18.00: Mészáros Antónia: Megtagadva (dokumentumfilm, 2009, 52 perc, angol feliratos)

Annak ellenére, hogy az állami gondozásba kerülő gyermekek jelentős része roma származású volt, kulturális örökségükről az intézetben nem tanultak semmit. Bogdán Árpád filmrendező 2007-ben Boldog új élet címmel játékfilmet készített saját személyes tapasztalatai alapján. Árpád három éves kora óta intézetben nevelkedett, családjáról, bekerülésének körülményeiről szinte semmit nem tudott. Játékfilmje elkészítése után úgy döntött, kikéri intézeti aktáját a Gyermekvédelmi Szakszolgálattól. Abban azonban sokáig bizonytalan volt, hogy szüleinek, testvéreinek megpróbáljon-e a nyomára jutni. A dokumentumfilm ennek a múltkeresésnek a folyamatát követi.

19.00: Bogdán Árpád: Boldog új élet (játékfilm, 2007, 81 perc, román feliratos)

 

Bogdán Árpád két rövidfilm után készítette el önéletrajzi elemekkel átszőtt első mozifilmjét, amelynek forgatókönyvírója és rendezője is egyben. Az intézetben felnőtt roma fiú története "napjaink egy névtelen városában játszódik, névtelen szereplőkkel", főszereplője Orsós Lajos amatőr színész. Bogdán Árpád Boldog új élet című első rendezéséért a 38. Magyar Filmszemle legjobb első filmjének járó Simó Sándor-díjat kapta. Az alkotás nemzetközi premierje a berlini filmfesztiválon volt februárban, ahol elismerő oklevelet kapott. Azóta számos filmfesztiválon szerepelt Bogdán Árpád munkája, többek között Karlovy Vary, Galway, Rio de Janiero, Aubagne, Newport, Genf, Marrakech, Toronto, Reykjavik, Varsó és Sevilla nemzetközi seregszemléin.

 

Díjak:

A film végén beszélgetés a két rendezővel, Mészáros Antóniával és Bogdán Árpáddal.

 

18.00: Horváth János festőművész kiállítása

"Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képeiben. Szemünk előtt megelevenednek a cigány népmesék motívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélekkel érezhető valóság. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jelenetekben mintha egy álomba kerülnénk és az álom szárnyán utaznánk. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egyszerű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Ezeket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellemzi. Sok humorral, derűvel szemléli embertársait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető világ Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató, továbbgondolásra késztető." Zakariás János

 

19.00: Osgyáni Gábor: Hatszáz év után az első (dokumentumfilm, 2009, 51 perc, angol feliratos)

A film egy, a portré műfajába sorolható dokumentumfilm. Egy ember életét, ars poeticáját próbálja bemutatni a filmezés által kínált technikai keretek közé sűrítve. A film rendezője, Osgyáni Gábor, a Miskolci Egyetemen végzett kulturális antropológusként. A bemutatásra kerülő filmjével kapcsolatban a következőket vallja: "A filmben markánsan két üzenet jelenik meg. Az egyik az, hogyan lehet "jó emberként" élni. Nagyszerű látni, ha egy embernek határozott küldetéstudata van, amellyel nemes célt szolgál. A másik üzenet a cigányság integrációjához kötődik. A többségi társadalom számára bizonyítékként szolgál, a mélyszegénységben élő cigányság számára pedig reményt adhat, és mintát jelenthet a filmben bemutatott történet."

 

A film végén beszélgetés a film rendezőjével, Osgyáni Gáborral és a film főszereplőjével, Horváth Jánossal.

