2021. december 3.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Tájékoztató a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések értelmezéséhez, alkalmazásához

2003. szeptember 12.

1. A közoktatásról szóló törvény módosító rendelkezései kiegészítették azokat a szabályokat, amelyek megtartásával az óvodák, iskolák és kollégiumok kezelhetik (tárolhatják, továbbíthatják) a birtokukba jutott adatokat (információkat). Ez a szabályozás összefügg a személyes adatok védelmének alkotmányos jogával. Az Alkotmánybíróság mutatott rá több alkalommal arra, a személyes adatok védelméhez való jog lényege, hogy mindenki maga rendelkezik annak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatait. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját.

a) A közoktatásról szóló törvény módosítása ezért megtiltotta a gyermekek és tanulók személyes adatainak közlését minden olyan esetben, amikor arra a törvény nem ad felhatalmazást.

  • A szabályozás fontos eleme az a rendelkezés, amely előírja, hogy a pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást.
  • Ehhez kapcsolódik az a szabály, miszerint a titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény alapján kezelhetők az intézményekben.
  • A tanulóra vonatkozó adatot hozzájárulása nélkül csak az közölhet, akit a törvény adatkezelésre feljogosít. Adat csak annak továbbítható, akinek a számára a törvény ezt lehetővé teszi.

b) A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mely adatok azok, amelyek az óvodában, iskolában és kollégiumban kezelhetők, és azt is, kinek, milyen okból adhatók ki. Ezek közé az adatok közé tartoznak – többek között – a tanulói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen:

  • a magatartással,
  • a szorgalommal,
  • a tudás értékelésével,
  • a vizsgákkal kapcsolatos információk,
  • a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekre, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok.

c) Az óvodában, iskolában és kollégiumban dolgozók a munkájuk ellátása során birtokukba jutott információkat nem hozhatják másnak tudomására, nem továbbíthatják bárhova, csak a közoktatásról szóló törvényben meghatározott személyeknek és szervezeteknek.

d) Ezek az információk pedig minden korlátozás nélkül továbbíthatók a szülőnek, hiszen a pedagógus kötelezettsége, hogy a szülőt az őt érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa és figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A titoktartási kötelezettség ezeknek az adatoknak a tekintetében azt jelenti, hogy a nevelőtestület tagjain kívül a szülőnek is joga van megismerni a gyermekének fejlődésével, tanulmányi eredményeivel, magatartásával és szorgalmával összefüggő információkat. A titoktartási kötelezettség azokra is kiterjed, akik részt vesznek a nevelőtestületi üléseken, de nem tagjai a nevelőtestületnek. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is.


2. Előfordulhat, hogy a pedagógusnak hivatása gyakorlása során olyan információ jut a birtokába, amelyet nem közölhet a szülővel. Ez akkor fordulhat elő, ha az információ nem tartozik az előzőekben ismertetett, a tanulói jogviszonnyal, a kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő adatok körébe. Ez a helyzet például akkor állhat elő, ha a tanuló csak az általa ismert ügyben, információt közölve fordul osztályfőnökéhez, pedagógusához, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz.

Nem tartozik a bizalmas információk körébe, ha a tanulót dohányzáson, italozáson, “füvezésen” érik tetten az iskolában, kollégiumban, kiránduláson. Ez a magatartás ugyanis tilos, ezért megalapozza a fegyelmi eljárás megindítását.

Bizalmas információról van szó azonban akkor, ha a tanuló saját maga kér tanácsot pedagógusától, azért mert szeretne leszokni káros szenvedélyéről.

A pedagógusnak hivatásából eredően fel kell ismernie, hogy a hozzá forduló tanuló ügyében mi a leghelyesebb megoldás, a szülővel közösen vagy a szülő nélkül kell-e orvosolni a problémát. Segítséget, iránymutatást kell adni a hozzá forduló tanulónak, adott esetben vele kell mennie a szülői házba, hogy ne ő, hanem jelenlétében a gyermek mondja el a pedagógussal közölt adatokat szüleinek is.


3. A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, családi élethez és magánélethez való jogát, az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa. Az Alkotmánybíróság mutatott rá arra is, hogy a gyermeket megilletik az alkotmányos alapjogok. A gyermek az alapjogokat, mint mindenki más azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak. A gyermek alapjog-gyakorlásának, s ezen belül a személyes joggyakorlásnak lehetősége a joggyakorlás következményeit átfogó döntési képesség kibontakoztatásával együtt, a növekvő korral egyre szélesebb lesz.

a) Ezekre az alapelvekre tekintettel a közoktatásról szóló törvény a gyermeket hatalmazza fel arra, hogy a titoktartási kötelezettség alól, a szülővel történő közlés tekintetében felmentést adjon a pedagógusnak.

  • Figyelembe veszi azonban a szabályozás, hogy meghatározott életkor elérése előtt a tanuló nem képes felelős és tájékozott döntésre, ezért lehetővé teszi, hogy a cselekvőképtelen – tizennegyedik életévét be nem töltött – kiskorú szülőjét a pedagógus a bizalmas információkról tájékoztassa. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül ugyanis a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, amennyiben az a konkrét tények, adatok, információk átadása nélkül és azt követően történik, hogy a pedagógus meggyőződött arról, nem hozza hátrányos helyzetbe a tanulót.
  • A tizennegyedik életév elérése után a tanuló megfelelő felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy alkotmányos jogát személyesen gyakorolja, tehát kell az írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy adatait közöljék.

4. Ha a gyermek, a kiskorú tanuló veszélyhelyzetbe kerül, az óvoda vezetőjének, iskola igazgatójának, kollégium vezetőjének a gyermekjóléti szolgálatot kell értesítenie. Ebben az esetben nincs szükség az érintett beleegyezésére, hozzájárulására.


5. Mindig az adott konkrét esetben, egyedileg kell elbírálni, fennáll-e a pedagógusok titoktartási kötelezettsége. Törvénysértő és ellentétes a jogalkotói szándékkal az a gyakorlat, ha előre, a tanév egészére nyilatkoztatja az iskola, a kollégium a tanulókat a pedagógusok titoktartási kötelezettsége teljes körű feloldása alól, és a nyilatkozatot a szülővel aláíratja. Az ilyen nyilatkozat érvénytelen.

Ez a tájékoztató kötelező rendelkezést, értelmezést nem tartalmaz. A jogszabályok értelmezése a jogalkalmazók joga és kötelessége.


Oktatási Minisztérium
32586/2003.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok