2021. december 3.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Titoktartási kötelezettség a közoktatási intézményekben

2003. október 13.

A közoktatásról szóló törvény módosításának egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért eleme a pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat terhelő titoktartási kötelezettség jogszabályi megjelenése. Az értelmezése és az alkalmazása iránt megnyilvánuló érdeklődést felerősítették a gyermekek, tanulók személyes adatainak védelmét biztosító előírások.


A közoktatásról szóló törvény módosítása nem változtatott a közoktatási intézmények működését meghatározó alapelveken. Az iskola és a szülő között a törvény 2. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettség továbbra is érvényes. A módosítás a tanuló-pedagógus-szülő kapcsolatában kialakult gyakorlatot, mint a pedagógiai tevékenység eredményességének egyik természetes feltételét megőrzi, ugyanakkor megfelelő kiegészítésekkel pontosítja is azt. A gyakorlat jogszabályi megerősítése és a személyes adatok védelmét biztosítani hivatott előírások érvényesülése segíthet abban, hogy az iskolák a különböző okból nehéz helyzetbe került tanulók számára az eddigieknél megbízhatóbb környezetté váljanak.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. sz. melléklete eddig is pontosan számba vette és meg is határozta azokat az adatokat, amelyeket a tanulókról a közoktatási intézmények felvehettek, kezelhettek, nyilvántarthattak. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az "adatok" kifejezés tág fogalom, egyebek között tartalmazza a tanulói jogviszonnyal, a magatartással, a szorgalommal és a tanulmányi teljesítményekkel kapcsolatos valamennyi információt. Mint közismert, a törvény nem csupán lehetővé tette, de kötelezte is a pedagógusokat arra, hogy ezeket az adatokat a szülők számára folyamatosan közvetítsék. Az adatközvetítés legismertebb iskolai dokumentuma a tájékoztató füzet, illetve az ellenőrző könyv. Funkcióikon a titoktartási kötelezettség nem változtat, továbbra is eszközei maradnak minden, az iskola által kezelhető adat, esemény, hír továbbításának. A szülők a pedagógusokkal tartott személyes kapcsolataik mellett ezekből és a bizonyítványból szereznek ismereteket gyermekeik személyiségének, iskolai előmenetelének alakulásáról. A törvénymódosítás tehát nem szűkítette a szülők tájékozottságát, gyermekük neveléséhez való joguk gyakorlásának esélyeit. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó adatokkal az iskola nem rendelkezik korlátlanul. Titoksértés nélkül a szülőkön kívül csak a törvényben meghatározott szervekhez, hatóságokhoz, intézményekhez továbbíthatja. (Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a titoktartási kötelezettségre vonatkozó előírások nem akadályozzák a nevelőtestület munkáját: "A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszéléseire".)

A fentieken kívüli adatnak minősül a tanulókkal, illetve családjukkal kapcsolatos számtalan hír, információ a vagyoni helyzetről, az egészségi állapotról, a szokásokról, az életvitelről, a társas kapcsolatokról, stb. amelyek befolyásolják ugyan az iskola munkáját, de a közoktatási intézmények számára az érintettek hozzájárulása nélkül nem kezelhetők, nyilván nem tarthatók. A törvény a módosítást megelőzően nem biztosított megfelelő garanciát az engedélyezetten túli adatok és információk korlátlan áramlásának megakadályozására, nem szabályozta a pedagógusok viszonyát a nyilván nem tartható és a pedagógus hivatás gyakorlásán kívül szerzett információkhoz. Szabályozás híján nyilvánossá válhattak a tanulók (és családjuk) olyan adatai, amelyekkel sérülhetett a tanulók személyes adatainak védelméhez való joga, és számolni lehetett a tanulókra, illetve a családjukra nézve hátrányos következményekkel is.

A törvény módosítását megelőzően a pedagógusok egyedileg mérlegeltek, és döntöttek ezeknek az adatoknak a kezeléséről: azonnali intézkedést nem igénylőnek minősíthették, gyermekvédelemi szervekhez fordulhattak, a szülő tudomására hozhatták, vagy nélkülük vállalhatták a probléma kezelését. Egyik megoldást sem igazolta, védte, tette biztonságossá jogszabály. A pedagógus segítő jó szándékának sikerében a család légkörének, nevelési kultúrájának mindig meghatározó szerepe volt. A családok között e tekintetben nagyok a különbségek. A pedagógusok nem minden esetben támaszkodhatnak rájuk. Sajnos nem ritka a tanulót veszélyeztető nevelési eszközök alkalmazása sem. Általános igazságként fogadhatjuk el, hogy nehezen becsülhető meg a tanuló "problémás" adatainak családi fogadtatása. Indokolt tehát, hogy a tanulónak legyen lehetősége dönteni arról, hogy az őt érintő (adott esetben az ő általa ismertetett), de az iskola által nem kezelhető adatok eljussanak-e szüleihez, és hogy csakis az ő hozzájárulása menthesse fel a pedagógust a titoktartási kötelezettség alól. Súlyos személyiségjogi, pedagógiai, családi problémákhoz vezetne, ha ezekről - az olykor kellően meg sem alapozott, netán csak feltételezett hírekről - a pedagógus korlátozás nélkül tájékoztathatná a szülőket. A pedagógus ugyanis a szülők túlnyomó többsége számára megbízható, hiteles hírforrás.

