T Á J É K O Z T A T Ó

az országos értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer kiépítéséről

C E D   R O T T E R D A M - M P I   M A G Y A R O R S Z Á G    P R O J E K T   1 9 9 8 - 2 0 0 1 .

A belső gondozás rendszere (BGR) mint intézményi szintű minőségfejlesztés egy modellje

Annási Ferenc - Görcsné Muzsai Viktória

Az oktatás az egészséges társadalom fontos fokmérője. Ezért is lényeges az oktatásba invesztálni, hogy egyre magasabb szinten teljesíthessen.

Az oktatás fejlesztésének záloga a pedagógus, aki az osztályteremben tanít. Az oktatás megújításának művészete abban áll, hogy a tanár - osztályterme ajtaját jelképesen kitárva - befogadja és alkalmazza az újszerű tartalmakat, módszereket, eljárásokat. Ennek vállalása semmiképp nem egyszerű, gyors és könnyű feladat.

Az oktatási rendszerünkben zajló modernizációs folyamatok sikere nem kis mértékben attól függ, miként talál egymásra a jobbítást, változást akaró intézmény és a fejlesztési törekvések támogatására hivatott pedagógiai szakmai szolgáltatás.

E kihívást vállalja fel a CED Rotterdam - MPI Magyarország Projekt 1998-2001, mely holland-magyar szakmai szolgáltató intézetek együttműködésében valósul meg. A kooperáció esélyt jelent(het) a magyar közoktatás minőségének fejlesztésére az ún. Belső Gondozás Rendszere (BGR) mint az intézményi szintű minőség-fejlesztés egy lehetséges modelljének hazai implementációja révén.

A BGR gondolati keretének

• kiindulópontja: az iskolai eredmények [Eredményen a tanulási, szociális-érzelmi téren elért változásokat értjük.] minősége osztálytermi folyamatok során dől el, ezért a tanárt fel kell készíteni arra., hogy szemléletében, munkamódszerében, tanítási eszközrendszerében az eredmények hagyományos regisztrációján túljusson, és képes legyen az adatok elemzése nyomán fejlesztési terv készítésére, kivitelezésére, értékelésére azért, hogy a tanórai munka minőségét folyamatosan biztosítani és fejleszteni tudja.

• jellemzője: az egyes tanár, egyes tanuló, egyes tanóra szintjén túl az osztály illetve iskolaszintű biztosítás is szükséges, melynek fő jellemzője az együttműködés, a koordináció és a tervszerű fejlesztés. Ezt az úgynevezett belső gondozó végzi, aki az iskolai vezetői team tagja.

• végső célja: intézmény, osztály és egyén szinten rendelkezzen az iskola megfelelő információkkal a tanulók tanulási, szocio-emocionális fejlődéséről, és ezek alapján képes legyen a fejlesztés érdekében cselekedni.

A BGR intézményi szintű kiépítése elsősorban szervezetfejlesztő, team-építő, illetve innováció-menedzselési folyamat.

A projekt előzménye

Hat magyar pedagógiai intézet (Fővárosi, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas megyei), valamint a CED, Rotterdam Oktatási Szolgáltató Intézet (a 65 holland szakmai szolgáltató intézet egyike) között az együttműködés 1993-ban kezdődött a nemzetközi tapasztalatok megismerésére, beépítésére, a pedagógiai szakmai szolgáltatások bővítésére és ezáltal a hazai közoktatási gyakorlat korszerűsítésére.

A program koordinációs központja kezdetektől fogva a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet.

Az együttműködés alaptémája: innovációs stratégiák a hátrányos helyzetű tanulók tanulási és magatartási problémáinak kezelésére az iskola, az osztály és az egyes tanuló szintjén.

Az 1993 óta működő projekt első fázisában (1993-1995) fő célként a hazai szakemberképzés jelent meg. Ennek keretében innovációs stratégiák, kompenzáló oktatási programok, szociális-érzelmi nevelés és fogyatékos tanulók nevelése témában intézeti munkatársak, szaktanácsadók hazai és hollandiai szakmai felkészítésére került sor.

Az 1995-1997 közötti második fázisban a projekt megyénként választott részprogrammal működött tovább. E szakasz fő célja egyrészt az elsajátított ismeretek, készségek hazai transzferálása és alkalmazása a vállalkozó referencia-iskolákban, másrészt az alkalmazás metódusának, tapasztalatainak terjesztése a pedagógiai szolgáltatásban.

A projekt folytatása

Az 1998-2001 közötti fázisban a megyei pedagógiai intézetek együttműködése szervezett ke-reteket kapott azáltal, hogy a Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetsége bekapcsolódott a, programba. Az Egyesület fontos céljának tekinti a CED, Rotterdam és a magyar pedagógiai intézetek együttműködésének segítését, a horizontális szakmai információcserében való tevé-keny közreműködést, a projekt-tevékenységek eredményeinek, tapasztalatainak bemutatását és elterjesztését.

A BGR építőkövei, minőséget garantáló elemei

A BGR építőkövei láthatóvá teszik az iskolán mint szervezeten belül a szervezet és egyes tagjai együttműködését a minőség érdekében tervszerűen, folyamatosan végzett, koordinált nevelő-oktató munkában.

• Belső gondozás: "kollegiális támogatás". A nevelőtestület tagjai szakmai konzultáció kereté-ben mindennapi munkájukhoz, problémáikhoz kapnak megértést, segítséget kollégáiktól. E szakmai konzultáció az iskola, a pedagógus napi tevékenységének szerves eleme.

• Belső gondozás rendszere (BGR): iskolaszinten kialakított tevékenységrendszer, mely szervezeti keretet és cselekvési módot, formát jelent a tanár számára osztálya, illetve az egyes tanulók fejlődéséről tervszerűen és koordináltan gyűjtött információk (adatok) alapján problémafeltáró megbeszélések lefolytatására, illetve a fejlesztés megtervezésére, kivitelezésére, értékelésére az osztály és az egyes tanuló szintjén.

• Belső gondozó: az iskolavezetés és a tantestület bizalmát élvező személy, aki iskolaszinten kialakítja a belső gondozás tevékenységrendszerét és koordinálja azt. Tevékenysége középpontjában a nevelőtestület egyes tanárainak, illetve tanárcsoportjainak iskolán belül meghatározott szempontok szerint megvalósuló együttműködése áll.

Tervszerű munka: a BGR munkamódszere, mely szemléletet és cselekvési módot jelent. Ez mind az egyes tanuló, mind az osztály, mind az iskola, mind a tanár, tanárcsoport szintjén céltudatosan végiggondolt fejlesztési tervben realizálódik.

A BGR további elemei

Eszköztár mely folyamatos fejlesztés révén alakul ki és bővül

• Adatgyűjtési és regisztrációs eszközökkel (pl. iskolában alkalmazott diagnosztizáló eszközök, az egy tanuló fejlődését regisztráló és bemutató adatlapok stb.),

• Különböző adatelemzési módszerekkel, technikákkal, adatkezelési eljárásokkal,

• Többéves fejlesztési tervek készítésének metodikai gyűjteményével,

• Fejlesztési tervek kivitelezési technológiáival,

• Fejlesztési tervek értékelési eljárásaival.

Problémafeltáró megbeszélések az egyes tanuló, osztály, iskola szintjén

Preventív (problémát megelőző), kuratív (problémát kezelő) fejlesztési stratégia megvalósítása egyes tanuló, osztály, iskola szintjén

A BGR kialakításának és működésének végső célja: a szervezet és egyes tagjai képessé válnak a minőség fenntartása és fejlesztése érdekében folyamatosan végzett tervszerű és koordinált munkára.

1. Intézményi szintű kiépítéséhez implementációs stratégia alkalmazása hét lépésben a referenciaiskolákban

   • "Tájékoztasd a tantestületet a belső gondozásról!"

   • "Határozd el a tantestülettel együtt, hogy a belső gondozási bevezetitek!"

   • "Rögzítsd az iskola és a belső gondozásra vonatkozó jelen helyzetet!"

   • "Dolgozd ki az iskolai belső gondozásra vonatkozó fejlesztési tervet két éves intervallumra!"

   • "Állapítsd meg a jelen és a kívánt helyzet közötti különbségeket! Készíts erről listát!"

   • "Készíts rangsort az első öt feladatról! Mely változtatásokat kell legelőször megtenni? Állíts össze prioritáslistát a nevelőtestülettel is!"

   • "Készíts minden kívánt változtatáshoz egy-egy tervet!"

2. A BGR modell kiépítése mint pedagógiai innováció megvalósítására a referencia-iskolákban három innovációs fázisban, fázisonként több lépésben kerül sor. A megyei pedagógiai intézetek munkatársai, mint konzulensek támogatják az innovációs folyamatot.

   • Kezdeményezés fázisában tájékozódás (felkészülés) és tájékoztatás áll a pedagógiai intézetek tevékenységének középpontjában.

   • Alkalmazás fázisában a tevékenységek súlypontja a referencia-iskolákban elindult fejlesztőmunka támogatására és a belső gondozó képzésére helyeződik.

   • Intézményesítés fázisában a belső gondozás rendszere az iskola mindennapi működésének szerves részeként jelenik meg.

3. A BGR modell kiépítésének keretéül CED Rotterdam-MPI Magyarország 1998-2001 projekt szolgál.

   A holland-magyar szolgáltató intézetek együttműködése több szinten valósul meg.

   • Nemzetközi együttműködésben résztvevői: CED Rotterdam
     
     - MPI Győr, Eger, Szolnok, 'Tatabánya, Nyíregyháza, Szekszárd

   • Országos együttműködésben résztvevői: 6 átadó intézmény
     
     - MPI Pécs, Békéscsaba., Miskolc, Szeged, Debrecen, Salgótarján, Kaposvár, Zalaegerszeg, Szombathely, Veszprém

   • Megyei együttműködésben résztvevői: 16 MPI
     
     - referencia-iskolák megyénként (3-8)

A szakmai szolgáltató intézetek együttműködése kiterjed:

• korszerű szolgáltatói kompetenciák elsajátítására,

• szolgáltatási kínálat bővítésére,

• innovációs stratégiák megismerésére és alkalmazására.