2025. szeptember 11.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

OECD: eredményei mellett kihívások elé néz a magyar oktatási rendszer

2007. szeptember 18.
Cikk nyomtatás
Link küldés
Noha egyre több a jól képzett felnőtt, és növekszik a részvétel a felső- és a középfokú oktatásban, emelkedtek az oktatásra fordított források is, mégis kihívások elé néz Magyarországon ez a szektor - mondta a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási Igazgatóságának vezetője kedden Budapesten, a magyar oktatás helyzetét is elemző kutatás eredményeit ismertetve.
Meg kell osztani a költségeket az állam és a magánszféra között, javítani kell a rosszabb társadalmi-szociális helyzetűek tanulási esélyeit, valamint a működés hatékonyságát - sorolta az oktatási tárca sajtótájékoztatóján a világpremierrel egy időben bemutatott, mintegy félezer oldalas anyag legfontosabb megállapításait ismertetve Michael Davidson, az OECD Oktatási Igazgatóságának vezető elemzője.
 

Fotó: Gordon Eszter
 
Michael Davidson hozzátette, hogy viszonylag magas a felsőoktatásból kiesők aránya, és egyetlen OECD-tagállamban sem olyan csekély a reálszakokon végzők aránya, mint Magyarországon.
 
Egy adatsort ismertetve elmondta, kiugróan - a férfiak körében például két és félszeresével - magasabb bérre számíthatnak az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők, mint a csupán a középiskola befejezéséig eljutottak; a 25 és 64 éves kor közti csoportban ez az arány 153 százalék.
 
A szakember szerint ugyanakkor "nincs bizonyíték arra", hogy a diplomások megugró aránya rontaná a kevésbé képzettek munkahelyszerzési esélyeit, ennek inkább az ellenkezője érzékelhető. Kitért arra is: a tavalyelőtti adatok alapján a 25-34 év közötti magyarok 84 százaléka fejezte be a középiskolát.
 
Ez hét százalékkal magasabb eredmény az OECD-átlagnál; a beiskolázott 15-19 évesek aránya tíz év alatt 64-ről 87 százalékra ugrott; ezzel mind e szervezet, mind az EU átlagát "kényelmesen" felülmúlta. Az adatsor tanúsága szerint azok, akik nem végeznek el középfokú iskolát, átlagosan 73 százalékára számíthatnak azok fizetésének, akik sikeresen vették ezt az akadályt.
 
Kitért arra is: noha 1996 és 2005 között megduplázódtak a középiskolai tanári bérek, azok még mindig a legalacsonyabbak az OECD-ben. Megemlítette ugyanakkor hogy az országcsoport 707-es átlagával szemben egy magyarországi tanárnak évente 555 órája van. Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy ez, valamint az átlagosnál alacsonyabb tanár-diák arány nem jelenti, hogy rossz volna a rendszer.
 
Bogyay Katalin, a tárca szakállamtitkára az eseményen arról beszélt az eseményen: fontos, hogy a saját magunkról alkotott képünk mellett azt is tudjuk, miként látnak bennünket határainkon túl; így nem csupán saját értékrendünk, hanem az európai kulturális tér mércéje szerint is mérlegre kerül tevékenységünk.
 
(MTI)
 
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok