az alábbi honlapon ismerheti meg: http://www.diakhitel.hu.

Másrészt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35-37. §-ai alapján a felsőoktatási képzési költségekre adókedvezmény jár, 2009. január 1-jétől az alábbiak szerint.
Az összevont adóalap adóját csökkenti a különböző jogcímen igénybevett kedvezmények együttes, összevont összegének, a kedvezményalapnak a 30%-a, de legfeljebb évi 100 ezer forint (az őstermelői kedvezménnyel együtt), amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a bruttó 3 millió 400 ezer forintot. Ha ezt meghaladja, akkor 3 millió 900 ezer forintig fokozatosan csökkenő mértékben lehet a legfeljebb 100 ezer forintot levonni az adóból, míg a kedvezmények érvényesítésének lehetősége 3 millió 900 ezer forintos éves összjövedelemtől megszűnik.
A kedvezményalapba beleszámít az adóévben megfizetett felsőoktatási képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés), illetve a hallgatói jogviszonynak az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnésére tekintettel a megszűnést megelőzően bármely évben megfizetett, a kedvezményalapként eddig figyelembe nem vett felsőoktatási képzési költségből a halasztott kedvezményalap.
A felsőoktatási intézmény által a befizetésről kiállított igazolás alapján a képzési költséget a hallgató, vagy ha a hallgató kérése alapján az igazoláson adókedvezményt érvényesítő megnevezéssel, adóazonosító adataival a felsőoktatási intézmény által rájegyzett más magánszemély szerepel, ez utóbbi veheti figyelembe. Kedvezményt érvényesítő megnevezéssel az igazoláson csak egy magánszemély nevezhető meg. Halasztott kedvezményalap figyelembevételére a volt hallgató a saját képzési költsége befizetéséről kiadott olyan igazolás alapján jogosult, amelyen kérelmére a felsőoktatási intézmény az adókedvezmény-halasztás tényét feltüntette. A halasztás csak az igazolt összeg egészére vonatkozhat.
Harmadrészt pedig amennyiben Ön közoktatási intézményben alkalmazott, úgy munkáltatójának döntésétől függően igénybe veheti a pedagógus továbbképzésre rendelkezésre álló költségvetési támogatást is.

Mindezeken túlmenően érdemes lehet megkeresni a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalát azért, hogy létezik-e valamilyen egyéb kedvezmény az Ön esetében.

Továbbá felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabályok a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt „Levendula”!

A tanulmányi munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) fogalmaz meg általános szabályokat. Az  Mt. 115. §-a szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt akkor is biztosítania kell a munkáltatónak, ha nem kötött tanulmányi szerződést, illetőleg a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
A vizsgára való felkészüléshez szükséges szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. A vizsgák időpontját, a munkaidő-kedvezmény tervezett igénybevételét előzetesen kell a munkavállalónak a munkáltatóval egyeztetnie.
A szabadidő nem fizetett, tehát ezekre a napokra a munkavállalót nem illeti meg díjazás.
A törvény csak a szabadidő biztosításáról rendelkezik, az már a felek megállapodásán múlik, (pl. tanulmányi szerződés tárgya lehet), hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e meg díjazást a munkáltató.
A szabadidő biztosításának tehát nem feltétele a tanulmányi szerződés.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztők!
Kérdésem a mesterfokozatú diploma nyelvi követelményével kapcsolatos. 2001-óta dolgozom tanítóként, 2008-ban (a kötelező ped.továbbképzés miatt is) jelentkeztem magyartanár mesterképzésre. 1996-ban speciális angol tagozaton érettségiztem (5-ös). Az első diplomám (tanító)megszerzéséhez még nem volt előírás a nyelvvizsga, a másodiknál pedig az előző diploma miatt mentességet kaptam. Kérhetek-e mentességet mester szakon is a nyelvvizsga követelmény alól akár az előző diplomám miatt akár a speciális tantervű érettségi miatt?
Válaszukat köszönöm!

