2021. december 3.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

2003. október 13.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény eddig is kiemelten foglalkozott a hátrányos megkülönböztetés tilalmával. A törvény alapelvei megfogalmazták, hogy a közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján.


A törvény 2003. évi módosítása nem elégszik meg a megkülönböztetés tilalmának egy általános szintű deklarálásával. Az új bekezdésekben (4. § (8) bekezdés) definiálja a hátrányos megkülönböztetés fogalmát, fő megnyilvánulási formájaként megemlítve:

  • a különbségtételt,
  • a kizárást,
  • a valamely dologban való korlátozást vagy kedvezést,
  • ide sorolja továbbá a tanuló zaklatását is.

A módosítás megfogalmazza és felsorolja ezen különbségtételek közvetlen és közvetett megnyilvánulási formáit (4. § (9)-(11) bekezdés).

A törvény még ugyanezen paragrafusában megfogalmazza azt is, hogy nem elegendő a gyermek, a tanuló nevelése, oktatása során a hátrányos megkülönböztetés tilalmát betartani, hanem úgy kell nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a gyermek, tanuló mindenek felett állóérdeke érvényesüljön.

Az szolgálja a közoktatásban a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét, ha

  • a törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s olyan formában biztosítják számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen neki aránytalan terhet;
  • megkap minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges;
  • ha ügyeiben az iskola, a kollégium, a nevelőtestület, az egyes pedagógus méltányosan, humánusan a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva dönt, intézkedik, hoz határozatot.

Ha mégis hátrányos megkülönböztetés éri a gyermeket, a tanulót vagy azok egy csoportját, a törvény szerint a hátrányos megkülönböztetés következményeit úgy kell orvosolni, hogy a sérelem orvoslása ne járjon más gyermek, tanuló jogainak sérelmével, és a sérelem orvoslása törvényes keretek között történjen.

A közoktatási törvény 83. §-a által szabályozott eljárási rend eddig is lehetővé tette, hogy a nevelési-oktatási intézmény tanulóval kapcsolatos döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló, a szülő egyéni érdeksérelemre vagy jogszabálysértésre való hivatkozással eljárást megindító kérelem benyújtásával fellépjen.

Fokozottan védeni kívánja a törvény a gyermekeket, a tanulókat a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző vagy a gyermek érdekét sértő döntés ellen azáltal, hogy bevezeti a közoktatás jogrendszerében is a semmisség és az érvénytelenség fogalmát.

A 84. § új (7) bekezdése szerint “… a fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére, bárki határidő nélkül hivatkozhat.”

Amennyiben valaki a semmisség megállapítását kéri, azt a törvény 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében lehet megtenni, azaz a fenntartó képviselője hoz másodfokú döntést, vagy ha a kérelmező ezzel a döntéssel sem elégedett, a döntés bírósági felülbirálatát kérheti a közléstől számított harminc napon belül.

Az idézett paragrafus alábbi pontjai arról rendelkeznek, hogy ki kezdeményezheti a semmisség kimondását, és azt, hogy mindig a döntéshozónak kell bizonyítania azt, hogy döntése jogszerű, s nem a tanulók megkülönböztetését szolgálja.

Amennyiben a döntést a helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, az ilyen döntésekkel kapcsolatos törvényességi ellenőrzési jogot a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja, ezért az így hozott döntés az önkormányzati törvény rendelkezései szerint támadható meg.

“(9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

(10) Nem lehet alkalmazni a (8) bekezdésben meghatározottakat, ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, amennyiben a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a/ pontja alapján az ügyben a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét. Ebben az esetben a döntés megtámadására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisség ok.”

Hasonló módon szabályozza az érvénytelenség fogalmát is a törvénymódosítás:

“(12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(13) A semmisség vagy az érvénytelenség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.”

A fenntartói irányítás kérdéseit meghatározó rendelkezések számos garanciális elemet tartalmaznak abból a célból, hogy a döntéshozatalra jogosult valamennyi érdekelt véleményét megismerje, és ennek birtokában hozzon döntést. A vélemény beszerzésének elmaradása a fenntartói döntés megalapozatlanságához vezet. A vélemény kikérésének hiánya ugyanakkor sérti azoknak a törvényben biztosított jogosítványait, akik véleménynyilvánításra lennének jogosultak. A törvény mindezek figyelembevételével lehetővé teszi a fenntartói döntés érvénytelenség jogcímén történő megtámadását. E jog érvényesítését azonban rövid határidőhöz köti annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki hosszabb ideig tartó jogbizonytalanság, az eljárást tehát záros határidőn belül el kell indítani, és be kell fejezni.

Az iskoláknak és fenntartóknak nagyon kell vigyázniuk arra, hogy az “érdekeltek”, tehát elsősorban a szülők és a tanulók világosan lássák, hogy a “semmisség” és az “érvénytelenség” kezdeményezése nem parttalan jog.

Ebben az esetben is alkalmazni kell a törvény 11. § (7) bekezdésében leírtakat, mely szerint “Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.”

Figyelemmel kell lenni továbbá a 4. § (12) bekezdésében leírtakra, mely szerint:

“(12) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.”

  • Nem lehet a semmisségi és érvénytelenségi szabályok alapján megtámadni például a gyenge tanulói teljesítmény gyenge osztályzatát.
  • Nem törvénytelen a tanulóval szemben alkalmazott fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés, hiszen azok a nevelés eszközei, s a tanulók érdekét szolgálják. Ilyen esetekben a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozás, belső szabályzat, illetve a törvény 83. §-ában leírtak szerint lehet panasszal élni.

A 84. § (14) bekezdése végezetül rendelkezik arról, hogy semmisségi és érvénytelenségi ügyekben a bíróság milyen ítéleteket hozhat. A cél minden esetben az, hogy a jogsértés megszűnjön, s a sértett, hátrányosan érintett elégtételt nyerjen.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a semmisséggel és az érvénytelenséggel foglalkozó rendelkezések 2003. szeptember 1-jén hatályba léptek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

Budapest, 2003. szeptember 25.

Oktatási Minisztérium
33264/2003.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok