A válaszokat folyamatosan publikáljuk. Türelmüket kérjük!

1.) Kóboryné Szabó Ildikó
Érd, II. Lajos Általános Iskola

Az OM általános integrációs programja keretében külön normatívával is támogatja azokat az iskolákat, amelyek csökkentik az iskolákon belüli, illetve a települések iskolái között tapasztalható esélyegyenlőtlenséget. Európában példátlan szakadék, hogy az érettségihez jutás esélyét tekintve 50-szeres különbség mutatkozik a legnehezebb társadalmi helyzetű százezres tömegek és az átlaghoz tartozó diákok között.

A munka első lépéseit az oktatási miniszternek a 143. sz. Magyar Közlönyben olvasható 57/2002. (XI. 18.) OM rendelete határozza meg, mely bevezeti az integrációs felkészítés (39/E. §) fogalmát. Az integráció azt célozza, hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek és azonos szintű oktatásban részesüljenek. A rendelet ugyan nem kötelezi az iskolákat az integráció megvalósítására, de a 39/E. § kiutat mutat a mai helyzetből, amelyet jól jellemez, hogy országszerte több mint 700 cigányosztály működik az általános iskolák normál tagozatán. Az új pedagógiai megközelítések bevezető éve a 2003/04-es tanév, amikor az erre vállalkozó intézmények összehangolt módon, első, ötödik és kilencedik osztályban készítik elő az integrációt célzó pedagógiai rendszereket.

Kik azok a diákok, akiknél cél, hogy a képességek kibontakoztatása a 39/E. § szerint a többi tanulóval együtt, azonos osztályban folyjék?

1. akiknek szülei csak általános iskolába jártak, tehát a mai tanulmányi követelmények között nehezen igazodnak el,
2. és akik után kiegészítő családi pótlék is jár, tehát nehéz anyagi körülmények között nevelkednek,
3. vagy akit az iskola igazgatója hasonló figyelemre rászorulónak ítél.

Hol indulhat ilyen program?

1. Minden olyan településen, ahol már eddig is tudatosan együtt nevelték a különböző helyzetű gyermekeket. Ehhez a munkához 2003. szeptemberétől igénybe lehet venni a roma kisebbségi oktatási támogatást is. (Eddig a 32/1997. MKM rendelet szerinti cigány kisebbségi oktatás normatívája kizárta hátrányos helyzetű tanulók normatívájának igénylését – 2003. szeptemberétől viszont a két támogatás együttesen igénybe vehető!)
2. Olyan falvakban, ahol a jobb szociális helyzetű diákok elvándorlása az utóbbi években tömeges méreteket öltött, szintén elindítható a program. Feltétele, hogy az iskola fokozatosan növelje pedagógiai kínálatát, vonzerejét, és 2008-ig hódítsa vissza azokat a családokat, akik ma jelentős költségeket és napi utazást vállalva keresnek máshol szélesebb oktatási kínálatot gyermeküknek. 2003-tól már akkor is elindítható a program, ha a kedvezőbb helyzetű családok gyermekei mindössze az első és ötödik osztály 20%-át teszik ki.
3. Olyan nagyközségekben, városokban, ahol ma egy-két iskolában, osztályban tömörülnek a hátrányos helyzetű gyermekek, szintén elindítható a program. Feltétele, hogy az iskola, amely ma a helyi szegénynegyedet szolgálja ki, érzékelhetően növelje pedagógiai kínálatát, településen belüli vonzerejét, és változzon a beiskolázási körzete. 2008-ig hódítson meg olyan családokat, akiknek vonzó az új, szélesebb oktatási kínálat. 2003-tól azonban akkor is elindítható a program, ha ekkor még csak az új pedagógiai kínálat jelenik meg az adott iskolában, s jobb helyzetű családok gyermekei még nem. Természetesen az is szükséges, hogy a település többi iskolájának beiskolázási körzete is módosuljon, s ezek az intézmények fokozatosan fogadjanak be hátrányos helyzetű tanulókat. Az integráció tehát sok településen az önkormányzat beiskolázási politikájának felülvizsgálatát igényli. Számítunk az alapítványi és az egyházi iskolák aktivitására is.

Milyen pedagógiai módszerek állnak ehhez a pedagógusok rendelkezésére?

Az Oktatási Minisztérium folytonosan bővülő programcsomagot kínál az intézményeknek. Ebben a csomagban megtalálhatók olyan külföldön és hazánkban is bevált integrációs módszerek, mint például a roma családi koordinátor alkalmazása, a Lépésről-lépésre program, vagy a személyközpontú alternatív módszerek. E programcsomagba bekerül sok hazánkban kidolgozott módszer, mint a például tanodák pedagógiai rendszerei.

Az integráció kétoldalú folyamat: a többséget is érinti. Ezért a Közoktatási törvény 48.§ alapján a többségi tanulók számára a helyben élő kisebbség kultúrájáról tanítani kell. E tananyag összeállításában a miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szintén segítséget nyújt.

Milyen fejlesztési források nyílnak meg e célokra?

1. Már az új normatívák igénybevétele is jelentősen javíthatja az iskolák anyagi helyzetét, hiszen 2003. szeptemberétől az első osztályban akár 50%-kal is meg lehet növelni egy hátrányos helyzetű roma tanulóra eső állami támogatást. (187 e Ft alapnormatíva + 22 e Ft roma kisebbségi normatíva + 22 e Ft beás vagy romani nyelvoktatási normatíva + 17 e Ft képességkibontakoztató normatíva + 34 e Ft integrációs felkészítés)
2. A Phare a 2003/04-es tanévben 2,5 millió euróval támogatja azokat az iskolákat, amelyek a 39/E. § szerint 2003. őszétől bekapcsolódtak az integráció folyamatába.
3. A roma közösségi házak programjait további 4 millió euróval támogatja a Phare, így sok továbbtanuló diákot segíthet szabadidős tanodai felkészítő munka.
4. A közösségi házak bekapcsolódhatnak abba is, hogy az EU csatlakozás sikere érdekében hátrányos helyzetű fiatalok versenyképes szinten beszéljenek nyelveket. Az OM Világ – Nyelv pályázati programcsomagjának "Előre fuss" alprogramja ennek érdekében roma és hátrányos helyzetű fiatalok számára teszi lehetővé a nyelvtanulást.
5. A kormányzat lehetővé teszi fejlesztő pedagógusok, szabadidő-szervezők és roma családi koordinátorok alkalmazását a legrászorultabb iskolákban.
6. Minden hátrányos helyzetű gyermek óvodáztatását lehetővé tevő férőhelybővítést hajtunk végre.
7. Egy Phare program keretében 2004-től 6,5 milliárd forinttal kezdjük meg az iskoláknak az információs technológiák fogadására való képessé tételét, az épületek felújítását, bővítését. A pályázaton hétszeres túljelentkezés mellett 186 iskola nyert.

A 2003. év első felében kiépül az Országos Oktatási Integrációs Hálózat. Ez 50 különösen hátrányos helyzetű kistérségben egy-egy bázisintézményre támaszkodva oktatási programcsomagok adaptációját valósítja meg. Az Integrációs Hálózat széles körben kielégíti a pedagógiai segítség iránti igényeket.

2.) Darázs Tibor
Nagykörű, Általános Iskola

1998-ban pályáztunk és nyertünk egy Sulinet-es hozzáférést. A Matáv még az ISDN kábelt is behúzta. A folytatást azóta is hiába várjuk. Miben reménykedhetünk?

A Közháló program kiterjesztése felgyorsult. Az IHM és az OM tervei alapján 2004. év végére szinte valamennyi már meglévő Sulinetes végpont átkötésre kerül a Közháló programba, ami szélessávú internetes elérést jelent az oktatási intézmények részére. Ezt követően 2005. év végéig az összes közoktatási intézmény bekapcsolásra kerül a Közháló programba. Ennek ütemezése a területi végponti szolgáltatók kapacitásától függ.

3.) Gyenes Ferencné
Páka, Öveges József Általános Iskola és Óvoda

Számíthatunk-e a közeljövőben korszerű számítógépek beszerzéséhez valahol is támogatásra? Ha nem, a mi iskolánk miért esik ki mindig a szórásból? A környező iskolák nem tudnak mit kezdeni a sok számítógéppel, nekünk kuncsorogni kell a lestrapált, kiselejtezett gépekért. Miért? Valamikor a tantervek újulásakor az iskolák automatikusan ingyen megkapták a szükséges taneszközöket központi forrásból. Most, az informatika tananyagát - internet oktatás - hogyan oldjuk meg, ha a fenntartó nem tud számítógépek beszerzésére áldozni?

Az Oktatási Minisztérium azon dolgozik, hogy megtalálja annak a módját, hogy az oktatási intézményekbe ne csak egyszeri (kampány jellegű) eszközfejlesztés történjen, hanem az oktatáshoz ma már nélkülözhetetlen infokommunikációs eszközök folyamatos fejlesztését, bővítését meg lehessen oldani. Ennek érdekében olyan finanszírozási konstrukciókat szeretnénk kidolgozni, melyben az állam, a fenntartó, illetve különböző szállítók vesznek majd részt.