2009.júliusában szereztem meg közgazdász diplomámat, 8 féléves képzésben vettem részt. A kérdésem: részt vehetek-e még valamilyen további képzésen, mely államilag finanszírozott?Mérlegképes könyvelői okj-s képzésen kívánok részt venni, és azt hallottam, lehetséges, hogy az első év költségeit az állam téríti, ugyanis 10 féléves képzés mindenki számára ingyenes.
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt "Raptor"!

A felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) – 2003. VII. 1-jétől hatályos – 95. §-ának (7) bekezdése kimondta, ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.

Az Ftv. 2003. VII. 1-jétől hatályos rendelkezése nem határozott meg határidőt, illetve meghatározott időpontot a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére, így ezen időpontot követően az intézményi szabályzatok sem írhatták elő azt, hogy a hallgató milyen időtartam alatt kell, hogy eleget tegyen az oklevele kiadásához szükséges nyelvvizsga követelménynek.

A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, az Ön nyelvi követelményére azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni.

Az új Ftv. sem határoz meg a nyelvvizsga tekintetében időpontot, határidőt. Az új Ftv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. A 62. (3) bekezdése értelmében az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.

A fent ismertetett korábbi, valamint jelenleg hatályos jogszabályok alapján (is) megállapítható, hogy az Ön oklevele időkorlátozás nélkül kiadandó, ha az adott szakra előírt nyelvvizsga követelménynek eleget tesz.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Csocsi"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezik az átvételről. Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése b) pontja szerint a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe.

A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében a hallgató (új felvételi eljárás nélkül) intézményváltoztatási kérelemmel élhet, amelyet a fogadó intézményhez kell benyújtani. A helyi intézményi szabályzatok általában 2 lezárt félévhez, meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez, valamint a tantervben meglévő, a jelölt által a korábbi intézményben nem teljesített vizsgák letételéhez kötik az átvételt. A tanulmányok beszámítása mellett azonban a fogadó intézmény részéről intézményi döntést igényel az is, hogy a hallgatót államilag finanszírozott képzésre tudja-e átvenni.

Egyik felsőoktatási intézményből a másik felsőoktatási intézménybe történő átvétel lehetséges, az intézményváltás joga minden hallgatónak biztosított. Azt azonban a fogadó intézménytől meg kell tudni, hogy az intézmény eltér-e a két lezárt félév gyakorlatától, illetve államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésre tudja-e átvenni Önt.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "bfedit"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) kérdésére irányadó szabályai az alábbiak:
„55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.
(2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”

Az Ftv. 55. §-ának (6) bekezdése arról rendelkezik, hogy a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg.

A levelében foglaltak szerint lánya, gyógypedagógia alapszakra, költségtérítéses képzésre nyert felvételt a pedagógia alapszakon befejezett tanulmányait követően. A levelében azt is írta, hogy a lányának nyilatkoznia kell az átsorolás kapcsán, hogy az előző, pedagógia szakon folytatott tanulmányai során mennyi időt töltött el államilag támogatott képzésben. A korábbi szakon államilag támogatott képzésben eltöltött idő azonban szakmai véleményünk szerint nem zárja ki, hogy gyógypedagógia szakon költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésre kerüljön. Lányát a felsőoktatási intézmény átsorolhatja államilag támogatott félévre, azonban a részletszabályokat kizárólag a felsőoktatási intézménytől tudhatják meg. Az intézmény szabályzata a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. §-ában foglaltakat figyelembe véve szabályozza az átsorolás rendjét. Kérem, bővebb információért szíveskedjenek az intézményhez fordulni.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "viragvivi"!

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján járhat az államilag támogatott, nappali munkarendben tanuló hallgatónak. A (2)-(4) bekezdések olyan szociális helyzeteket sorolnak fel – mint pl. fogyatékkal élő, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos, árva, félárva, stb. –, melyek fennállása esetén minden hallgató jogosult az ösztöndíjra egyéb szociális helyzetétől függetlenül alanyi jogon és ekkor annak mértéke nem lehet kisebb az éves hallgatói normatíva (2009-ben 119.000 Ft/év) 20 vagy 10%-ánál. Így amennyiben a (2)-(4) bekezdések alapján egy hallgató jogosulttá vált a rendszeres szociális ösztöndíjra, úgy a rendelet 21. §-ában szereplő támpontokat ahhoz kell figyelembe venni a szociális helyzet megítélésekor, hogy az ösztöndíjat a minimálisan előírt értékben vagy ennél magasabb értékben határozza-e meg a felsőoktatási intézmény.

A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás.

Ez és az egyéb támogatások egyébként a felsőoktatási intézmény Térítési és Juttatási Szabályzatában (TVSZ) leírtak alapján, az abban rögzített eljárási rend és elvek szerint, az aktuális félévre (félévenként öt hónapra) járnak. Ennek megfelelően az egy főre jutó jövedelem és ennek az igénylés feltételéül szabott korlátja is ott található meg. További részleteket a már hivatkozott Korm. rendeletből és a TVSZ-ből ismerhet meg.

Megjegyzem, hogy a kormányrendelet 6. § (2) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény a saját bevétele terhére (mint pl. a költségtérítés), szabályzatában meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat.

Tanulmányi ösztöndíj és egyéb támogatás az államilag támogatott, nappali munkarendben folyó felsőfokú szakképzés esetén is jár, a fentiek szerint.

A Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben (azaz nappali munkarendű képzésben) részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget, azaz legalább az 5950 Ft/hó összeget.

Mindazonáltal figyelmébe ajánlom az alábbiakat is.

Érdemes lehet felkeresni a lakóhelyi (települési) önkormányzatot is esetleges szociális támogatásért vagy esetleges felsőoktatási ösztöndíjért (pl. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, stb.), ha az adott önkormányzatnak van ilyen támogatási formája.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabályok a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt Árus Zóra!

Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire teljes körű válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.

A törvény 55. § (2) alapján általában igaz, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is.

A rendelet a félévek számítását tovább pontosítja:
- A 3. § db) pontja szerint aki „e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket”

Mindezek alkalmazását a helyi szabályozás konkretizálja, tehát célszerű lenne leendő intézménye szabályzatait és gyakorlatát megismerni.

Számokra lefordítva ez azt jelentheti, hogy az új képzése 12 félév + 3 (változó módon) támogatott félév lehet, amelyből Ön már 3 félévet igénybe vett. Tehát a (12+3) – 3 = 9 + 3 félév a valószínű. Tehát valamennyi féléve támogatott lehet, de az utolsó három félévben – a helyi szabályozástól függően – esetleg már ösztöndíjban nem részesülhet.

Üdvözlettel:  Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt "Betti81"!

Önre a halasztástól függetlenül, a beiratkozáskor, azaz a 2002-ben érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban lefektetett követelmények az érvényesek, tekintettel arra, hogy erre a szakra nem volt jogszabályi szintű képesítési követelmény-szabályozás.

Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt "panda64"!

A 2011-es felvételi eljárás során az emelt szintű érettségiért továbbra is 40 többletpontot lehet kapni. A többi jogcímen kevesebb pont kapható, mint 2009-ben és 2010-ben. A részleteket megtalálhatja majd a felvételi tájékoztatóban és a www.felvi.hu honlapon.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főntanácsadó

Tisztelt "Dancy"!

A felsőoktatási intézmények idén július 23-án határoznak a felvételi ponthatárokról, tehát csak akkor derül ki az, hogy hová nyer felvételt.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főntanácsadó

Tisztelt "Vanessa007"!

Ezekkel a kérdéseivel a Budapesti Corvinus Egyetemhez kell fordulnia, ezekre ott tudnak csak választ adni.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főntanácsadó

Tisztelt "barnabas86"!

A magyar felsőoktatásban nincs korhatára sem az államilag támogatott képzésnek, sem a költségtérítésesnek.

Üdvözlettel:
a szerkesztők