Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "modoki"!
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire teljes körű válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
A törvény 55. § (2) alapján általában igaz, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is. A törvény 55. § (4) bekezdése pl. kimondja, hogy „Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.
A rendelet a félévek számításáról pl. az alábbiakat rögzíti:
- A 3. § (1) szerint: „Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és ...
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket ...”
Az Ön által megadott adat nem elegendő arra, hogy pontos választ lehessen Önnek adni. Amikor költségtérítési díj befizetésére kötelezték Önt, akkor gondolom ennek okát, jogszabályi alapját is közölték. A fenti jogszabályhelyeket felhasználva ennek jogosságát ellenőrizheti.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "juditbed"!
A köztársasági ösztöndíjról rendelkező 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 24. § (2)-(3) bekezdése szerint azon hallgatók pályázhatnak ezen ösztöndíjra, akik teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, valamint adott vagy korábbi tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet megszereztek.
A rendelettől részletesebb kritériumokat meghatározhat a pályázatot kiíró és elbíráló felsőoktatási intézmény jellegének, helyi sajátosságainak megfelelően, azonban annak alaprendelkezéseitől nem térhet el.
A köztársasági ösztöndíjra a hallgatók – mind a rendelet, mind az ösztöndíj hagyományai alapján – az aktuálisan lezárt tanév (tehát jelenleg a 2008/2009. tanév) eredményei alapján nyújthatják be pályázatukat, az elnyert ösztöndíj folyósítása a következő (azaz a 2009/2010.) tanévben történik.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt „virus23”!
A felsőoktatási törvény eltörölte a záróvizsga és a nyelvvizsga letétele közötti időhatárt. Akkor kapja meg oklevelét, amikor nyelvvizsga-bizonyítványát be tudja mutatni.
Végzettségéről az intézmény ad ki igazolást, amelyben leírja, hogy teljesítette a szakmai követelményeket, de oklevelet nyelvvizsga hiányában nem kapott. Amíg az oklevelét meg nem szerzi, nincs okleveles felsőfokú végzettsége.
Üdvözlettel:
a szerkesztők
Tisztelt Lázár Viktória!
A költségtérítés fizetése alól nem kaphat mentességet, kedvezményt esetleg a felsőoktatási intézmény adhat.
Az Ön esetében két pénzügyi segítség jöhet szóba.
Egyrészt a doktori tanulmányaihoz is – bár a végzést követő visszafizetés kötelezettségével – rendelkezésre áll a diákhitel intézménye, másrészt a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a felsőoktatási képzési költségekre adókedvezmény jár.
Ezekről további részleteket itt a fórumon, pl. az alábbi, 960-as bejegyzésben talál.
Mindezeken túlmenően érdemes lehet megkeresni a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalát azért, hogy létezik-e valamilyen egyéb kedvezmény az Ön esetében.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt „gareli”!
Az Ön esetében három pénzügyi segítség jöhet szóba.
Egyrészt a szakirányú továbbképzési tanulmányaihoz is – bár a végzést követő visszafizetés kötelezettségével – rendelkezésre áll a diákhitel intézménye, amely segíthet az anyagi gondokon. A diákhitel részleteit az alábbi honlapon ismerheti meg: http://www.diakhitel.hu.
Másrészt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35-37. §-ai alapján a felsőoktatási képzési költségekre adókedvezmény jár, 2009. január 1-jétől az alábbiak szerint.
Az összevont adóalap adóját csökkenti a különböző jogcímen igénybevett kedvezmények együttes, összevont összegének, a kedvezményalapnak a 30%-a, de legfeljebb évi 100 ezer forint (az őstermelői kedvezménnyel együtt), amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a bruttó 3 millió 400 ezer forintot. Ha ezt meghaladja, akkor 3 millió 900 ezer forintig fokozatosan csökkenő mértékben lehet a legfeljebb 100 ezer forintot levonni az adóból, míg a kedvezmények érvényesítésének lehetősége 3 millió 900 ezer forintos éves összjövedelemtől megszűnik.
A kedvezményalapba beleszámít az adóévben megfizetett felsőoktatási képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés), illetve a hallgatói jogviszonynak az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnésére tekintettel a megszűnést megelőzően bármely évben megfizetett, a kedvezményalapként eddig figyelembe nem vett felsőoktatási képzési költségből a halasztott kedvezményalap.
A felsőoktatási intézmény által a befizetésről kiállított igazolás alapján a képzési költséget a hallgató, vagy ha a hallgató kérése alapján az igazoláson adókedvezményt érvényesítő megnevezéssel, adóazonosító adataival a felsőoktatási intézmény által rájegyzett más magánszemély szerepel, ez utóbbi veheti figyelembe. Kedvezményt érvényesítő megnevezéssel az igazoláson csak egy magánszemély nevezhető meg. Halasztott kedvezményalap figyelembevételére a volt hallgató a saját képzési költsége befizetéséről kiadott olyan igazolás alapján jogosult, amelyen kérelmére a felsőoktatási intézmény az adókedvezmény-halasztás tényét feltüntette. A halasztás csak az igazolt összeg egészére vonatkozhat.
Harmadrészt pedig amennyiben Ön közoktatási intézményben alkalmazott, úgy munkáltatójának döntésétől függően igénybe veheti a pedagógus továbbképzésre rendelkezésre álló költségvetési támogatást is.
Mindezeken túlmenően érdemes lehet megkeresni a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalát azért, hogy létezik-e valamilyen egyéb kedvezmény az Ön esetében.
Továbbá felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabályok a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt „Levendula”!
A tanulmányi munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) fogalmaz meg általános szabályokat. Az Mt. 115. §-a szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt akkor is biztosítania kell a munkáltatónak, ha nem kötött tanulmányi szerződést, illetőleg a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
A vizsgára való felkészüléshez szükséges szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. A vizsgák időpontját, a munkaidő-kedvezmény tervezett igénybevételét előzetesen kell a munkavállalónak a munkáltatóval egyeztetnie.
A szabadidő nem fizetett, tehát ezekre a napokra a munkavállalót nem illeti meg díjazás.
A törvény csak a szabadidő biztosításáról rendelkezik, az már a felek megállapodásán múlik, (pl. tanulmányi szerződés tárgya lehet), hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e meg díjazást a munkáltató.
A szabadidő biztosításának tehát nem feltétele a tanulmányi szerződés.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "Raptor"!
A felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) – 2003. VII. 1-jétől hatályos – 95. §-ának (7) bekezdése kimondta, ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.
Az Ftv. 2003. VII. 1-jétől hatályos rendelkezése nem határozott meg határidőt, illetve meghatározott időpontot a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére, így ezen időpontot követően az intézményi szabályzatok sem írhatták elő azt, hogy a hallgató milyen időtartam alatt kell, hogy eleget tegyen az oklevele kiadásához szükséges nyelvvizsga követelménynek.
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, az Ön nyelvi követelményére azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni.
Az új Ftv. sem határoz meg a nyelvvizsga tekintetében időpontot, határidőt. Az új Ftv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. A 62. (3) bekezdése értelmében az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.
A fent ismertetett korábbi, valamint jelenleg hatályos jogszabályok alapján (is) megállapítható, hogy az Ön oklevele időkorlátozás nélkül kiadandó, ha az adott szakra előírt nyelvvizsga követelménynek eleget tesz.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "Csocsi"!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezik az átvételről. Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése b) pontja szerint a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe.
A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében a hallgató (új felvételi eljárás nélkül) intézményváltoztatási kérelemmel élhet, amelyet a fogadó intézményhez kell benyújtani. A helyi intézményi szabályzatok általában 2 lezárt félévhez, meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez, valamint a tantervben meglévő, a jelölt által a korábbi intézményben nem teljesített vizsgák letételéhez kötik az átvételt. A tanulmányok beszámítása mellett azonban a fogadó intézmény részéről intézményi döntést igényel az is, hogy a hallgatót államilag finanszírozott képzésre tudja-e átvenni.
Egyik felsőoktatási intézményből a másik felsőoktatási intézménybe történő átvétel lehetséges, az intézményváltás joga minden hallgatónak biztosított. Azt azonban a fogadó intézménytől meg kell tudni, hogy az intézmény eltér-e a két lezárt félév gyakorlatától, illetve államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésre tudja-e átvenni Önt.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "bfedit"!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) kérdésére irányadó szabályai az alábbiak:
„55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.
(2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”
Az Ftv. 55. §-ának (6) bekezdése arról rendelkezik, hogy a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg.
A levelében foglaltak szerint lánya, gyógypedagógia alapszakra, költségtérítéses képzésre nyert felvételt a pedagógia alapszakon befejezett tanulmányait követően. A levelében azt is írta, hogy a lányának nyilatkoznia kell az átsorolás kapcsán, hogy az előző, pedagógia szakon folytatott tanulmányai során mennyi időt töltött el államilag támogatott képzésben. A korábbi szakon államilag támogatott képzésben eltöltött idő azonban szakmai véleményünk szerint nem zárja ki, hogy gyógypedagógia szakon költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésre kerüljön. Lányát a felsőoktatási intézmény átsorolhatja államilag támogatott félévre, azonban a részletszabályokat kizárólag a felsőoktatási intézménytől tudhatják meg. Az intézmény szabályzata a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. §-ában foglaltakat figyelembe véve szabályozza az átsorolás rendjét. Kérem, bővebb információért szíveskedjenek az intézményhez fordulni.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "viragvivi"!