4.) Bánáti István
Budapest, Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium

Várható-e a kétszintű érettségi átalakítása, esetleg megszüntetése 2010-ig?

2010-ig az érettségi rendszerében átfogó, koncepcionális változtatást nem tervezünk. A vizsgafejlesztés és a gyakorlati tapasztalatok alapján apróbb korrekciókra természetesen sor kerülhet.

5.) Dr. Kis Attiláné
Dunaújváros, Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola

A felnőttoktatás területét végig gondolták-e?

A felnőttoktatás tanulmányi követelményei azonosak a nappali tagozatok követelményeivel. Helyzetükből adódóan azonban (régebben abbahagyott tanulmányok folytatása, munka, család mellett kevés szabadidő stb.) számítani kell arra, hogy az érettségi vizsgán a tanulók túlnyomó többsége a középszintű vizsga teljesítését tűzi ki célul.

Kritikus terület a felnőttoktatásban az idegen nyelv tanulása és érettségi vizsgája. Az idegen nyelv kötelező tanulásáról egyetlen felnőttoktatási formában sem lehet lemondani, a minimális idegen nyelvi kommunikációs készséget minden tanulónak el kell sajátítania. Az érettségi vizsgaszabályzat módosítása (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet) az esti, a levelező és a távoktatási formában azonban a 2009/2010-es vizsgaidőszakig az idegen nyelvi érettségi vizsga kötelezőségét elhalasztja, így az itt tanulók a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika mellett két további tantárgyat választhatnak, hogy érettségijük sikeres legyen. Választani – miután tanulják – természetesen a idegen nyelvet is lehet.

6.) dr. Pataki Mihály
Szolnok, Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola

A kétszintű próbaérettségi tapasztalatait miután összegezték, módosításokat, változtatásokat hajtanak-e végre ezen a kiíráson? Sor kerül-e valamilyen szintű országos vagy regionális igazgatói értekezlet megtartására, ahol ismertetik a tapasztalatokat és a változásokat?

Olyan módosításokra nem kerülhet sor, amelyek a 2005. évben érettségiző tanulók felkészítését érintenék. A logisztikát illetően még kisebb módosításokra lehet, hogy szükség lesz. A tapasztalatok összegyűjtése, feldolgozása elindult, a tapasztalatok összegzése – hasonlóan a tavalyi próbaérettségihez – az OM és az OKÉV honlapján is olvasható lesz. Az iskolák közvetlen visszajelzést is kapnak diákjaik teljesítményéről. A jövő tanév során az OKÉV szervezésében regionális igazgatói értekezleteken sor kerül a tapasztalatok ismertetésére, s természetesen ezek beépülnek az érettségire felkészítő képzések, megbeszélések témái közé is.

7.) Jakab Krisztina
Mátraszentimre, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Mi vár a kisiskolákra? Megmenthetők-e a 40-50 fős összevont tanulócsoportokban oktató intézmények? Elképzelhető-e, hogy az állami normatívák a feladathoz lesznek rendelve, s ne a létszámtól (iskolai) függenek majd?

A közoktatás normatív támogatási rendszerében jelenleg is vannak kötött, feladathoz rendelt támogatások (mint pl. ingyenes és kedvezményes tankönyvellátás támogatás, pedagógusok szakkönyvvásárlása). Az alapnormatívák tanulólétszámhoz kötöttek, a közeljövőben változás e területen nem várható.

A kisiskolák problémáinak megoldására, a közoktatási feladatellátás minőségének, színvonalának javítására szolgál egy új pályázati lehetőség, a többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásáról, amely a Belügyminisztérium honlapján már olvasható. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú mellékletének 20. pontjában szereplő előirányzatra pályázatot nyújthatnak be többcélú kistérségi társulások, amennyiben a következő feltételeknek megfelelnek:

A.) A többcélú kistérségi társulás 2004. június 30-ig támogatást akkor igényelhet, ha a Társulás megfelel a 65/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 1. § a) vagy b) pontjában foglaltaknak:

1. A Rendelet 1. § a) pontja szerinti Társulás 80-120 millió forint közötti támogatásban részesülhet, ha:
   1. a Társulás a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül jön létre,
   2. a Társuláshoz az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat csatlakozik,
   3. a Társulásban résztvevő települési önkormányzatok legalább három közszolgáltatás (a pályázati felhívás III. fejezetében részletezett 1. közoktatási, továbbá – választhatóan – a 2. szociális/gyermekjóléti intézményi, vagy 3. szociális/gyermekjóléti alapellátási, és 4. egészségügyi feladat) ellátását, valamint a IV. fejezet szerinti területfejlesztési feladatok közös ellátását, szervezését legalább 3 évre vállalják,
   4. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban Ttv.) rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás.
2. A Rendelet 1. § b) pontja szerinti Társulás 20-50 millió forint közötti támogatásban részesülhet, ha:
   1. az adott kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakul meg, feltéve, ha a Társulásban részt vevő települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség összlakosságának 60%-át, vagy
   2. a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belüli önkormányzatok 60%-a hozza létre a Társulást, feltéve, ha a lakosságszám eléri a kistérség összlakosságának 50%-át,
   3. legalább három közszolgáltatás ellátására jön létre (a pályázati felhívás III. fejezetében részletezett 1. közoktatási feladatot, továbbá – választhatóan - a 2. szociális/gyermekjóléti intézményi, vagy a 4. egészségügyi feladatot; további egy feladat a III. fejezetben felsoroltak közül választható), amelyeket legalább három évig lát el, továbbá
   4. a IV. fejezet szerinti kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat legalább három évre vállalja;
   5. a Ttv. rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás.

A közoktatási feladatok területén támogatás nyújtható: a közoktatási intézmények korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, egyéb tárgyi feltételek biztosításához (különösen iskolabusz beszerzéséhez, a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, egészségügyi előírások, élelmiszer-előállítás követelményeinek biztosításához, közoktatási intézmény más célra történő átalakításához, iskolabusz fenntartásával összefüggő kiadásokhoz).

A jövőben pedig (mivel az Országgyűlés május 10-én elfogadta "a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról" szóló törvényt), amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás és területfejlesztés egyes feladat- és hatásköreinek ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.

8.) Bohus László
Váchartyán, Általános Iskola

Mit kívánnak tenni, hogy az idei önkormányzati hatáskörbe utalt 6 %-os béremelés okozta bérkülönbség megszűnjön?

A 2002. évi 50 %-os béremelés hatására a pedagógusok bruttó átlagkeresete a 2001. évi 105.500 Ft-ról 2003-ban 182.300 Ft-ra nőtt. Ez 73 %-os nominális és 43 %-os reál növekedést jelent két év alatt.

2004-ben e a keresetszint megőrzése a cél, a Kormány és a Közszolgálati Sztrájkbizottság által kötött megállapodásnak megfelelően. A közoktatásban az éves szinten 6 %-os keresetnövekedést elősegítik az alábbi intézkedések:

• Közalkalmazotti pótlékalap emelése július 1-től 17.200 Ft-ról 18.100 Ft-ra.
• Osztályfőnöki pótlékok emelése szeptembertől (minimum a megemelt pótlékalap 30 %-a), ez 2,5-szeres növelést jelent, és mintegy 70.000 pedagógust érint. Az osztályfőnöki pótlék havi átlagos összege 2.000-2.200 Ft-ról 5.500 Ft-ra nő.
• Pedagógus minőségi bérpótlék emelése 3.900 Ft-ról 5.000 Ft/hó összegre.

A három intézkedés – melyek célja a két évvel ezelőtti általános bérrendezés után a teljesítményhez köthető keresetelemek növelése – jogi garanciái adottak, kötelező erejűek. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács május 28-i ülésén áttekintésre került a 6 %-os béremelés. A kormányzat képviselői megerősítették azt a szándékot, hogy 2004-ben teljesüljön a 6 %-os bérnövekedés, vagyis a keresetek reálértéke szinten maradjon. Azokon a területeken, ahol az évközi folyamatok továbbra sem kedvezőek, további bérintézkedésekre kerülhet sor.

9.) Egerváriné Hernádi Gabriella
Budapest, Gyöngyösbokréta Napköziotthonos Óvoda

1. Foglalkoznak-e az óvodapedagógusok kötelező óraszámának csökkentésével? ( Az óvodapedagógusok minden második héten délután 18 h-ig dolgoznak)

Az óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma az évek során az óvodai nevelőmunka jellegének, az óvodapedagógusok munkafeladatainak megfelelően alakult ki. Az óvodapedagógusi kötelező óraszám-csökkentésnek jelenleg nincs pedagógiai jellegű indokoltsága, az oktatási tárca a közeljövőben nem tervezi csökkentését. Az, hogy egyes óvodapedagógusok az óvoda heti, illetve napi munkarendje szerinti "minden második héten 18 óráig" dolgoznak, nem ad okot a kötelező óraszám-csökkentésre.

2. Az óvodapedagógusok saját ruhában dolgoznak az udvaron, a tornateremben (cipő, kabát , tréningruha). Miért nem kapnak ruhapénzt?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény "ruhapénzről" nem tesz említést, viszont a törvény 79. §-a úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat.

