Az Európai Felsőoktatási Térség felé

 


Európa felsőoktatásért felelős minisztereinek kommünikéje


Prága, 2001. május 19.


(Nem hivatalos fordítás)


Két évvel a Bolognai Nyilatkozat, és három évvel a Sorbonne-i Nyilatkozat elfogadása után, a harminckét aláíró országot képviselő, felsőoktatásért felelős európai oktatási miniszterek találkoztak Prágában azért, hogy áttekintsék a folyamat eddigi eredményeit, továbbá, hogy meghatározzák az elkövetkező évekre vonatkozó fejlődés irányát és prioritásait. A miniszterek újból megerősítették elkötelezettségüket az Európai Felsőoktatási Térség 2010-re történő kialakításának célja mellett. Az, hogy a találkozó helyszínéül Prágát választották, azon akartuknak a szimbóluma, hogy az Európai Unió kibővítésének fényében egész Európát bevonják e folyamatba.

A miniszterek üdvözölték és megvitatták a szakértői csoport megbízásából készült „A Bolognai Folyamat előrehaladása” c. jelentést, és úgy találták, hogy a Bolognai Nyilatkozatban meghatározott célok széles körű elfogadásra találtak, azokat a legtöbb aláíró, csakúgy, mint az egyetemek és más felsőoktatási intézmények a felsőoktatás fejlesztésének kiindulásaként alkalmazzák. A miniszterek újból megerősítették, hogy a mobilitás előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket folytatni kell annak érdekében, hogy a hallgatóknak, oktatóknak, kutatóknak és adminisztratív dolgozóknak egyaránt előnyük származzon az Európai Felsőoktatási Térség gazdagságából, annak demokratikus értékekeiből, a kultúrák, a nyelvek és a felsőoktatási rendszerek sokszínűségéből.

A miniszterek figyelembe vették az európai felsőoktatási intézmények március 29-30-án tartott salamancai konferenciájának, valamint az európai hallgatók március 24-25-én tartott göteborgi konferenciájának az ajánlásait, és elismeréssel szóltak az Európai Egyetemi Szövetség (European University Association – EUA), illetve az Európai Hallgatók Nemzeti Unióinak (National Unions of Students in Europe – ESIB) a bolognai folyamatban való aktív részvételéről. Méltányoltak továbbá számos egyéb kezdeményezést, melyek a folyamat továbbvitelére irányulnak. A miniszterek figyelemre méltónak találták az Európai Bizottság építő jellegű segítségét is.

A miniszterek megállapították, hogy a legtöbb ország intenzíven és széles körűen foglalkozott a Nyilatkozatban javasolt teendőkkel az oklevelek struktúráját illetően. Különösképpen nagyra értékelték a minőségbiztosítás terén végzett munka előrehaladását. A miniszterek elismerték az együttműködés szükségességét a nemzeteken átívelő oktatás kihívásaira adandó válaszok terén, továbbá az élethosszig tartó tanulás perspektívájának szükségességét az oktatásban.


 

További tevékenységek a Bolognai folyamat hat célkitűzésével kapcsolatban

A miniszterek megállapították, hogy amint azt a Bolognai Nyilatkozat leszögezi, az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása feltétele az európai felsőoktatási intézmények vonzereje és versenyképessége növelésének. Támogatták azt a gondolatot, hogy a felsőoktatást mint közjót kell tekinteni, amely közfeladat és a jövőben is az marad, továbbá, hogy a hallgatók teljes jogú tagjai a felsőoktatási közösségnek. E nézőpontból tekintve, a miniszterek a folyamat folytatásáról a következőképpen nyilatkoztak:


 


Könnyen áttekinthető és összehasonlítható diplomákat adó képzési rendszer elfogadása

A miniszterek nyomatékkal bátorították az egyetemeket és más felsőoktatási intézményeket arra, hogy kihasználják a nemzeti törvénykezés és az európai szintű eszközök nyújtotta lehetőségeknek az összes előnyeit a résztanulmányok, oklevelek és más végzettségek tudományos és szakmai elismerése terén annak érdekében, hogy az állampolgárok végzettségeiket, képességeiket és szakértelmüket az Európai Felsőoktatási Térség teljes területén használhassák. 

A miniszterek a létező szervezetek és hálózatok, mint például a NARIC és ENIC segítségét kérték a képesítések egyszerű, hatékony és méltányos elismerésének támogatásához intézményi, nemzeti és európai szinten.


 

Alapvetően két fő cikluson alapuló képzési rendszer bevezetése

A miniszterek elégedettséggel nyugtázták, hogy a két fő cikluson alapuló képzési rendszer megvalósításának célkitűzésével, mely a felsőoktatást alapképzésre[1], illetve egyetemi[2] képzésre bontja, az illetékesek foglalkoztak és azt megvitatták. Néhány ország már bevezette e rendszert, és számosan nagy érdeklődéssel foglalkoznak a kérdéssel. Fontos megjegyezni, hogy sok országban van lehetőség   alapoklevél és egyetemi oklevél, vagy ezzel összehasonlítható két ciklusú fokozat megszerzésére az egyetemeken éppúgy, mint más felsőoktatási intézményben. Az oklevél megszerzéséhez vezető képzések eltérő orientációjúak és profilúak lehetnek, illetve kell lenniük annak érdekében, hogy hozzáidomuljanak a személyes, tudományos és munkaerő piaci igényekhez, amint azt az alapszintű képzésről szóló, Helsinkiben tartott szemináriumon megfogalmazták (2001 februárjában).


 

Kreditrendszer bevezetése

A miniszterek hangsúlyozták, hogy a tanulmányi, ill. a minősítő eljárások nagyobb fokú rugalmasságának megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a végzettségek ECTS vagy egyéb ECTS-kompatibilis kreditrendszer által támogatott közös alapjainak elfogadása, biztosítva mind az átválthatóságot, mind pedig az akkumulációt. Ezek a rendelkezések a kölcsönösen elismert minőségbiztosítási rendszerekkel együtt elő fogják mozdítani a hallgatóknak az európai munkaerőpiacra történő bejutását, és növelni fogják az európai felsőoktatás összeegyeztethetőségét, vonzerejét és versenyképességét. Ilyen kreditrendszer, valamint a Diploma-kiegészítés (Diploma Supplement) általános használata támogatni fogja a folyamat ez irányú haladását.


 

A mobilitás elősegítése

A miniszterek megerősítették, hogy a hallgatók, oktatók, kutatók, adminisztratív dolgozók mobilitásának elősegítése rendkívüli fontosságú cél, mint ahogy azt a Bolognai Nyilatkozat is rögzíti. Ezért kifejezték a hallgatók, oktatók, kutatók és adminisztratív dolgozók szabad mozgásának útjában álló akadályok folyamatos megszüntetése irányuló elkötelezettségüket, továbbá hangsúlyozták a mobilitás szociális vonatkozásait. Nyugtázták az Európai Közösség programjai által kínált mobilitási lehetőségeket és az e téren elért fejlődést, pl. az Európa Tanács által támogatott Mobilitási Cselekvési Tervet (Mobility Action Plan), melynek elindításáról Nizzában határoztak 2000-ben.

 


Az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás terén

A miniszterek elismerték, hogy a minőségbiztosítási rendszerek létfontosságú szerepet játszanak a magas színvonal biztosítása és a végzettségek összehasonlíthatóságának lehetővé tétele terén egész Európában. A miniszterek szorosabb együttműködést is szorgalmaztak az elismerési és a minőségbiztosítási hálózatok között. Hangsúlyozták a szoros európai együttműködés és kölcsönös bizalom szükségességét a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek elfogadása terén. Szorgalmazták továbbá, hogy az egyetemek és más felsőoktatási intézmények a megvalósítás legjobb példáit terjesszék, illetve az akkreditációs/elismerési mechanizmusok értékelésének kölcsönös elfogadására szolgáló elképzeléseiket megtervezzék. A miniszterek felhívást intéztek az egyetemekhez és más felsőoktatási intézményekhez, nemzeti ügynökségekhez és a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA) elnevezésű szervezethez, hogy együttműködve más olyan szervezetekkel, melyek nem tagjai az ENQA-nak, dolgozzanak együtt egy közös referencia keret megalkotásában, valamint terjesszék el a megvalósítás legjobb példáit.

 
Az európai dimenziók támogatása a felsőoktatásban
A felsőoktatás fontos európai dimenzióinak és a végzett hallgatók alkalmazhatóságának további erősítése érdekében a miniszterek felhívást intéztek a felsőoktatási ágazathoz az „európai” tartalmú, orientációjú illetve szerveződésű modulok, kurzusok és tantervek kidolgozásának kibővítésére. Ez különösképpen érvényes a különböző országok intézményeinek társulása által kínált és elismert közös okleveletadó modulokra, kurzusokra és tantervekre.


 


A miniszterek kiemelték továbbá a következő pontokat:


 

Élethosszig tartó tanulás

Az élethosszig tartó tanulás az Európai Felsőoktatási Térség egyik alapvető eleme. A jövő tudásalapú társadalomra és gazdaságra épülő Európájában élethosszig tartó tanulási stratégiákra van szükség a versenyképesség kihívásaival való szembenézéshez, az új technológiák alkalmazásához, a társadalmi kohézió és az egyenlő esélyek növeléséhez, valamint az életminőség javításához.


