Bogyay Katalin szakállamtitkár, mellette Juhász Sándor, a nagykövetség protokoll főnöke, Szetey Gábor államtitkár és magyar üzletemberek hallgatják a miniszterelnököt a gazdasági és üzleti fórumon Pekingben, a Shangri-La hotelben MTI Fotó: Beliczay László

A magyar szabadságharc költőjének verseit fejből idézik a kínaiak, mert az a középiskolában évtizedeken át tananyag volt, sőt a Nemzeti dal és a Szabadság, szerelem ma is az. A japánok ellen harcoló kínai katonák a második világháborúban gyakran Petőfi négysorosát szavalva indultak rohamra.

Külföldön elsőként (1998-ban) Kínában jelentették meg Petőfi Sándor összes művét a júliusban elhunyt Hszing Van-seng (Xiang Wansheng) irodalomtörténész, műfordító munkájának köszönhetően. Petőfi műveit kínaiul 42 kiadásban jelentették meg. Külön is megjelent a János vitéz és Az apostol.

Petőfi az egyik legismertebb külföldi költő Kínában, aminek fő oka, hogy a költő forradalmi témájú versei jól illeszkedtek az 1920-30-as évek félfeudális Kínáját modernizáló akaró fiatal értelmiségiek törekvéseibe. A népköztársaság kikiáltása után Petőfit az új kultúrpolitika forradalmi költőként tartotta számon.

Gyurcsány Ferenc felavatja a költő második kínai szobrát - Szabó Gábor alkotását - abban a naponta több tízezer ember által látogatott sanghaji parkban, amelyet Petőfi kínai "felfedezőjéről", Lu Hszünről (Lu Xun), a XX. századi kínai irodalom egyik legjelentősebb személyiségéről neveztek el. (Az első Petőfi-mellszobrot Medgyessy Péter volt miniszterelnök adta át Pekingben 2003. augusztusi látogatása alkalmával.)

A kormányfő Petőfi János vitéz című művének kínai nyelvű új köteteit vitte ajándékba kínai vendéglátóinak.

A kínai átlagember általában is nyitott a Magyarországról szóló hírekre és a magyar kultúrára, ismerik a művészeket, a filmeket - mindenekelőtt a Tenkes kapitányát -, valamint az irodalmat.

(MTI)