Kimondja a törvény azt is, hogy a munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket , az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

3. Foglalkoznak-e azzal, hogy az óvodában is legyen téli és tavaszi szünet? Jelenleg saját szabadságot tartalékolunk ezekre a hetekre.

A téli és a tavaszi szünetnek az a célja, hogy az iskolai oktatási terhelést félévnél rövidebb időszakonként rekreációs (pihenést biztosító) szakaszok mérsékeljék. Az óvoda nevelő intézmény, következésképp tevékenysége során nem okozhat pihenési szünetet szükségessé tevő oktatási terhelést. Az oktatási tárca nem tervezi az óvodák ilyen célú szüneteinek bevezetését.

10.) Mrena Edit Katalin
Budapest, Napköziotthonos Óvoda

1. Minden munkatársat érdekel, hogy újabb bérfejlesztésre mikor kerül sor? A 2002. évi 50 %-os emelés nagyon jól jött, de azóta változás nem történt, így a jelenlegi illetmény ismét arra az állapotra juttatta a pedagógusokat, mint 2002. előtt volt. Szóbeszéd ugyan van, de konkrétumról még nem tudunk.

Lásd a 8.) kérdésre adott választ.

2. A pedagógustársadalommal kapcsolatban egyre több a jogos elvárás, felelősségük óriási, miért van az, hogy a köztisztviselők mégis jóval többet keresnek?

A közalkalmazotti bértábla rendezése valóban váratott magára, és ez jelentős társadalmi feszültségekhez vezetett, miután a köztisztviselői életpályamodell már korábban hatályba lépett. A 2002 szeptemberében bevezetett diplomás minimálbér, és az ahhoz igazított bértábla jelentősen mérsékelte a különbségeket.

A hatályos közalkalmazotti illetménytábla szerint a főiskolai végzettségűek 1. fizetési fokozatában az alapilletmény bruttó 100.000 Ft, az egyetemi végzettségűek esetén 107.500 Ft. A legmagasabb (14.) fizetési fokozatban az alapilletmény 162.000 Ft, illetve 193.500 Ft.

Az első fizetési fokozatba tartozó felsőfokú végzettségű köztisztviselő alapilletménye jelenleg 102.300 Ft, a legmagasabb fizetési fokozatban ez az összeg 198.000 Ft. A Kjt. és a Ktv. alapilletményei között tehát nincs érdemi eltérés.

3. Az adminisztráció hihetetlen mértékben megnövekedett. Nem éizik úgy, hogy ez vagy a gyakorlat, azaz az gyerekekre szánt időt csökkenti, vagy a pedagógusok túlterhelését fokozza?

Az óvodákban az óvodapedagógusokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. sz. mellékletében ismertetett adminisztratív feladatok terhelik. A gyermekek felvételével és a tankötelezettség megállapításával kapcsolatos feladatokon kívül csak a napi nevelőmunkához kötődő Óvodai csoportnapló vezetése jelent óvodapedagógusi feladatot, amelyet azonban nem lehet "adminisztratív tevékenység"-nek minősíteni. Az óvodai adminisztráció tekintetében évek óta nem történt változás, a terhek nem nőttek.

4. A nyugdíjas korhatár a pedagógusoknál is 62 év lett. Az óvodában a gyermekek nevelése elsősorban a példamutatás, és az érzékszerveken keresztül történő fejlesztésben mutatkozik meg. A gyermekek az ismereteket éppen ezért főleg a gyakorlatokon sajátítják el. Hogyan képzelhető el, hogy egy 60 év körüli óvodapedagógus a gurulóátfordulóst, csúszást, kúszást, stb. mutatja be a gyerekekenek?

Az Oktatási Minisztérium többször is foglalkozott a pedagógusok korkedvezményes nyugdíjazásának lehetőségével, hiszen elismert tény, hogy a pedagógusok mind szellemi, mind pedig testi és lelki értelemben fokozott igénybevétellel járó munkát végeznek.

A korkedvezményes nyugdíj mai rendszerének felülvizsgálata és új alapokra helyezése nem új keletű kérdés. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban, illetve a jogelőd minisztériumokban az előkészítési munkák – szakmai és financiális okokból – csaknem egy évtizede tartanak.

A jelenlegi nyugdíjjogosultság szabályaiban van olyan könnyítés, miszerint nem feltétlenül 62 éves korban lehet jogot szerezni a nyugdíjra. Ismert az előrehozott öregségi nyugdíj intézménye, amely lehetővé teszi az irányadó öregségi nyugdíjhatárnál öt évvel korábban történő nyugdíjba menetelt, ha a szükséges szolgálati idő megvan. 2009. után 3 évvel korábban lehet igénybe venni az előrehozott nyugdíjat, akkor 40 évi szolgálati időre lesz szükség.

11.) Czoller Ernőné
Budapest, Óvoda

Kovács Kálmánhoz:

1.) Várható-e, hogy az internet hozzáférést minden óvoda-iskola megkapja? Lesz-e szélesebb körű pályázati lehetőség gyermekszámítógépkre? Kökény Mihályhoz: Várható-e, hogy az oktatási intézményekben teljesen tilos legyen a dohányzás? Tervezik-e a pedagógusok nyugdíj korhatárának csökkentését? Persányi Miklóshoz: A szelektív hulladékgyűjtés feltételei jelenleg nagyon hiányosak. Várható-e javulás, mikor, milyen?

Igen, a Minisztérium szakértői most dolgoznak a Brunszvik Teréz program folytatásán. A jelenlegi tervek szerint a pályázat ősszel jelenik meg, a pályázói kör pedig a mostaninál bővebb lesz, azaz nemcsak a hátrányos helyzetű települések intézményeiből adható be majd pályázat. Bár a pontos pénzügyi keretek még nem ismertek, de bizonyos, hogy a következő pályázatban ismét több száz óvoda juthat számítógéphez.

2.) Várható-e, hogy az internet hozzáférést minden óvoda-iskola megkapja?

Az óvodákba jelenleg sem jut el az internet, és a jövőben sem tervezünk lépéseket tenni ilyen irányba. Véleményünk szerint ugyanis az óvodások képzéséhez szükséges szoftver hagyományos módon is eljuttatható az intézményekbe, az internetelérés lehetővé tétele pedig - miközben e korosztály számára életkori sajátosságaiból eredően előnyt nem jelentene - nagyon komoly költségekkel járna.

Ami pedig az iskolákat illeti: 2005. szeptember 30-ig minden iskolába eljut a Közháló, amely biztosítja az intézmények szélessávú internet összeköttetését.

Mivel a Közháló számos - eddig csak offline módon elérhető - nagygyűjteményt is beköt a világhálóba, így az iskolák lehetőséget kapnak az elektronikus oktatási anyagok, a könyvtári, levéltári, múzeumi anyagok elérésére. Az iskolák azonban egy önálló al-hálózatot képeznek a Közhálón belül, így mód nyílik a speciális követelményeknek megfelelő rendszer-felügyeleti szolgáltatások megvalósítására is.

Kökény Mihályhoz:

1.) Várható-e, hogy az oktatási intézményekben teljesen tilos legyen a dohányzás?

A Johan Béla népegészségügyi programban fontos szerepet kap a dohányzás visszaszorítása. Ennek megfelelően a "füstmentes iskolák" is elérendő célként szerepelnek. Konkrét határidő nincs meghatározva a programban, de a minisztérium fontosnak tartja és mindent megtesz azért, hogy amennyiben lehetséges, semmiképpen ne dohányozzanak az iskolákban.

2.) Tervezik-e a pedagógusok nyugdíj korhatárának csökkentését?

Lásd a 10.) kérdés 4. részkérdésére adott választ.

Persányi Miklóshoz:

A szelektív hulladékgyűjtés feltételei jelenleg nagyon hiányosak. Várható-e javulás, mikor, milyen?

Az EU a települési szilárdhulladék-gazdálkodás szerkezetátalakítását a csatlakozásig az un. ISPA támogatás formájában segítette, melyet - a csatlakozást követően - a Kohéziós Alap támogatási rendszere vált fel. Az ISPA/Kohéziós Alap támogatás mértéke elérheti a több milliárd forintos beruházás 50-75%-át, amihez 10%-ot kitevő önkormányzati önrész és állami támogatás is járul. Eddig az EU 12 regionális hulladékgazdálkodási programnak ítélt meg ISPA támogatást, mely programok mindegyike a szelektív hulladékgyűjtésen alapszik. Ennek megfelelően a következő években, illetve egyes projektek esetében már az idén kialakításra kerülhet az a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges infrastruktúra, mely az adott projekt területén élő teljes lakosság számára biztosítja a korszerű hulladékkezelés lehetőségét.

Az ISPA, illetve az előkészítés alatt álló Kohéziós Alap projektek az ország területének kb. 60%-át fedik le, így tehát ezeken a területeken (2214 település 6 millió lakosa) várható, hogy a szelektív gyűjtési rendszer EU-támogatással fog megvalósulni. Az ilyen jellegű támogatásban a jelenlegi tervek szerint nem részesülő területeken az önkormányzatok elsősorban a hazai források, így a Zöld Forrás támogatási rendszerén keresztül, a címzett- és céltámogatások, valamint a Belügyminisztériumnak a közszolgáltatás keretében történő települési hulladékkezelés fejlesztéseinek támogatását célzó pályázati forrása felhasználásával építhetik ki a rendszereket. A támogatási lehetőségek felhasználásával az idei, illetve az elkövetkező években újabb hulladékgyűjtő udvarok, gyűjtőszigetek építése, illetve a komposztáláshoz szükséges eszközök beszerzése, létesítmények kialakítása valósulhat meg.

A szelektív hulladékgyűjtés szempontjából kiemelt szerepe van a csomagolási hulladékokra vonatkozó, jogszabályban előírt hasznosítási arányok teljesítése céljából létrejött koordináló szervezet (ÖKO-Pannon Kht.) tevékenységének. Az Öko-Pannon Kht. már jelenleg is több önkormányzattal működik együtt és a közeljövőben várhatóan még több településsel fog együttműködni a szelektív hulladékgyűjtésben. Jelenleg 17 térségben (Pécs, Debrecen, Nyíregyháza, Veszprém, Miskolc, Budaörs, Győr, Siófok, Tatabánya, Sátoraljaújhely, Jászapáti, Zalaszentgrót, Sárvár, Szentendre, Tura régió, Érd, Hévíz) mintegy 1,2 millió lakossal működnek együtt a szelektív hulladékgyűjtésben.

A minisztérium az elmúlt években egyrészt különböző kiadványok, oktatási segédanyagok elkészítésével, másrészt speciális hulladékgazdálkodási tanár- illetve óvodapedagógus-továbbképzésekkel is segíteni kívánta az iskolarendszerű oktatáshoz szükséges hulladékgazdálkodási ismeretek terjesztését. Az alapfokú oktatás, illetve a középiskolai oktatásban résztvevő diákok számára elkészült hulladékgazdálkodási oktatási segédanyagot a továbbképzések során, illetve postai úton juttattuk el az oktatási intézmények részére.

12.) Laminé Antal Éva
Füzesabony, I. Sz. Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde

Comenius Klubházigazda intézmény vagyunk. Lesz-e folytatása a Klubnak? Milyen más típusú segítséget kapnak az intézmények a minőségirányítási program megvalósításához?

A költségvetési források nem teszik lehetővé, hogy minden korábbi megoldást folytatni tudjunk. Természetesen további segítséget jelent a "Közokoson" (www.kmtp.hu) keresztül elérhető, rendszeres információ, a továbbképzési kínálat, a témához kapcsolatos konferenciák, tapasztalatcserék, s a jövőben az NFT keretében is megvalósuló, kapcsolódó fejlesztések, képzések is adnak szakmai segítséget.

13.) Mező Márta
Hatvan, A Vasút A Gyermekekért Alapítvány Óvodája

1. Tervezik-e az óvodák állami normatív támogatásának emelését? Egyre nehezebb a közüzemi díjak kifizetése, az intézmények fenntartása.

A közoktatási (alap)normatívák, így "az óvodák állami normatívájának" megállapítása az éves költségvetési törvényben történik. Az Oktatási Minisztérium minden évben olyan javaslatot készít el, ami a közoktatás összes támogatásának, ezen belül a normatív támogatások növelésére irányul. A javaslatról a Parlament dönt. Tájékoztatásul közöljük, hogy 2001 óta az ún alapnormatívák összege jelentősen, több mint 60%-kal nőtt. A 2005 évi költségvetési tárgyalások során is kezdeményezzük a normatívák növelését.

Költségvetési év	Támogatás Ft. /fő	Támogatás Ft. /fő Középiskolai pedagógusok felkészítéséhez a kétszintű érettségiztetéshez.
2001	14 420
2002	14 420
2003	14 500
2004	15 000	10 000

2. A különböző akreditált továbbképzések ára egyre emelkedik. A normatív támogatásuk pedig stagnál, illetve csökken. Ebből következik, hogy egyre kevesebben tudunk ilyen továbbképzésre járni, illetve szakvizsgát szerezni. Mikor kívánják emelni ezt a támogatást.

Nem mondható, hogy a pedagógus-továbbképzéshez nyújtott támogatás összege csökken, hiszen 2004-ben a kétszintű érettségire felkészüléshez nyújtott támogatást figyelembe véve jelentősen nőtt. Az akkreditált továbbképzések költségei sem emelkedtek az indítási kérelemben megjelölt összeghez képest.

3. Az óvodai környezeti nevelők szakirányú továbbképzése zarulhat-e hamarosan szakvizsgával? Nagy a hangsúly a környezeti nevelésen. Szükség lenne minél több hozzáértő szakértő szakemberre az óvodákban.

Fontos, új forrás a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati lehetőségei a pedagógusok továbbképzésére:

Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 3.1-es intézkedés az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése és a 2.1-es intézkedés a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben.

A pedagógus-szakvizsgáról szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet 2. számú melléklete jelenleg 29 olyan szakirányú továbbképzési szakot sorol fel, amelyen a képzési idő meghosszabbításával az eredetileg megszerezhető szakképzettség mellett a pedagógus-szakvizsga követelményei is teljesíthetők. A rendelet folyamatban levő módosítása beépíti az említett 2. számú melléklet jegyzékébe az óvodai környezeti nevelő szakirányú szak képesítéseiről szóló 1/1998. (XII. 1.) OM rendeletet is, tehát hamarosan lehetőség lesz arra, hogy a képzést folytató felsőoktatási intézmény által meghatározott időtartamú további tanulmányokkal pedagógus-szakvizsgát is lehessen szerezni.

14.) Patócsné Kőrösi Katalin
Hódmezővásárhely, Kertvárosi Óvoda

1. A jövőben azok az óvodák tudnak-e pályázatot benyújtani ahol a hátrányos helyzetű gyermekek száma nem éri el az 50 %-ot? Infrastruktúrális vagy egyéb területen?

Óvoda felújításához, fejlesztéséhez az alábbi támogatási lehetőségek vehetők igénybe:

Lehetőség van úgynevezett rendkívüli beruházási támogatás iránti igény benyújtására a Pénzügyminisztériumba. A támogatási előirányzat a Pénzügyminisztérium fejezetében található, a döntést a Pénzügyminisztérium hozza meg. A döntés előkészítésében azonban az Oktatási Minisztérium is részt vesz, azzal hogy javaslatot tesz a támogatható igényekre. A rendkívüli beruházási támogatás beruházási tartalék célokat szolgál. Ennek megfelelően előre nem tervezhető, váratlan események, illetve helyzetek miatt bekövetkező beruházási finanszírozási nehézségek esetében a halaszthatatlanul szükséges források biztosítására használható fel. Fenntartói formától függetlenül az igények benyújtása folyamatosan történik. Döntés évente kétszer vagy háromszor várható.

Ugyancsak lehetőség van a megyei területfejlesztési tanácshoz pályázatot benyújtani céljellegű decentralizált előirányzat igénybevételére.

A "Beruházás a XXI. századi iskolába" címet viselő hosszú távú hitel közoktatási intézmények beruházásaihoz vehető fel a Magyar Fejlesztési Banktól. A hitel maximálisan 13 éves futamidőre vehető fel, és ebből az első három év türelmi idő, tehát ekkor még nem kell elkezdeni a hitel törlesztését. A pályázati kiírás az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu) megtalálható.

A kisiskolák problémáinak megoldására, a közoktatási feladatellátás minőségének, színvonalának javítására szolgál egy új pályázati lehetőség, a többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásáról, amely a Belügyminisztérium honlapján már olvasható. A többcélú kistérségi társulások, amennyiben a következő feltételeknek megfelelnek az alábbi pályázatokat nyújthatják be:

A.) A többcélú kistérségi társulás 2004. június 30-ig támogatást akkor igényelhet, ha a Társulás megfelel a 65/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 1. § a) vagy b) pontjában foglaltaknak:

1. A Rendelet 1. § a) pontja szerinti Társulás 80-120 millió forint közötti támogatásban részesülhet, ha:
   1. a Társulás a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül jön létre,
   2. a Társuláshoz az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat csatlakozik,
   3. a Társulásban résztvevő települési önkormányzatok legalább három közszolgáltatás (a pályázati felhívás III. fejezetében részletezett 1. közoktatási, továbbá – választhatóan – a 2. szociális/gyermekjóléti intézményi, vagy 3. szociális/gyermekjóléti alapellátási, és 4. egészségügyi feladat) ellátását, valamint a IV. fejezet szerinti területfejlesztési feladatok közös ellátását, szervezését legalább 3 évre vállalják,
   4. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban Ttv.) rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás.
2. A Rendelet 1. § b) pontja szerinti Társulás 20-50 millió forint közötti támogatásban részesülhet, ha:
   1. az adott kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakul meg, feltéve, ha a Társulásban részt vevő települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség összlakosságának 60%-át, vagy
   2. a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belüli önkormányzatok 60%-a hozza létre a Társulást, feltéve, ha a lakosságszám eléri a kistérség összlakosságának 50%-át,
   3. legalább három közszolgáltatás ellátására jön létre (a pályázati felhívás III. fejezetében részletezett 1. közoktatási feladatot, továbbá – választhatóan - a 2. szociális/gyermekjóléti intézményi, vagy a 4. egészségügyi feladatot; további egy feladat a III. fejezetben felsoroltak közül választható), amelyeket legalább három évig lát el, továbbá
   4. a IV. fejezet szerinti kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat legalább három évre vállalja;
   5. a Ttv. rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás.

A közoktatási feladatok területén támogatás nyújtható: a közoktatási intézmények korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, egyéb tárgyi feltételek biztosításához (különösen iskolabusz beszerzéséhez, a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, egészségügyi előírások, élelmiszer-előállítás követelményeinek biztosításához, közoktatási intézmény más célra történő átalakításához, iskolabusz fenntartásával összefüggő kiadásokhoz).

A jövőben pedig (mivel az Országgyűlés május 10-én elfogadta "a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról" szóló törvényt), amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás és területfejlesztés egyes feladat- és hatásköreinek ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.

15.) Szalay Ferencné, Pödör Jenőné, Ághné Vámosi Andrea, Pál Lászlóné, Simon Ferencné
Iván, Óvoda

Vargáné Képesi Mária, Slezák Mónika
Patvarc, Óvoda

Tervezik-e a pedagógus pályán a korengedményes nyugdíj bevezetését? Tervezi-e a tárca, hogy az elkövetkezendő években csökkenti az óvodapedagógusok illetve tornatanárok nyugdíjkorhatárát?

Lásd a 10.) kérdés 4. részkérdésére adott választ.

16.) Benkóné Dudás Piroska
Békéscsaba, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

1. Hogyan értékeli és érzékeli az Oktatási Minisztérium a 2003/2004-es tanévben az iskolára háruló feladatok nagyságát és mennyiségét?

Az Oktatási Minisztérium tudja és érzékeli az iskolákra nehezedő terheket. Ezek a feladatok részint a közoktatási törvény, 2002-es, 2003-as módosításából, az egyéb jogszabályi változásokból adódnak, másrészt az iskolák mindennapi működése is sok feladatot ró rájuk.

Ismerve az iskolai terheket, csökkent a pedagógusok kötelező óraszáma, a változásokat a törvény és egyéb rendeletek felmenő rendszerben vezetik be, a Kt. 129. § (4) bekezdése bizonyos feladatok ellátására lehetővé teszi órakedvezmény igénybevételét, a törvény módosítása azt is lehetővé teszi, hogy az új iskolai feladatok ellátásához új munkaeszközöket lehessen kialakítani (pl. pedagógiai felügyelő, rendszergazda, fejlesztő-pedagógus).

Az Oktatási Minisztérium törekszik arra is, hogy bizonyos plusz feladatokat anyagilag is honoráljon, így kapnak pl. a próbaérettségi dolgozatokat javító pedagógusok díjazást munkájukért.

Mindezzel együtt az Oktatási Minisztérium ismeri és elismeri azt a sok munkát, amelyet a pedagógusok végeztek az elmúlt években, ezt a tárca vezetői külön is kihangsúlyozták és megköszönték 2004. június 6-án, Budapesten, a Millenárison tartott központi pedagógus napi ünnepségen.

2. Tervezi-e a kormány az intézményvezetők javadalmazásának rendezését?

Jelenleg kormánybiztos foglalkozik az egységes közszolgálati törvény koncepciójának és részletes szabályainak kidolgozásával. Az új jogszabály egységesíteni fogja a különböző közszolgálati, foglalkoztatási- és illetményrendszereket, Az új konstrukcióban a vezetői javadalmazás rendezésére is sor kerül.

3. Milyen további változások várhatóak a szakképzésben?

Röviden összefoglalva a szakképzés megújítását szolgáló programokat:

1. Szakiskolai fejlesztési program
   • Tovább folytatódik a Kormány 2015/2003. (I.30.) határozata alapján 2003 márciusában megindult a Szakiskolai fejlesztési program, amely 2006-ig mintegy 10 milliárd forint támogatással az elmúlt évtizedben elhanyagolt szakiskolák korszerűsítését tűzi ki célul. A program alapvető célja, hogy az iskolákat felkészítse a megváltozott pedagógiai feltételekre, tehát nem csak technikai támogatást ad, hanem jelentős humánerőforrás-fejlesztést is tartalmaz. Várhatóan 2006-tól megváltoznak a szakképzés megkezdésének feltételei. A Szakiskolai fejlesztési programban már megkezdődött a kompetencia alapú bemeneti feltételrendszerrel kapcsolatos fejlesztő tevékenység. A közoktatási törvény 2003. évi módosítása lehetővé tette a kompetencia alapú szakképzésre történő felkészítő évfolyam indítását. Ezáltal a fejlesztő munka jogszabályi háttere is megteremtődött.
   • Szintén a közoktatási törvényben változott a szakiskolák létszámnormatívája, a korábbi maximum/átlag létszám – 35/28-ról 29/23-ra változott. Ezzel is elismerve azt a tényt, hogy a szakiskolákban ma megtalálható fiatalokkal a pedagógiai munka lényegesen nehezebb, mint 10 évvel ezelőtt
2. A Nemzeti Fejlesztési Terv szakképzési intézkedései, 2004. márciusában pályázatai
   A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja két szakképzést érintő intézkedést tartalmaz, melyek alapvetően meghatározzák a szakképzésben várható változásokat. A pályázati felhívás 2004. márciusában jelent meg, az OM Alapkezelő Igazgatóság honlapján megtalálható: www.omai.hu.
   A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja (HEFOP) célkitűzései a következőkben felsorolt kiemelt szempontoknak megfelelően került meghatározásra:
   • az EU elvárások,
   • az átláthatóság biztosítása,
   • a szakmastruktúra átalakítása,
   • a képzés és az intézményrendszer szétaprózottságának csökkentése,
   • az iskolai rendszerből lemorzsolódók magas arányának csökkentése,
   • a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelése,
   • a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése.
   A két szakképzést érintő, Európai Uniós követelményeket tartalmazó intézkedés nevezetesen a
   
   • 3. Prioritás Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó-képesség javítása
     3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése
     1. komponens: Új szakképzési szerkezet kialakítása
     2. komponens: Térségi integrált szakképző központok létrehozása
   • 4. Prioritás Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
     4.1. intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése
     1. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok infrastrukturális feltételeinek javítása
     A Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) hat - nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak konzorciumi együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő központ, amely a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit.
3. Kétszintű érettségi 2005-től
   A középiskolás diákok életében jelentős változás lesz, hogy a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény 2003. tavaszi módosítása után <2005-től kezdve Magyarországon megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át.
   Ez a változás megteremti a lehetőségét annak, hogy a diákoknak a sikeres továbbtanuláshoz elegendő a középiskolai követelmények megfelelő elsajátítása. A jövőben nem kell az érettségi mellett külön egyetemi/főiskolai felvételi vizsgára készülni.
   2005-től a tanulók két szinten tehetnek érettségit az egyes vizsgatantárgyakból. Vonatkozik ez mindazokra, akik 2001. szeptemberében iratkoztak be 9. évfolyamra és 2005.-ben fejezik be iskolai tanulmányaikat a 12. évfolyamon.
   
4. Decentralizált pályáztatás
   Az Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész decentralizált kerete terhére kiírt pályázatoknál a régiók sajátosságait figyelembe véve – az Országos Szakképzési Tanács javaslata alapján – a miniszteri döntés értelmében a következő prioritások lettek meghatározva:
   1. A munkaerőpiac által keresett szakképesítéseket segítő fejlesztések támogatása,
   2. kiemelten kezelve a szakmai struktúraváltásra irányuló eszközbeszerzéseket
   3. Csúcstechnikát, csúcstechnológiát megjelenítő tárgyi eszközök beszerzésének támogatása
   4. A hátrányos helyzetű fiatalok (sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő; elmaradott térségben élő stb. tanulók) szakképzését minősített programok keretében folytatók eszköztámogatása
   5. Regionális szakképzési feladatok racionális ellátására képzési centrumok létrejöttének elősegítése, elsősorban a működéshez szükséges technikai feltételek biztosításával
   6. Azon gyakorlóhelyek támogatása, ahol a tanulószerződés megkötéséhez szükséges feltételek, eszközök hiányoznak.
   7. Elsősorban azok a szakképesítésekre vonatkozó pályázatok legyenek támogatva, mely szakképesítéseknél tanulószerződés köthető, kivéve az agrár-szakképesítések esetében.
5. Nyelvi előkészítő évfolyamok
   A 2004/2005-ös tanévtől országszerte több szakközépiskolában is nyelvi előkészítő évfolyamok indulnak, amelyekre a középiskolák nyelvtanárai pedagógus továbbképzési tanfolyamon vettek részt a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ szervezésében, ahol a az idegen nyelvtanulás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak.

17.) Dr. Kovácsné Dr. Papp Mária
Budapest, Ludovika Humán Szakközépiskola és Gimnázium

"TISZK"-ek, várható hatásai?

A Térségi Integrált Szakképző Központok - az iskolai rendszerű szakképzés, mint fő funkció mellett - az iskolarendszeren kívüli képzésben is megőrizhetik, bővíthetik szerepüket úgy, hogy összehangolják a gazdaság igényeit a szakképzéssel, továbbá a modul rendszerű képzés bevezetésével lehetővé teszik diákjaiknak a szakképzésbe történő visszatérést mind iskolai rendszerben, mind iskolarendszeren kívül.

18.) Hegedűs Sándor, Óbert Jánosné
Budapest, Szent István Közgazdasági Középiskola

Mi lesz a sorsa az akkreditált (AIFA) szakképzésnek?

A felsőoktatás fejlesztésében a felsőfokú szakképzésnek a kormányzat fontos szerepet szán. Előreláthatóan néhány éven belül a felsőoktatás első ciklusára bekerülő hallgatók mintegy 20 %-a fog felsőfokú szakképzésben részt venni.

A felsőfokú szakképzés 3-as szerepet fog betölteni a felsőoktatás rendszerében. A felsőoktatás alternatív bemenete, illetve az első ciklusban alternatív kimenete lesz, ugyanakkor növekvő szerepet fog játszani a felnőttképzésben is.

Jelenleg folyamatban van a képzésre vonatkozó új rendelet kiadása. Az Ftv-nek megfelelően a rendelet - 2006-os hatállyal - szabályozza az egységes hallgatói jogviszony bevezetését. Továbbra is megmarad a szakközépiskolák részvételi lehetősége, a jogszabály szerinti megállapodás alapján.

Néhány fontos további rendelkezést is tartalmaz az új jogszabály:

• meghatározzuk a szakmai gyakorlat kötelező minimális idejét,
• biztosítjuk a korábbi tanulmányok beszámítását,
• lehetőség lesz a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók számára a gyakorlati képzést segítő hallgatói szerződés kötése.

A meglévő képzési programok felülvizsgálata megkezdődött, az NFT keretében pedig a gyakorlat által igényelt új programok kidolgozására kerül sor.

19.) Lux Ambrus
Kazincbarcika, Don Bosco Általános Iskola Szakiskola Középiskola és Kollégium

Hogyan lehet a vállalkozókat bevonni, hogy tanulmányi szerződést kössenek azon tanulókkal, akik eleve hátrányos helyzetből indulnak (pl. roma származásúak) egy elmaradottabb régióban, ahol eleve nagy lesz a versenyhelyzet (lásd BAZ megye)? Miben tud a minisztérium segítséget nyújtani?

A 2003-2004. évi jogszabályi változások azt erősítették, hogy érdeke legyen a vállalkozóknak tanulószerződést kötni. A modell csak akkor működik jól, ha a gazdaság az adott térségben megfelelően működik. Ha nem, akkor az iskolai formában folyik az oktatás. A versenyhelyzetbe közvetlenül a minisztérium nem tud beleszólni, viszont minden intézkedésünk, pályázataink arról szólnak, hogy mind a hátrányos helyzetű tanulók, mind az elmaradott térségek lehetőséget kapjanak e versenyhelyzet megoldásához is.

20.) Tóth Margit Kornélia
Gyömöre, Vitéz Háry László Általános Iskola

1.) Egyre kevesebb a pályázati lehetőség és a finanszírozás sem segíti a községi iskolák működését. A régi épületekre ráférne a felújítás, a fejlesztés. Forrás azonban nem áll rendelkezésre, hiszen a fenntartó önkormányzat lehetőségei is korlátozottak. A mi esetünkben 134 gyermekről van szó és az iskolát szeretné megtartani a település. Úgy vélem a probléma nem egyedi, milyen lehetőségeket tud elővetíteni az oktatási tárca a jövőt illetően a községi iskolák fenntartásával kapcsolatban?

Az építés és rekonstrukció a közoktatási intézményhálózatban alapvetően a közoktatási intézmények épületállományának és a kapcsolódó szolgáltatások (kollégiumok, könyvtárak, kutatóhelyek) háttér-infrastruktúrájának a korszerűsítését jelenti. A Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban a cél az, hogy létrejöjjön a 21. századi képzési elveknek megfelelő épületállomány és oktatási eszközrendszer, amely tükrözi az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés elveit, egyben segíti a munkaerő-piaci integrációt szolgáló oktatást és nevelést. Ezt a fejlesztési célt szolgálta a tanévben lebonyolított pályázat is. Ennek folytatását tervezi a minisztérium.

2. Pedagógus továbbképzés: a tandíjak összegének ismeretében és a járulékos költségeket figyelembe véve (utazás, helyettesítés, stb.) a továbbképzésre biztosított összeg és a hét évente kötelező 120 óra nem ál egyenes arányban. A béréből sem tudja finanszírozni a kolléga a 70.000-95.000 Ft/félév másoddiplomás, esetleg szakvizsgás képzést. Hogyan tovább? Hiszen ez egy értelmiségi pálya, nem a pedagógus igénytelensége az amiért nem tanul.

A pedagógus továbbképzés támogatását a hagyományos normatív rendszerben két forrás szolgálja:

• Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, felkészülés támogatása 15.000 Ft/fő
• Felkészülés kétszintű érettségiztetéshez (középfokon) 10.000 Ft/fő

Az EU csatlakozással ennél jelentősebb források keletkeztek. Az NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjában 2004-2006. között közoktatási és szakképzési programokra 57 milliárd Ft fordítható, 2004-ben 13 milliárd Ft (hazai támogatással és EU forrással együtt). A keret jelentős része pedagógus tovább- és átképzésre fordítható. A pályázatok kiírása folyamatos.

3. Szöveges értékelés: mikor láthatjuk a nyomtatványokat, hiszen a határidő (pedagógiai program leadás) közel?

Az Oktatási Minisztérium honlapján megjelent egy 20 oldalas tájékoztató, melynek utolsó oldalain a nyomtatványok várható változásáról is irtunk. Illetve láthatták az új bizonyítvány és bizonyítvány-pótlap mintáját is. Jelenleg a nyomdai munkák miatt még nincs látható példány, de az első évfolyam számára fontos példányok még a tanév végéig megrendelhetőek lesznek.

Fejlesztési támogatások:

1. Amennyiben a tervezett beruházás a 200 millió Ft összköltséget meghaladja lehetőség van címzett támogatás iránti igény benyújtására. Ezt a támogatást azonban csak akkor lehet igénybe venni, ha a tervezett közoktatási célokat szolgáló létesítmény térségi feladatokat is ellát. Az idei évben a pályázati határidő – április 30 – már lejárt, de jövő évben is be lehet adni a pályázatot.
2. 200 millió Ft-ot el nem érő beruházási összköltség esetén az illetékes Megyei Területfejlesztési Tanács megkeresését tudom javasolni, ahol igénybe vehető a céljellegű decentralizált előirányzat (CÉDE), illetve a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési előirányzat (TEKI). Ezen támogatások igénybevételeinek feltételeiről a jelzett Megyei Területfejlesztési Tanácsnál tudnak felvilágosítást adni, melynek elnöke a megyei közgyűlés elnöke.
3. Egy új forrás az idei központi költségvetésben a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében szereplő úgynevezett terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, amelynek felhasználási szabályaira vonatkozó Kormányrendelet a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg (90/2004. (IV.25.) Korm. rendelet). Ebből a keretből – többek között – az oktatási infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős térbeli esélyegyenlőtlenségek mérséklésére is nyújtható támogatás.
4. Fentieken kívül Európai Uniós források is rendelkezésre állnak oktatási infrastrukturális beruházások támogatására a ROP (Regionális Fejlesztés Operatív Program 2. 3-as Intézkedés) és részben a HEF OP (Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program) keretében. Ezen pályázati kiírások már olvashatóak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján (www.nfh.hu).
5. Végül megemlítek egy kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget. A "Beruházás a XXI. századi iskolába" címet viselő hosszú távú hitel közoktatási intézmények beruházásaihoz vehető fel a Magyar Fejlesztési Banktól. A hitel maximálisan 13 éves futamidőre vehető fel, és ebből az első három év türelmi idő, tehát ekkor még nem kell elkezdeni a hitel törlesztését. A pályázati kiírás az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu) megtalálható.

21.) Szőnyegi János
Lókút, 2.Sz. Általános Iskola

Milyen kedvezmények illetik meg a fenntartó önkormányzatokat, ha intézményeiket társulásban működtetik? Várható-e kormányzati intézkedés a kislétszámú kistelepülési iskolákkal kapcsolatban?

Lásd a 7.) kérdésre adott választ.

22.) Jávorka Csaba
Újpetre, Körzeti Általános Iskola és Óvoda

Várható-e 2005-ben törvény által garantált közalkalmazotti béremelés? A kérdést az indokolja, hogy idén az önkormányzatok nagyon kevés helyen biztosítottak fedezetet béremeléshez, legtöbb helyen a 2002. szeptemberi bérek jellemzőek a mai napig. Nagyon örültünk akkor az 50 %-os béremelésnek, de ha továbbra sem történi béremelés, akkor 2006-ra ismét a 2002-es állapotokra süllyedünk.

Lásd a 8.) kérdésre adott választ.

23.) Herczegné Varga Ilona
Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium

A 2005. évi érettségi vizsgán az öt évfolyamos képzésen résztvevő kéttannyelvű diákok választhatják a "hagyományos" érettségi viszgát. 1. A "hagyományos" érettségi vizsgát tevőkre is vonatkozik az a lehetőség, hogy ha a két "felvételi" tárgy mindegyikéből 90% fölött teljesítenek / vagyis jeles(5) eredményt érnek el, akkor az összpontszámuk - a többlet pontok nélkül - 120, függetlenül a középiskolai eredményüktől?

A szerzett pontok duplázása továbbra is lehetséges, ha az így kiszámított felvételi pontszám kedvezőbb. A hagyományos érettségi középszintűnek számít, a duplázási lehetőség itt is megvan.

2. Ha kétszintű érettségi vizsgán ér el a diák mindkét tárgyból 90% vagy jobb teljesítményt - ez a 120 pontos beszámítás mind a középszintű, mind az emeltszintű célnyelvi vizsga esetán érvényes?

Az 1. kérdésre adott válaszból egyértelműen következik, hogy az új rendszer szerint közép- vagy emelt szinten letett vizsgák után egyaránt lehet duplázni a szerzett pontszámot.

3. 2005-ben -majd később is- a kéttannyelvi érettségi vizsga - akár középszinten is letéve az eddigi hagyományoknak? -> felsőfokú nyelvizsga(c): jeles, jó érettségi jegy -> középfokú nyelvizsga(c): közepes, elégséges érettségi jegy? /nevetséges, hogy egy középfokú c típusú nyelvvizsga 2005-ben -emeltszintű jeles érettséginek felel meg - ugyanakkor a kéttannyelvűs diákok tudását (és nem a papírját) a kormányre

3. Úgy tűnik, hogy itt félrértésről van szó. Az új kéttannyelvű vizsga akkor ér felsőfokú nyelvvizsgát, ha

• az emelt szintű idegen nyelvi érettségin a vizsgázó eléri legalább a 60%-ot,
• még két vizsgatárgyból legalább középszinten célnyelven vizsgázik sikeresen (legalább elégségesre)

2005-ben természetesen még lehet hagyományos kéttannyelvű érettségit is tenni, erre igaz az, hogy ha a kéttannyelvű érettségi célnyelvi vizsgája jeles vagy jó, akkor felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, ha közepes vagy elégséges, akkor középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat az érettségi bizonyítvány.

24.) Kolossánné Takács Erika, Csongor Tiborné
Árpád Fejedelem Általános Iskola

Hogyan tervezték a szöveges értékelés bizonyítványba, anyakönyvbe, osztálynaplóba való bejegyzését? Lesznek-e ehhez új, hivatalos formanyomtatványok?

Igen, az új dokumentumok egy része már megtalálható az OM honlapján.

25.) Németh Zsolt
Fundamentum Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskola

A bizonyítványok mennyiben igazodnak a szöveges értékeléshez a jövőben? Egy-egy szavas értékelésre lesz mód vagy hosszabb (2-3soros) szöveg értékelésre is lesz lehetőség?

Természetesen valódi és nem csupán egy-két szavas értékelésre lesz mód. A bizonyítvány formája egyébként látható az OM honlapján, a szöveges értékeléssel foglalkozó útmutatóban is.

26.) Solti Kálmán
Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium

Esti, levelezői képzésben mikortól kötelező az idegen nyelvi érettségi?

Az érettségiről szóló kormányrendelet tervezete szerint az öt év múlva érettségizők számára lesz először kötelező.

27.) Fölk E. Zsuzsanna
Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Lesz-e 3 éves szakiskolai képzés az Egészségügyben? (más szakmákban már van ill. lesz) Érinti-e idén a TISZK az eü képzést?

Az Egészségügy szakmacsoportban jelenleg is vannak 3 éves szakképesítések, például Ápoló.

A TISZK-eket a HEFOP 3.2.2 pályázati komponens keretében az iskolafenntartók régiónként szervezik, és azok létrehozása 2005-ben történik. Várhatóan egészségügyi szakképző intézmények is a TISZK kedvezményezettjei lesznek.

28.) Kishonti István
Oktopus Multimédia Intézet, Hangtechnikai, Képtechnikai és Multimédia Szakközépiskola

1. Miért nem teszi lehetővé a pályázati rendszer a fejlődő vagy éppen most kialakuló új szakmák oktatásához nélkülözhetetlen iskolabővítés (hardver, szoftver, épület) támogatását, mikor éppen ez növelhetné versenyképességünket az EU-n belül. Miért várjuk Brüsszelből, hogy majd ők megmondják a "csodát", mikor EU-s tálatból a mi EU-s szerepünket és helyünket biztosan nem olyanra tervezik, mint azt mi maradéktalanul szeretnénk, így támogatni is azokat fogják ami nekik jó (pl. támogatják a "tapasztalatcserét", mikor sok tekintetben éppen ők jöhetnének hozzánk tanulni). Nem attól leszünk EU komfortosak, ha EU-s szintre butulunk. Nekünk pl. infrastruktúra kellene, és világszínvonalú elektronikus kommunikátor képzést folytathatnánk. A "hogyan" megvan, a "mivel" viszont hiányzik.

A pályázati rendszer (például HEFOP 3.2.2 és 4.1.1 komponensek) lehetővé teszi az új szakmák oktatásához szükséges bővítést is. A 3.2.2 komponens keretében (max. 30%-ig) a TISZK intézményeinek beruházásai, eszközbeszerzései megvalósíthatók, a 4.1.1 komponens keretében pedig egy központi képzőhely infrastruktúrájának javítása, a rendelkezésre álló források koncentrált felhasználása a cél, éppen a csúcstechnológiák oktatásban történő alkalmazásának segítésére.

2. Mi indokolja azt a döntést, hogy az óvodai és iskolai csoportok létszámát az EU-s normáktól eltérően a korábbi években kialakított intézményeket büntetik, ha ősztől "visszamenőleg" nem robbantják szét a csoportközösségeket, ami pedagógiailag megengedhetetlen lenne. A csoportlétszám túllépését csak az újonnan létrehozott csoportoknál kellene büntetni, a többi (régi) csoportnál pedig 3-4 év alatt a probléma magától megoldódna.

Az óvodai csoportok, iskolai osztályok szervezésének szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Eszerint a csoportokat, az osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl a megállapított maximális létszámot. Ezek a felvehető létszámhatárok biztosítékot jelentenek arra, hogy az intézményekben ne alakuljon ki a nevelőmunkát hátráltató zsúfoltság. A maximális létszámnál több gyermeket, tanulót felvenni csak - kivételes esetekben - a 3. számú melléklet II. fejezetének 7. pontjában foglalt feltételek esetén lehet.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-ának - a maximális óvodai csoport-, iskolai osztálylétszámot meghaladó gyermekeknek, tanulóknak a normatív hozzájárulás megállapításánál történő figyelmen kívül hagyására vonatkozó - (9) bekezdését, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 82. és 85. §-ának megfelelő részét a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény hatályon kívül helyezte.

29.) Szakolczai Ildikó, Memon Katalin
Verebély László Szakközépiskola

1.) Milyen szerepet szánnak a szakközépiskoláknak a munkaerőpiaci képzésben?

A Térségi Integrált Szakképző Központok - az iskolai rendszerű szakképzés, mint fő funkció mellett - az iskolarendszeren kívüli képzésben is megőrizhetik, bővíthetik szerepüket úgy, hogy összehangolják a gazdaság igényeit a szakképzéssel, továbbá a modul rendszerű képzés bevezetésével lehetővé teszik diákjaiknak a szakképzésbe történő visszatérést mind iskolai rendszerben, mind iskolarendszeren kívül.

2.) Miért nem kerülhetnének vissza a szakközépiskolák a szakminisztériumok irányítása, felügyelete alá, mivel a minisztériumoknak érdeke lenne, hogy megteremtik a feltételeket piacképes szakemberek képzésére? Az önkormányzatoknak közoktatási kötelezettségeik vannak, az iskolarendszerű szakképzés számunkra drága, és általuk átláthatatlan terület. Jellemző, hogy a piacon is jegyzett szakképesítéseket az általános iskolák pályaválaszasztó diákjai nem ismerik és nem tekintik vonzónak. Ha ez még párosul a demográfiai problémákkal, akkor a következmények igen súlyosak lehetnek, és ezt követően ez az intézményhálózat alkalmatlanná válik az iskolarendszeren kívül felnőttképzési igények teljesítésére.

Nem tervezzük, hogy a szakközépiskolák - néhány speciális esetet kivéve - közvetlen minisztériumi irányítás alá kerüljenek. Ennek az az oka, hogy a szakképzés és a munkaerő-piaci igények összehangolása közvetlen állami irányítással nehézkes lenne. A térségi szintű összehangolás például a HEFOP 3.2.2 és 4.1.1 pályázati komponenseinek (Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása) egyik legfontosabb célja. A TISZK-ek pályaválasztást segítő funkciói is abba az irányba kell hogy hassanak, hogy az általános iskolás diákok a gazdaság igényeit is kielégítő szakképzés felé orientálódjanak. Egyébként a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központokban már működik olyan rendszer, amely a pályaválasztás segítését szolgálja.

30.) Dr. Szabóné Szalkai Enikő
Péchy Mihály Műszaki Középiskola

Az új OKJ szerint az épületgépész-technikus szak (52 5443 03) az építészeti szakmacsoportba tartozik. Mi már - októberben - gépészeti alapozás szerint hirdettük meg a szakot, asszerint iskoláztuk be a tanulókat. Lehet-e gépészeti alapozással dolgoznunk? Igaz-e, hogy folyamatban van az épületgépész szakma szakmai alapozó oktatásának akkreditációja?

Igen, ez a szakképesítés egyébként gépészeti alapozással is oktatható. A HEFOP 3.2.1 komponense központi program, amely egy új szerkezetű OKJ kialakítását tűzi ki célul 2006-ra. Ez a fejlesztés feltehetően megváltoztatja például az Épületgépész-technikus alapozását is.

31.) Mihalik László
Andrássy Gyula Műszaki Középiskola

A HEFOP 4.1.1. pályázati résznél várható-e lazítás az épületbővítési rendszeren illetve a "gép tégla" arányon? Ha valaki jelenleg is jó feltétel rendszerrel rendelkezik és egyben helyszűkével, pazarlásnak tűnik a helybiztosítás a még korszerűbb eszközrendszer érdekében. Igazán jó feltételek a régi meghagyása mellett, bővített területen az erőforrások egyesítésével lennének megteremthetők.

A "gép-tégla" arány nem konkrétan meghatározott a pályázati kiírás szerint, viszont nem az épületbővítés a legelőnyösebb, hanem a felújítás és a csúcstechnológia beszerzése a "piacképes" szakmák oktatása érdekében, éppen ezért nem várható a "lazítás".

32.) Varga Lívia Eleonóra
Általános Iskola

Mi az oka annak, hogy az "infomációs technológia az általános iskolában" c. pályázat elbírálásakor a Ny-dunántúli régióban a Vas megyei intézmények közül aránytalanul kevesen nyertek a másik két megyéhez viszonyítva?

A pályázatok értékelése során a területi szempont regionálisan érvényesült, nem pedig megyei szinten. Az elbírálás során fontos szempont volt az adott területek elmaradottsági szintje, ami egy régión belül különböző is lehet.

33.) Szuharda Csabáné
Budapest, Vizafogó sétány 4., Óvoda,

Talpai Istvánné, Kiss Tiborné
Dombegyház, Béke u. 39-41., Óvoda,

1.) Hogyan kívánják megtartani a pedagógusbérek reálértékét? Mikor és milyen mértékű béremelést tervez a kormány? Milyen jövőképet tudnak igérni az oktatási intézmények bezárása miatt elbocsájtott pedagógusoknak? Mikor szándékoznak változtatni az oktatási intézmények jelenlegi finanszírozási rendszerén? Milyen tervei vannak az OM-nek a pedagógusbérek reálértékének megőrzésére?

Lásd a 8.) kérdésre adott választ.

2.) Hogyan kívánják biztosítani egy egységes, kiszámítható, kormányokon átívelő oktatási - nevelési koncepciót az oktatási szakemberek illetve a szakpolitikusok?

Ezt a célt teljes egészében garantálni csupán szakmai alapokon nyugvó politikai konszenzus képes. Az oktatás jelenlegi irányítása erre törekszik. A minisztérium széleskörű szakmai és politikai egyeztetéseket követően hozza meg a stratégiai fontosságú döntéseit. Nagy szerepet kap ebben az OKNT - azaz az Országos Köznevelési Tanács, amely elsősorban szakmai, de poltikai érdekeket is képviselő- és megjelenítő testület. Az OKNT - hogy munkáját függetlenül, és hatékonyan végezhesse - visszakapta vétójogát a 2002-es választásokat követően. Ez a testület alkalmas arra, hogy őrködjék az oktatás-nevelés ciklusokon átívelő folyamatosságáért. Ehhez az szükséges, hogy a politika ne csorbítsa meg ismét az OKNT jogait, ne vegye el a vétójogát, amellyel megakadályozhat mindennemű, szakmailag nem kívánatos törvényalkotást.

Ezen túlmenően a Közoktatási Törvény 2003-as módosítása során számtalan eltérő szakmai és politikai érv és érdek érvényesült a széleskörű egyeztetéseknek köszönhetően. Az egyes intézmények és fenntartóik több alternatívából választhatják ki mely program szerint oktatnak, azaz szabadon van lehetőségük megválasztani módszereiket. Akár teljesen saját kerettantervet is készíthetnek - ami az akkreditácis eljárás után - minden további nélkül alkalmazható -így teljesen saját oktatási programot is megvalósíthatnak. Ezt az új Nemzeti Alaptanterv is biztosítja.

Remélhetően ezek után nem merül fel igény arra, hogy ezt a rugalmasan alkalmazkodni képes, szakmailag széleskörűen átgondolt és jóváhagyott rendszert - csupán politikai okokból - korlátok közé szorítsa valamely későbbi oktatásirányítás.

3.) Terveznek-e (illetve foglalkoznak-e) nyugdíjkorhatár csökkentést pld az óvónőknél? (A jelenleg érvényes 62 év)

Lásd a 10.) kérdés 4. részkérdésére adott választ.

34.) Tóthné Duzmath Mária
Kalocsa, Csokonai M. u. 4., Óvoda,

A 2004. szeptemberétől életbe lépő minőségfejlesztés kapcsán, milyen jellegű pénz juttatást, bérezést kel figyelembe venni a résztvevő Minőségfejlesztési Tanács vezetőjénél és tagjainál?

A 3/2002 (II.15.) OM rendelet 9.§ rendelkezik a minőségfejlesztésben résztvevők díjázásáról. A jogszabály módosítását tervezzük, de jelenleg ez a hatályos jogszabály rendelkezik a kérdéssel összefüggésben az alábbiak szerint:

A minőségfejlesztési munka elismerésének rendje 9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés (a továbbiakban: keresetkiegészítés) jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesz.

(2) A keresetkiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre - kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A keresetkiegészítés több alkalommal is megállapítható.

(3) A keresetkiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb

1. a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el,
2. a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.

(4) Ha a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani.

35.) Czihan Gusztávné, Garai Kálmánné, Nagy-György Irma, Marikné Fülöp Gabriella
Tótkomlós Diófa u. 4., Napközi Otthonos Óvoda,

Köteles vagyok-e felvenni az 5 éves AUTISTA gyermeket? Szerintem még akkor sem ha integrált nevelését felvállaltuk pl. a beszéd fogyatékosoknak vagy mozgáskorlátozottaknak. 25 fős csoportban szerintem ilyen kisgyermek nem fejleszthető. Szakmai felkészültségünk ehhez kevés.

A sajátos nevelési igényt (fogyatékosságot) megállapító szakvéleménynek a 14/1994.(VI. 24.) MKM sz. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján – többek között - tartalmaznia kell azt is, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban.

Amennyiben integráltan nevelhető, oktatható az adott gyermek, úgy az e feladatot ellátó óvoda, iskola nem tagadhatja meg a felvételt.(A közoktatási törvény 86.§ (2) bekezdése valamennyi önkormányzat kötelező feladatává teszi a többiekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátását.)

Az eltérő személyi, tárgyi és szakmai feltételek igénye miatt az intézmény alapító okiratában konkrétan szükséges megjelölni, hogy az adott intézmény melyik fogyatékossági területen látja el az integrált nevelést, oktatást!

36.) Pájer Imre
Csornai Nevelési és Oktatási Központ

Nagyszerűek az iskolák informatikai fejlesztéséért tett lépéseik! De a gyarapodó eszközökhöz szakember is kell. Az oktatási törvény szerint ez évtől lett volna kötelező a rendszergazda beállítása, amit a költségvetési törvény két évvel elhalasztott. Ezt az előrelépést akadályozó intézkedést mikor törlik el?

A 2003. évi CXVI. törvény 107.§ (1) q. pontja valóban hatályon kívül helyezte a közoktatási törvény rendszergazda bevezetésére vonatkozó passzusát, ez azonban csak az új működési engedély kiadásánál írt elő kötelező hatályt. Bent maradt a közoktatási törvényben a következő rendelkezés: "7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkoztatáson felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda alkalmazása kötelező minden olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet."

Az Oktatási Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közösen dolgozik azon, hogy a Közháló programhoz kapcsolódóan központi labor felügyeleti szolgáltatás legyen elérhető minden közoktatási intézmény részére. Továbbá a központi beszerzéseknél törekszünk arra, hogy olyan szállítóktól kapjanak az intézmények informatikai termékeket, melyekre kettő vagy hároméves teljes körű garanciát biztosítanak. Ezt a megoldást javasoljuk az intézmények, vagy fenntartók egyéni beszerzéseire is. Így minimalizálható az intézményeknél megjelenő karbantartási feladat.