 

20.00: Szakcsi Gipsy Jazz

Szakcsi Lakatos Béla - zongora

Orbán György - bőgő

Mohay András - dob

Rostás Móni - ének

Rostás Csaba - ének, szájbőgő, tánc

 

Szakcsi Gipsy Jazz című programja egyedülálló, ha úgy tetszik, stílusteremtő. Néhány amerikai zenész tagadja, hogy létezik európai jazz is. Csak a néhai nagy belga cigány származású gitáros Django Reinhardt számított kivételnek. Szakcsi a hatvanas években kezdte pályafutását, ma már élő legenda a hazai jazzéletben. Korábban írt már cigány musicalt, két éve world musicalt, és zongoráján szenvedélyesen kutatja a közös hangot az autentikus cigány hangszerekkel, például a cimbalommal - ebből a keresésből született meg izgalmas, egyedi stílusa.Korszakainak egymásutánjában visszatérő motívum az autentikus cigányzenének a jazzbe való integrálása. 6 éve létrehozott Gipsy Jazz produkciójában két autentikus roma folkénekes dallamait kíséri és kommentálja hagyományos jazz ritmusszekcióval. 2004-ben jelentette meg Na Dara! (Ne félj!) című albumát, amelyről így nyilatkozik: "Mindenfajta zenével foglalkozom, ezért érzem magam a huszonegyedik század zenészének."

 

A romák integrációja vagy a társadalmak dezintegrációja - Konferencia

 

 

18.00: Fotókiállítás: Horváth M. Judit és Stalter György fotói

Horváth M. Judit egy nyugat dunántúli kisvárosban, egy asszimilálódott cigány családba született, majd férje után annak munkájába is beleszeretett. Sokáig nem vállalta származását, hogy aztán mégis egy roma lap főszerkesztője legyen évekig. Stalter Györggyel együtt gyakorlatilag végigfotózták Magyarország cigánytelepeit, és a pesti gettósodó kerületeket.

Közös fotóalbumuk a Más Világ 1998-ban jelent meg.

Csalóka Látszat című új könyvéről - ami közel tíz év eredménye, és nagyon különbözik korábbi dokumentarista fotóitól, mégis rengeteg azonosság található bennük - így vall:

 

Stalter György szubjektív dokumentarista fotográfus az esztergomi ferenceseknél töltött diákévei alatt kezdett fényképezni. A sajtóban hosszú évekig fotóriporterként dolgozott különböző lapoknál. 1990-től szabadúszó fotográfus. 1995-ben önálló fotóstúdiót hozott létre, ahol "Művészet és Mesterség" címmel fotográfiát oktat. Az utóbbi években a nyolcadik kerület eltűnőben lévő mikrokozmoszát fényképezi. 2006-ban a Magyar Újságíró Szövetség Sajtófotó pályázatán "Jó...Józsefváros" sorozatával elnyerte a Főváros Pro Cultura Urbis Alapítványa Budapest Fotográfiai Ösztöndíját.

Balogh Rudolf díjas fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetsége Elnökségének a tagja.

 

 

19.00: Ragályi Elemér: Nincs kegyelem (játékfilm, 2006, 70 perc, román feliratos, 16 éven aluliak számára nem ajánlott)

 

Ragályi Elemér filmje megtörtént esetre alapoz, Pusoma Dénes kálváriájának históriáját dolgozza fel, humoros, szürreális elemekkel vegyítve. A filmbeli Suha Dénestártatlanul ítélték el egy gyilkossági ügyben Az igazságra két és fél év után fény derül, a fiatalembert kiengedik, de élete addigra gyökeresen megváltozott. Elveszítette édesanyját, önbecsülését és becsületét. A kártalanítási per is egyre húzódik, közben hitelezői elveszik házát. Nincs többé helye a kis faluban, sorsa megpecsételődik, számára nincs többé visszaút. Végső kétségbeesésében felakasztja magát.

A játékfilm az egyéni sorscsapás bemutatásával igyekszik egy általános problémát felvetni, a többség felelősségét a kisebbséggel szemben. A kiszolgáltatott helyzetet, annak urait és áldozatait kitűnően mutatja be a Nincs kegyelem. Hiába játékfilm, mégis azzal az érzéssel nézzük, mintha a valóságot látnánk, minden mozzanatában hiteles. A főszereplő Nagypál Gábor is tökéletes választás volt, egy pillanatra sem inog meg következesen átélt szerepében.

 

Díjak:

 

Május 21. péntek - MKI, Gina Patrichi nr. 8.

16.00: Török Ágnes - Klausz Péter: Születésnapomra (dokumentumfilm, 2010, 5 perc, angol feliratos)

Egy vizsgafeladat forgatása során találkoztak a film készítői a filmben szereplő hajléktalan férfival. Kiderült róla, hogy sok meglepetést tartogat, ezek azonban mindaddig láthatatlanok maradnak, amíg meg nem nézzük őket közelebbről...

 

16.05: Bódis Kriszta: Falusi románc (Meleg szerelem) (dokumentumfilm, 2007, 50 perc, angol feliratos)

 

A kisebbségi témákkal foglalkozó regényeiről és dokujairól ismert filmes-írónő, Bódis Kriszta, barátai életébe kapcsolódott be kamerájával, hogy megmutassa az elszigetelt faluban élő leszbikus Mari és roma szomszédasszonya szerelmét. És a gyomorszorító történeten keresztül azt, hogy bizony olykor még a szerelem sem elég erős, hogy lerombolja a becsontosodott előítéleteket. Vajon jól van ez így?

 

A rendezőnő szerint "gender-dokumentumfilmet" forgatott. Bódis kényes kérdéseket feszeget, sajátos nézőpontból - egy kisebbségi kultúra hagyományát a "gyengébbik nem" felől megközelítve mutatja be. A Báriséj egyszerű sémát követ: egy oláhcigány közösségbe tartozó lány lakodalmának apropóján fejezetekre tagolva beszélteti a különböző korosztályhoz tartozó lányokat és asszonyokat szerelemről és érdekházasságról, szüzességről és szöktetésről, tűrésről és tisztességről. Nagy ritkán szóhoz jutnak a férfiak is, de a hagyományra vonatkozó véleményük érdekes módon lényegében nem különbözik a nőkétől. Éppen ez mutatja, hogy a szokásokat, a cigány-törvényt a közösség minden tagja tiszteli és betartja.

 

 

"Ez a kisjátékfilm kitalált történet kitalált szereplőkkel. A hasonlóságok nem szándékosak, nem véletlenek, hanem elkerülhetetlenek. A romák elleni rasszista sorozatgyilkosságok áldozatainak állít emléket, egy békés világ reményében...

A film főhőse egy kisfiú, aki történetesen romának született, és úgy alakult, hogy egy szegény telepen éli életét. Iskolába jár, játszik, épp olyan, mint a többi gyerek és szeret filmezni a telefonja kamerájával. A hely ahol él, már kevésbé idilli. Bár a szeretet és a gyűlölet itt is ugyanolyan formákat ölt, mint bárhol a világon. De a világ hogyan viszonyul egy ilyen telephez? Az biztos, hogy egy gyerek nem érti még, miért néznek rá másként. Azt sem tudja, hogy a félelem és az erőszak pillanatok alatt képes pusztítani. Értelmetlenül." Bódis Kriszta

 

19.00: Ördögtérgye (bihari, szilágysági, kalotaszegi román, mezőségi magyar, több tájegység cigány táncai)

 

Koreográfus-rendező: Both József

Segédkoreográfusok: Varga Norbert, Tamás Levente, Feketelaki Tibor

Zenekar: Harmadik Zenekar - Kolozsvár

 

Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes előadása az erdélyi hagyományos népi kultúra szempontjából a három legjelentősebb nemzetiség - a magyarok, románok és cigányok - néphagyományaiból építkezik, mely a több százados együttélés során sajátos táncos és zenei kultúrát eredményezett. Az Erdélyben együtt élő nemzetiségek: magyarok, románok és cigányok, az élő népi kultúra képviselői archaikus táncaikkal és énekeikkel jelzik: egymás kultúrájának, szokásainak megismerése nélkül nincs békés együttélés!