 

Felsőoktatási intézmények és hallgatók

A miniszterek hangsúlyozták, hogy az egyetemeknek és más felsőoktatási intézményeknek valamint a hallgatóknak az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásába és formálásába kompetens, aktív és konstruktív partnerekként történő bevonása szükséges és kívánatos. Az intézmények tanúbizonyságot tettek arról, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak egy kompatibilis és hatékony, ugyanakkor változatos és adaptálható Európai Felsőoktatási Térségnek. A miniszterek arra is rámutattak, hogy a minőség képezi az Európai Felsőoktatási Térségen belüli bizalom, alkalmazhatóság, mobilitás, kompatibilitás és a vonzóvá tétel alapfeltételét. A miniszterek kifejezték elismerésüket a tudományos minőséget az alkalmazhatósággal egyesítő tanulmányi programok kidolgozásáért, mely programok hozzájárulnak a tartós foglalkoztatás megvalósításához és kiemelték a felsőoktatási intézmények kezdeményező szerepe fenntartásának szükségességét.
A miniszterek megerősítették, hogy a hallgatóknak részt kell venniük az egyetemeken és más felsőoktatási intézményekben folyó oktatás megszervezésében és tartalmának meghatározásában, és befolyással kell lenniük azokra. A miniszterek megerősítették továbbá a Bolognai folyamat társadalmi dimenziója figyelembevételének szükségességét, amire a hallgatók hívták fel a figyelmet.


 

Az Európai Felsőoktatási Térség vonzóvá tételének támogatása

A miniszterek egyetértettek annak fontosságában, hogy az európai felsőoktatást vonzóbbá kell tenni Európa és a világ más részeinek hallgatói számára. Az európai felsőoktatási programoknak a világ minden táján való áttekinthetőségét és összehasonlíthatóságát egy közös képesítési követelményrendszer kidolgozásával valamint az egységes minőségbiztosítási és akkreditációs/elismerési mechanizmusok megalkotásával, és a tájékoztatás kiterjesztésével kell fokozni.

A miniszterek külön hangsúlyozták, hogy a felsőoktatás és a kutatás minősége fontos meghatározó tényező és annak is kell maradnia abban, hogy Európa nemzetközi viszonylatban vonzó és versenyképes legyen. A miniszterek megegyeztek, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európai Felsőoktatási Térség milyen előnyökkel szolgálhat a különböző profilú intézmények és programok számára. Kiemelték az európai országok közötti fokozott együttműködés szükségességét a nemzeteken átívelő oktatás lehetséges következményeit és távlatait illetően.

 

Az ezt követő teendők

A miniszterek elkötelezték magukat, hogy tovább folytatják az együttműködést a Bolognai Nyilatkozatban kitűzött célok alapján, építve a hasonlóságokra és hasznosítva a kultúrák, a nyelvek és a nemzeti rendszerek különbözőségét valamint igénybe véve a kormányközi együttműködés és az európai egyetemek és más felsőoktatási intézmények és a hallgatói szervezetek valamint a Közösség programjai közötti folyamatos párbeszéd minden lehetőségét.

 A miniszterek üdvözölték azon új tagoknak a Bolognai folyamathoz való csatlakozását, amely országokat képviselő miniszterek ilyen kérvényt ezt követően fognak benyújtani, és amelyek számára az Európai Közösség Socrates és Leonardo da Vinci illetve Tempus programjai már megnyíltak. Elfogadták Horvátország, Ciprus és Törökország csatlakozási kérelmét.

 A miniszterek elhatározták, hogy 2003 második felében Berlinben egy újabb utótalálkozót tartanak a haladás megvizsgálása valamint az Európai Felsőoktatási Térség felé vezető folyamat új szakaszaira vonatkozó irányelvek és prioritások meghatározása céljából. Megerősítették, hogy a további munka elvégéséhez egy szakértői csoportból és egy előkészítő csoportból álló szervezeti struktúrát szükséges létrehozni. A szakértői csoport munkájában részt kell vennie az összes aláíró országnak, az új tagoknak, valamint az Európai Bizottság képviselőinek, elnökletét pedig az EU pillanatnyi Elnökségének kell ellátnia. Az előkészítő csoport munkájában a korábbi miniszteri találkozókat vendégül látó ország valamint a következő miniszteri találkozót vendégül látó ország, két EU tagország és két nem EU tagország képviselőinek kell részt venniük; ez utóbbi négy képviselőt a szakértői csoport választja meg. A pillanatnyi EU Elnökség és az Európai Bizottság szintén részt vesz az előkészítő csoport munkájában. Az előkészítő csoport elnökletét a következő miniszteri találkozót vendégül látó ország képviselője látja el.

Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA), a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége (EURASHE), az Európai Hallgatók Nemzeti Unióinak és az Európa Tanácsnak a véleményét ki kell kérni a nyomon követési munka során.

A folyamat előmozdítása érdekében a miniszterek támogatták, hogy a megfigyelőcsoport szemináriumokat szervezzen a következő területek feltárása érdekében: együttműködés a minőségbiztosítás és az akkreditáció terén, elismerési kérdések és a kreditek alkalmazása a Bolognai folyamatban, közösen kiadott oklevelekkérdéseinek kidolgozása, a társadalmi dimenzió, különös tekintettel a mobilitás útjában álló akadályokra, valamint a Bolognai folyamat kiterjesztése, az élethosszig tartó tanulás és a hallgatók bevonása.

---