Egy-egy magyar intézet beágyazottáságát, vagyis az adott kultúrában való elismertségét az eseményeken megjelent közönségnél is jobban példázza, hogy az adott szakterület mely helyi vezetői tisztelik meg jelenlétükkel és figyelmükkel az egyes programokat. Ilyen értelemben is nagy sikerként értelmezhető, hogy a magyarországi Európai Iskola művészeti csoportot bemutató kiállítást az erősen központosított francia múzeumi adminisztráció vezetője, a négy magyar galéria bemutatkozását pedig az egyik legrangosabb kortárs képzőművészeti vásár, a FIAC művészeti igazgatója nyitja meg.

 

A Párizsi Magyar Intézet (PMI) 2008 novemberében nyitotta meg képzőművészeti galériáját, a Vasarely Galériát, azzal a céllal, hogy bemutassa a XX. századi modern, valamint a XXI. századi kortárs magyar művészetet a francia közönségnek. A „Modernizmus, aktivizmus, Bauhaus – konstruktív tendenciák a magyar művészetben 1910-1930” című nagysikerű kiállítást, valamint a Victor Vasarelynek, Kondor Bélának és Vajda Júliának szentelt tárlatokat külön-külön is több ezren látták. Műveik bemutatása után ezúttal az Európai Iskola alkotásain a sor. A kiállítás kurátora Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeulógusa.

 

Holdarc, könnyező, hangtalanul sikoltó óriásfejű bábu, kobold, manó és a természet maga: az Európai Iskola művészei sajátos szimbólumrendszerükkel reagáltak a történelemre, a második világháború borzalmaira. Azt akarták, hogy a haladó magyar festészet és szobrászat kitörjön az elszigeteltségből és bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe. Művészek, írók, lapszerkesztők és orvosok egy csoportja euforikus szabadságérzéstől vezérelve új célokat fogalmazott meg 1945 októberében: „hidakat”, kapcsolatokat szerettek volna építeni a magyar és a nyugat-európai művészet között. Erre utal az általuk választott Európai Iskola elnevezés is, amely a nemzetközi szemléleten túl a Párizshoz való tudatos kötődésre utal, hiszen az Ecole de Paris (Párizsi Iskola) művészei nagyban inspirálták magyar társaikat. Létezésük három éve alatt sikerült magyar-francia közös kiállítást is szervezniük, amelyen olyan művészek képviseltették magukat, mint Bonnard, Picasso, Maillol vagy Matisse. Varga Csaba, a Párizsi Magyar Intézet igazgatóhelyettese szerint ezért is fontos, hogy az Európai Iskola számára inspirációul szolgáló Franciaországban megemlékezzenek olyan művészekről, mint Anna Margit, Bálint Endre és Korniss Dezső. Az Európai Iskola a magyar demokrácia megszűnésével szűnt meg létezeni 1948-ban, tagjai közül sokan külföldre emigráltak, önkéntes intellektuális száműzetésbe vonultak, a művek nagy része pedig magángyűjtőkhöz került. A kiállítás egy-egy darabja így még Magyarországon is kuriózumnak számít: Anna Margit Pártás bábu című képét például még soha nem állították ki hazánkban sem. Az intézet az alkalomra katalógust is készített, amely a PMI második kiadványa ebben a műfajban. A kiállítás 2009. október 24-étől december 9-éig lesz látható a Párizsi Magyar Intézetben.

 

A kiállítással egy időben a PMI André Kertész Szalonjában négy magyar galéria kap bemutatkozási lehetőséget. 2009-ben 37. alkalommal rendezik meg október 22-25. között a párizsi FIAC-ot (Foire Internationale d’Art Contemporain), a világ egyik legrégibb és legrangosabb műkereskedelmi fórumát. Idén – 1999 óta először – négy kortárs magyar galéria, az ACB, az Inda, a Videospace Budapest és a Viltin Galéria kapott meghívást, hogy hazánkat képviselje a vásáron. Részvételüket a Párizsi Magyar Intézet közreműködése is segíti: október 24. és december 9. között „Folyamatos jelen” címmel kiállítást szervez a galériák anyagából. Az ünnepélyes megnyitón Jennifer Flay, a FIAC művészeti igazgatója mond beszédet. A szereplés a fórumon és a PMI-ben további lehetőségeket nyújt, nemcsak a kiállító galériák számára, de a hazai kortárs művészet nemzetközi megismertetésére, szakmai kapcsolatok építésére is.

 

 /Párizsi Magyar Intézet/