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján járhat az államilag támogatott, nappali munkarendben tanuló hallgatónak. A (2)-(4) bekezdések olyan szociális helyzeteket sorolnak fel – mint pl. fogyatékkal élő, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos, árva, félárva, stb. –, melyek fennállása esetén minden hallgató jogosult az ösztöndíjra egyéb szociális helyzetétől függetlenül alanyi jogon és ekkor annak mértéke nem lehet kisebb az éves hallgatói normatíva (2009-ben 119.000 Ft/év) 20 vagy 10%-ánál. Így amennyiben a (2)-(4) bekezdések alapján egy hallgató jogosulttá vált a rendszeres szociális ösztöndíjra, úgy a rendelet 21. §-ában szereplő támpontokat ahhoz kell figyelembe venni a szociális helyzet megítélésekor, hogy az ösztöndíjat a minimálisan előírt értékben vagy ennél magasabb értékben határozza-e meg a felsőoktatási intézmény.
A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás.
Ez és az egyéb támogatások egyébként a felsőoktatási intézmény Térítési és Juttatási Szabályzatában (TVSZ) leírtak alapján, az abban rögzített eljárási rend és elvek szerint, az aktuális félévre (félévenként öt hónapra) járnak. Ennek megfelelően az egy főre jutó jövedelem és ennek az igénylés feltételéül szabott korlátja is ott található meg. További részleteket a már hivatkozott Korm. rendeletből és a TVSZ-ből ismerhet meg.
Megjegyzem, hogy a kormányrendelet 6. § (2) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény a saját bevétele terhére (mint pl. a költségtérítés), szabályzatában meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjat adományozhat.
Tanulmányi ösztöndíj és egyéb támogatás az államilag támogatott, nappali munkarendben folyó felsőfokú szakképzés esetén is jár, a fentiek szerint.
A Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben (azaz nappali munkarendű képzésben) részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget, azaz legalább az 5950 Ft/hó összeget.
Mindazonáltal figyelmébe ajánlom az alábbiakat is.
Érdemes lehet felkeresni a lakóhelyi (települési) önkormányzatot is esetleges szociális támogatásért vagy esetleges felsőoktatási ösztöndíjért (pl. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, stb.), ha az adott önkormányzatnak van ilyen támogatási formája.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben is hivatkozott jogszabályok a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhetőek az alábbi internet címen:
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt Árus Zóra!
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire teljes körű válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
A törvény 55. § (2) alapján általában igaz, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is.
A rendelet a félévek számítását tovább pontosítja:
- A 3. § db) pontja szerint aki „e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket”
Mindezek alkalmazását a helyi szabályozás konkretizálja, tehát célszerű lenne leendő intézménye szabályzatait és gyakorlatát megismerni.
Számokra lefordítva ez azt jelentheti, hogy az új képzése 12 félév + 3 (változó módon) támogatott félév lehet, amelyből Ön már 3 félévet igénybe vett. Tehát a (12+3) – 3 = 9 + 3 félév a valószínű. Tehát valamennyi féléve támogatott lehet, de az utolsó három félévben – a helyi szabályozástól függően – esetleg már ösztöndíjban nem részesülhet.
Üdvözlettel: Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "Betti81"!
Önre a halasztástól függetlenül, a beiratkozáskor, azaz a 2002-ben érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban lefektetett követelmények az érvényesek, tekintettel arra, hogy erre a szakra nem volt jogszabályi szintű képesítési követelmény-szabályozás.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "panda64"!
A 2011-es felvételi eljárás során az emelt szintű érettségiért továbbra is 40 többletpontot lehet kapni. A többi jogcímen kevesebb pont kapható, mint 2009-ben és 2010-ben. A részleteket megtalálhatja majd a felvételi tájékoztatóban és a www.felvi.hu honlapon.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főntanácsadó
Tisztelt "Dancy"!
A felsőoktatási intézmények idén július 23-án határoznak a felvételi ponthatárokról, tehát csak akkor derül ki az, hogy hová nyer felvételt.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főntanácsadó
Tisztelt "Vanessa007"!
Ezekkel a kérdéseivel a Budapesti Corvinus Egyetemhez kell fordulnia, ezekre ott tudnak csak választ adni.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főntanácsadó
Tisztelt "barnabas86"!
A magyar felsőoktatásban nincs korhatára sem az államilag támogatott képzésnek, sem a költségtérítésesnek.
Üdvözlettel:
a szerkesztők
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.