Az iskola által nem kezelhető adatok továbbításának gyakran beláthatatlan következményei indokolják, hogy közlésére 14 év alatti tanuló esetében írásban történjék a pedagógus felhatalmazása. (A 14 év feletti tanuló adataival önállóan rendelkezik.) Azt a kivételes helyzetet, ami az írni még nem tudó tanuló esetében előállhat, rendezni tudja a pedagógus helyzetismerete, bölcsessége, szakmai felkészültsége. A pedagógus képes megtalálni a módját annak, hogy a problémás adat törvényesen, a tanulóval egyetértésben, akár a tanuló által jusson el a szülőhöz - ha erre szükség van. A pedagógus számára az adat, mint pedagógiai probléma – függetlenül a titoktartási kötelezettségtől - egyébként is szükségessé teszi a tanulóval történő megbeszélést, a helyzet értelmezését és a kedvező irányú változáshoz nélkülözhetetlen, segítő tanácsadást. Írni még nem tudó tanuló esetében megoldás lehet a tanuló két felnőtt jelenlétében adott szóbeli nyilatkozatának feljegyzésben rögzítése. Sajátos körülmények között, súlyos esetekben a felhatalmazás beszerezése akadályokba ütközhet. Ebben a helyzetben a pedagógus "a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül" tájékoztathatja a szülőt, miután meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. Ezt a megoldást a jogszabály nem minősíti titoktartási kötelezettség megszegésének.

A tanulókhoz hasonlóan az óvodás gyermekeket is megilletik a személyiségi jogok. Az óvodapedagógusokat és a nevelőmunkát közvetlenül segítő óvodai alkalmazottakat is titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. A jogszabály azonban figyelembe vette az óvodás korosztály fejlettségi állapotát, a gyermekek óvodapedagógusokhoz fűződő erős érzelmi kötődését, az óvodapedagógusok és a szülők napi kapcsolatát, amelyekre tekintettel nem terjesztette ki az óvodásokra is a titoktartási kötelezettség alóli felmentés lehetőségét. Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolatának gyakorisága ugyanis jó esélyt ad a gyermek nevelését, fejlődését akadályozó körülmények kialakulásának megelőzésére, a káros jelenségek megszüntetésére. Ugyanakkor az óvoda vezetője - hasonlóan az iskola igazgatójához - köteles adatot továbbítani az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz a szülő beleegyezése nélkül, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe került vagy kerülhet.

Nem indokolt aggodalom jele az a feltételezés, amely szerint az adatok kezelésének szabályozása korlátozza, illetve annak bürokratizmusa késlelteti majd a segítségre szoruló tanulók érdekében teendő intézkedéseket. Súlyos veszélyhelyzet előjele vagy annak bekövetkezése esetén, sürgős beavatkozást igénylő állapotban az iskolai intézkedések megtételének nincs jogszabályi akadálya. Ekkor "az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatban egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges". A szülő tájékozottsága valójában ezekben a helyzetekben sem hiányos. Az iskola sürgős intézkedése ugyanis csak kivételes esetekben lehet előzmény nélküli. A gyakorlat azt mutatja, hogy a külső szervek megkeresését, a gyermekjóléti szolgálat segítségül hívását a szülők által is jól ismert, gyakran a szülői házzal közösen tett erőfeszítések, pedagógiai intézkedések egész sora előzi meg.

A titoktartási szabályok nem akadályozzák a súlyos fegyelmezetlenség miatt szükségessé váló felelősségre vonást. Továbbra is elmarasztalhatók az iskola szabályait, a házirend előírásait megsértő tanulók. Ide tartoznak az egészségkárosító szereket fogyasztók, a káros szenvedélyek elterjesztésében közreműködők, a dohányzáson, italozáson, drogfogyasztáson tetten ért tanulók. E tiltott magatartásoknak és következményeiknek az adatai a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak, ennél fogva az iskola által nyilvántartható és nyilvántartott adatok részét képezik, azaz nem tartoznak a bizalmas, titkosan kezelendő személyes adatok közé. (Meg kell jegyeznünk, hogy az iskolai felelősségre vonás tárgyát kizárólag a tanulói jogviszonnyal összefüggő, az iskolában, illetve az iskola által iskolán kívül szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken bekövetkező vétségek képezhetik.) Az érintett szülők a fegyelmi eljárásra okot adó tényeket, adatokat a fegyelmi eljárás során minden esetben megismerik. A törvény előírja, hogy kiskorú tanuló esetében a fegyelmi eljárásba a szülőt be kell vonni. (A fegyelmi eljárás szabályait a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM r. 5. sz. melléklete tartalmazza.)

A titoktartás helyes értelmezését segítő minisztériumi tájékoztató megjelent az OM honlapján.


Budapest, 2003. szeptember 25.


33264/2003.

Sipos János

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok