1. kérdés: Adott település valamennyi általános iskoláját össze kívánja vonni egy általános iskolába a helyi önkormányzat. Egységes iskola, összetett iskola, vagy közös igazgatású közoktatási intézményt kell-e létrehozni?

Válasz: Egyik szervezeti forma sem alkalmazható ebben az esetben. Egységes iskolaként, összetett iskolaként vagy közös igazgatású közoktatási intézményként a közoktatásról szóló törvény 33. §-a alapján a többcélú intézményeket lehet létrehozni. Többcélú intézmény létrehozására csak abban az esetben van lehetőség, ha az új intézményben legalább kettő, különböző típusú közoktatási intézmény feladatait látják el. Ha azonos típusú közoktatási intézményeket vonnak össze, az az összevonás alapján nem válik többcélú intézménnyé. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha a település összes óvodáját egy óvodává alakítják át, illetve a település összes általános iskolájából egy általános iskolát alakítanak ki.

Több megoldás lehetséges:

Mindenképpen rendelkezni kell azonban a jogutódlásról vagyis az önkormányzati döntéshozatal során a székhelyként működő általános iskolát indokolt kijelölni az összes megszüntetésre kerülő általános iskola jogutódjává.

2. kérdés: A helyi önkormányzat elhatározta, hogy összevonja az óvodáját, az általános iskoláját és a szakiskoláját. Egyik intézmény sem szűnik meg feladatellátási helyként. Az új intézmény székhelye a helyi önkormányzat épülete lesz. Jogszerű-e ez a megoldás?

Válasz: A megoldás nem jogszerű. A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 35. pontja szerint a közoktatási intézmény székhelye az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló az a feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található. Ebből az következik, hogy az alapító okiratban a három intézmény feladatellátási helyei közül az egyiket meg kell jelölni, mint székhelyet. Ha a fenntartó a szakiskolát jelöli ki székhelyül, abban az esetben az a feladatellátási hely ahol az óvoda, illetve az általános iskola feladatait látja el, telephelyként működik tovább. Telephely ugyanis a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 44. pontja alapján az az alapító okiratban meghatározott székhelyen kívüli feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény valamilyen szervezeti egysége működik. Abban az esetben, ha a székhelytől való távolság a feladatok jellege miatt az irányítási képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el, a telephelyen működő intézményegység tagintézményként működhet, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 36. pontja alapján. Jelen esetben indokolt, hogy az óvoda, illetve az általános iskola tagintézményként lássa el feladatát, figyelembe véve, hogy egymástól teljesen eltérő feladatok megszervezéséről kell gondoskodni.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. §-a szerint a képviselő-testület hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtására. A közszolgáltatások nem tartoznak azok közé a feladatok közé, amelyek bevihetők a hivatalba.

3. kérdés: A kistérségben működő helyi önkormányzatok megállapodtak, hogy a fenntartói jogot átadják a kistérségi társulás részére. Lehet-e több iskolát kialakítani a kistérségben vagy minden átadott iskolát egy iskolába kell összevonni?

Válasz: Kistérségi fenntartásba átadott közoktatási intézményeket több intézménybe lehet szervezni. Nincs jogszabályi akadálya annak tehát, hogy a kistérség több azonos feladatot vagy különböző feladatot ellátó közoktatási intézményt tartson fenn.

4. kérdés: Egy évre átadható-e az általános iskola egyházi fenntartó számára?

Válasz: Nem. Ha az önkormányzat kötelező feladatát a jövőben nem saját intézményével kívánja ellátni, hanem másik fenntartóval - jelen esetben egyházzal - kötött közoktatási megállapodás alapján ezt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 81. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosítja. A közoktatási megállapodásnak ki kell térnie arra az időszakra, amelyre a szerződést kötötték, ugyanakkor a Kt. 81. § (5) bekezdése értelmében ennek az időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.

A közoktatási megállapodás keretében a nevelés-oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik. A közoktatási megállapodás megkötésénél fel kell hívni arra vonatkozóan is a figyelmet, hogy ha az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat. Vagyis az önkormányzatnak más módon kell biztosítania ezen gyermekek esetében az ellátást, tehát előfordulhat, hogy az önkormányzatnak más önkormányzattal kell társulási megállapodást kötnie e gyermekek ellátása érdekében.

A közoktatási megállapodásban rögzíteni szükséges az önkormányzat által fizetendő kiegészítő támogatás összegét, mellyel az ingyenes nevelés-oktatás a továbbiakban is biztosított.

Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekének sérelmével járhat, ha a helyi önkormányzati döntés következtében a megkezdett tanulmányokat nem lehet azonos feltételek mellett befejezni. Azonos feltételeken azt a pedagógiai programot, helyi tantervet kell érteni, amellyel a tanulmányokat az érintett tanuló megkezdte. Érvényesülnie kell a felmenő rendszer követelményének is, amelynek lényege a Kt. 121. § (1) bekezdés 10. pontja szerint olyan iskolai nevelés és oktatásszervezési rendet jelent, amely alapján a tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb évfolyamon lehet bevezetni. A fenntartói jog átadásánál továbbra is szem előtt kell tartani a megfelelő színvonalon történő gondoskodás követelményét, valamint az aránytalan teher vizsgálatát.

5. kérdés: Egy szakközépiskola és szakiskola, egy szakközépiskola és középiskolai kollégium összevonása esetén csak közös igazgatású közoktatási intézmény hozható létre? Ha nem, milyen más lehetőség létezik? Hány nevelőtestülete van a létrejövő intézménynek, egy vagy három? Mit jelent az intézményegységek szervezeti és szakmai önállósága, meddig terjed az?

Válasz: A szakközépiskolai feladatok és a szakiskolai feladatok megoldhatók egységes iskolában, oly módon, hogy az első-kilenc vagy az első-tizedik évfolyamon közös követelmények szerint folyik a felkészítés és ezután a tanulmányi eredmények alapján, illetve a tanulói jelentkezések szerint válnak szét a tanulók szakiskola, illetve szakközépiskolai ágra. A kollégium tekintetében szükség van a közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozására.

Tekintettel arra, hogy különböző típusú nevelési-oktatási intézmények kerülnek összevonásra, amelyek között nem csak iskolák vannak, hanem egy kollégium is, valóban a közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozására van lehetőség [közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §]. Egységes vagy összetett iskolát, mint többcélú intézmény típust azért nem tudnak létrehozni, mert nem csak iskolák összevonására kerül sor. Általános művelődési központ pedig azért nem hozható létre, mert ebben az intézménytípusban már nem csak közoktatási, hanem egyéb ágazatba tartozó feladatokat is ellátnak (pl. kulturális feladatokat).

A Kt. 57. §-ának (5) bekezdésében foglaltak értelmében: "A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek

a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben,

b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben

foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el."

A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek tehát a saját ügyeikben maguk döntenek, ezért itt az önálló nevelőtestületek fogadják el azokat a döntéseket, amelyek nem érintenek más szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységeket. Az intézményi dokumentumok elfogadásánál minden olyan esetben, amikor valamely kérdés a közoktatási intézmény egészét érinti, a nevelőtestületnek együttesen kell meghoznia a döntését, minden olyan esetben pedig, amikor valamely kérdés csak meghatározott szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet érinti, az ott foglalkoztatottakból álló nevelőtestület dönt. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a Kt. 33. §-ának (7) bekezdése, amely szerint: "A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot és egy pedagógiai programot, az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell készíteni." Ezen dokumentumokról a valamennyi nevelőtestületi tagot magában foglaló egységes nevelőtestület dönt. Felhívjuk a figyelmet a Kt. 57. § (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint: "Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet [121. § (1) bekezdés 31. alpontja] gyakorolja." Kt. 12. § (1) bekezdés 31. pont: "31. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége."

6. kérdés: Melyek a közoktatási intézmény alapító okiratának a kötelező elemei? Kötelező-e a székhelyen közoktatási feladatot ellátni, vagy elegendő-e az, ha ott működik az intézményvezető, valamint az intézmény gazdasági tevékenységet innen irányítják?

Válasz: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 37. §-ának (5) bekezdése az alábbiakban határozza meg a közoktatási intézmény alapító okiratának kötelező elemeit:

A költségvetési szervek esetében az intézményvezető kinevezésére vonatkozó alapvető elemeket - kinevezés ideje és módja - is meg kell határozni. A Kt. 121. §-ának (5) bekezdés alapján a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény alapító okiratának tartalmaznia kell az illetékességi és működési körét, azaz a felvételi körzetét is.

Az alapvető fogalmakat, úgymint székhely, telephely, tagintézmény stb. a Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következők szerint határozta meg:

"18. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;

44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely."

A közoktatási intézménynek kell minimum egy feladatellátási helyének lennie, ezt nevezzük székhelynek. A székhellyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nemcsak az intézmény képviseletére jogosult magasabb vezető tartózkodási helye, hanem szükséges, hogy közoktatási feladatot is ellássanak a székhelyen. A Kt. 20-22. §-a határozza meg azokat a feladatokat, amelyekre közoktatási intézményt lehet létrehozni. A Kt. 38. §-ának (1) bekezdésében leírtakra is figyelemmel kell lenni, miszerint állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek - ha a törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre kizárólagos használatában állnak.

A szervezeti egységekkel kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a székhelyen nem hozható létre tagintézmény. A székhelyen működő szervezeti egység neve intézményegység, de lehet tagozat is. A telephelyen mind a három szervezeti egység, intézményegység, tagozat, tagintézmény működhet.

Összegzésül elmondható, hogy székhely nélkül nem létesíthető közoktatási intézmény és a székhelyen kötelező közoktatási feladatot ellátni. A feladat az, amire az alapító az intézményét létesítette.

7. kérdés: A közoktatási intézmény névhasználata miképpen alakul, ha három önálló intézmény összevonásaként mind a három intézmény szeretné megtartani a saját korábbi nevét? Használható-e az "igazgatóság", "centrum" vagy az "integrált intézmények" kifejezések a hivatalos névben?

Válasz: A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) leírtak alapján alapvető elvárás a hivatalos névvel kapcsolatban, hogy sem az egyedi elnevezés, sem a jogszabály szerinti megnevezést illetően nem tartalmazhat valótlanságot, és nem lehet egyéb módon sem félrevezetésre vagy megtévesztésre alkalmas. Az egyértelműséget továbbra is a közoktatási intézmény típusa - annak jogszabály szerinti elnevezése - vagy többcélú intézmény esetén az intézményegységek fejezik ki.

A többcélú feladatot ellátó intézmények esetében a Rendelet 1. §-ának (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján az intézményegységeknek is adható hivatalos név. A Rendelet alapján az intézményegység az ún. "rövid név" viselésére jogosult.

Rövid név: a többcélú intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi megnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és

A Rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak a többcélú feladatot ellátó intézmények esetében az intézményegység, illetve intézményegységek névhasználata mellett háttérbe szorulhat a tagintézményi névhasználat.

"A többcélú intézmény az 1. § (2) bekezdésének ca) pontja szerint meghatározott rövid nevet - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - használhatja az intézmény által kiadott, a működése, ügyintézése során keletkezett iratokon."

Ha a fenntartó döntéseként a telephelyen működő tagintézménynek van hivatalos neve, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a hivatalos nevet vagy annak rövidebb alakját ún. előtagként fel kell tüntetni a tagintézmény által használt névben.

Összevonáskor a fenntartói döntések kétféle módon jelentkeznek a gyakorlatban. Az egyik, hogy a fenntartó a három intézményét jogutóddal megszünteti és egyidejűleg alapít egy új intézményt.

A másik, hogy egy intézményt kijelöl ún. "székhelyintézménynek", a többi korábban önálló intézményt jogutóddal megszünteti. A székhelyintézmény az alapító okiratának módosítása során újabb feladatellátási helyekkel, feladatokkal bővül. A névhasználat ebben az esetben alakulhat úgy, hogy nem változik, illetve tevékenység bővülés esetén módosul a jogszabály szerinti megnevezés rész. Egyes telephelyeken a fenntartói döntés eredményeként tagintézmény hozható létre. A tagintézmény neve kettő részből áll, a hivatalos név képezi az első részt, majd a tagintézményben ellátott összes feladat jogszabály szerinti megnevezése. Amennyiben egy intézményen belül azonos feladatokra több tagintézmény működik, akkor szükség lehet az egyedi megkülönböztetésre. A megkülönböztetés leggyakrabban szám, a közterület, település neve.

A tagintézményi névhasználat nem kötelező. Meg kell nézni azt, szükség van-e egy újabb névre, ugyanis a tanuló bizonyítványában szereplő nevet az intézmény hivatalos nevéből is lehet képezni, és ez jár a legkevesebb adminisztrációval.

Konkrét példákon keresztül ez az alábbiakat jelentheti:

XY települési önkormányzat három önálló általános iskoláját összevonja, nevezetesen: Petőfi Sándor Általános Iskola, Arany János Általános Iskola, Deák Ferenc Általános Iskola.

A fenntartói döntés szerint Deák Ferenc Általános Iskolához integrálja a jogutóddal megszüntetett intézményeket. Az alapító okirat módosítása többek között érinti a telephelyek számát, az alaptevékenységet, a feladatellátást szolgáló vagyont és a tagintézményi névhasználatot.

Ha a három iskola azonos településen működik, akkor a telephelyeken működő két tagintézményt megkülönböztető kifejezéssel lehet ellátni. Ez a megkülönböztető kifejezés lehet például szám, közterület neve, eltérő települések esetén például a település neve. Ha a tagintézmények egymástól különböző feladatot látnak el, akkor nincs szükség megkülönböztető kifejezés használatára. Az előbbi példa alapján "Deák Ferenc Általános Iskola 1. Számú Általános Iskolai Tagintézménye vagy Deák Ferenc Általános Iskola Szent István Utcai Általános Iskolája.

A hivatalos névnek nem lehet része sem a "centrum+, sem az "igazgatóság", sem az "integrált intézmények" kifejezés. Nem egyeztethető össze a Rendelet rendelkezéseivel az olyan név, mint például az "Óvodák Igazgatósága". A hivatalos névben, függetlenül attól, hogy egy feladatot több feladatellátási helyen látnak el, a jogszabály szerinti megnevezés esetében az egyes számú forma megfelelő.

8. kérdés: Összevonásoknál, valamint megszűnéseknél hogyan alakul az intézményi OM azonosító szám? Van-e jelentési kötelezettsége az intézményeknek?

Válasz: A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12/A-B. §-ai határozzák meg az OM számmal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget, amely formai szempontból kötött. Az OM azonosítóval kapcsolatos adatszolgáltatást az alábbi címre kell küldeni: Közoktatási Információs Iroda, 9001 Győr, Pf. 646.

Változáskor és megszűnéskor a Közoktatási Információs Irodának a következők szerint kell eljárni:

Ha az intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnik, akkor az OM azonosító a jelentési kötelezettség teljesítése után bevonásra kerül.

Nem változik a kiadott OM azonosító akkor, ha az intézmény alaptevékenysége, illetve feladatellátási helye változik.

A közoktatási intézménytörzsben nyilvántartott adatok változását (különösen székhely-, telephely-, tevékenység-, névváltozás, átszervezés) a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető köteles - költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzést követő - nyolc napon belül bejelenteni az Iroda részére. A bejelentéshez csatolni kell a módosítás alapjául szolgáló okiratok hitelesített másolatát is, amennyiben az adatváltozás az okiratok módosulását is maga után vonta.

A közoktatási feladatot ellátó intézmény megszűnését a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető - költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásból való törlést követően - nyolc napon belül bejelenti a Közoktatási Információs Irodának. A törlési kérelemhez csatolni kell

9. kérdés: Hogyan alakulnak a magasabb vezetői beosztások intézmény-összevonás(ok) esetén, milyen változást jelent az összevonás a beosztott pedagógusok tekintetében?

Válasz: A közoktatási intézmények összevonása történhet egyrészt oly módon, hogy valamennyi, az összevonással érintett intézményt megszünteti a fenntartó és új intézményt hoz létre, és történhet oly módon is, hogy az összevonandó intézmények egyike nem kerül megszüntetésre, hanem ehhez "csatolják" tagintézményként a többi közoktatási intézményt.

Az előbbi esetben valamennyi magasabb vezetői beosztásra szóló megbízást is meg kell szüntetni; ennek megfelelően pályázatot kell kiírni az összevont intézmény vezetői feladatainak ellátására.

Az utóbbi esetben nem szükségszerű a pályázat kiírása: annak az intézménynek a vezetője, amelyet nem szüntetett meg a fenntartó, eredeti megbízása lejártáig továbbra is elláthatja - már az összevont intézmény egészére - a magasabb vezetői feladatokat.

Különbséget kell tenni aszerint, azonos vagy különböző típusú - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 20-21. §-aiban felsorolt - közoktatási intézmények összevonására kerül-e sor.

Azonos típusú közoktatási intézmények összevonásakor a korábban önálló intézmények tagintézményeivé válnak a székhelyként kijelölt intézménynek, élükön tagintézmény-vezetőkkel.

Amennyiben különböző típusú intézményeket vonnak össze, a Kt. 33. §-ában foglaltak szerinti többcélú intézmény jön létre, amelyben az egyes intézménytípusok intézményegységekként működnek tovább, intézményegység-vezetővel.

Hogyan alakul többcélú intézmény alapításakor az intézményvezetői megbízás?

Az intézményegységgé vált, korábban önállóként működött közoktatási intézmények magasabb vezetői megbízása általában megszűnik. Nincs jogi akadálya annak, hogy valamelyik intézményegység vezetője továbbra is ellássa a többcélú intézmény első számú vezetőjének feladatait - természetesen akkor, ha a többcélú intézmény vezetőjére előírt feltételeknek is megfelel - megfontolandó azonban, hogy a mennyiségileg és minőségileg is megnövekedett vezetői feladatok nem indokolják-e az új pályázat kiírását. Ebben a kérdésben - megítélésünk szerint - a fenntartó dönthet.

A beosztott pedagógusok munkajogi helyzete:

A korábban önálló intézmények megszüntetése minden esetben jogutódlással indokolt. Az összevonás a beosztottak tekintetében azt jelenti, a kinevezésük csupán annyiban módosul, hogy megváltozik a munkáltató (az intézmény) neve és címe, illetőleg legtöbb esetben a munkáltatói jogok gyakorlójának a személye is.

Amennyiben létszámcsökkentést rendel el a fenntartó, azt a jogutód intézmény hajtja végre.

10. kérdés: Milyen megnevezés jogszerű a többcélú (összevont) közoktatási intézmény első számú vezetőjére?

Válasz: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 55. §-ának (1) bekezdése szerint:

"55. § (1) a) Az önálló intézményként működő

Az idézett rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a felsorolás taxatív és az abban foglaltaktól - felhatalmazás hiányában - eltérni nem lehet.

Fentiek alapján törvénysértő tehát, ha a többcélú (összevont) intézmény vezetőjét főigazgatónak, elnök-igazgatónak stb. jelöli meg a fenntartó.

11. kérdés: Két település ("A" és "B" település) intézményi társulási keretben tartja fent általános iskoláját. "A" településen működik az intézmény székhelye, "B" településen pedig egy 1-8. évfolyamos tagintézmény. "A" település épülete nem alkalmas arra, hogy fogadja "B" település felsőbb évfolyamaira járó tanulóit. Megszervezhető-e úgy a nevelés-oktatás ezeken az évfolyamokon, hogy pl. a 7. évfolyamon lévő osztály egyik fele a székhelyen, másik fele a tagintézményben tanul csoportbontás keretében?

Válasz: Nem. Oly módon nem szervezhető meg az egyes évfolyamokon a tanítás, hogy ún. "állandó csoportbontásban" működik egy osztály két településen, hiszen a Kt. 52. § (14) bekezdése csupán arra enged lehetőséget, hogy a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret bizonyos százalékát osztálybontás keretében valósítsák meg. Osztálynak az egy feladatellátási helyre járó egy tanévre alkotott oktatásszervezési egységet tekintjük, így nem tekinthető egy osztálynak, ha például a 7. évfolyamon egy osztály oly módon kerül megszervezésre, hogy az osztály egyik fele az egyik településen, a másik fele a másik településen kapja meg az általános iskolai ellátást.

12. kérdés: Abban az esetben, ha társulási keretben egy tagintézmény 1-6. évfolyam működik a 7-8. évfolyamon tanuló gyermekek kihelyezett osztályként elhelyezhetők-e a tagintézményben? Ebben az esetben igénybe vehető-e a 2007. évi költségvetésről szóló törvény 8. sz. mellékletében található a többcélú kistérségi társulásokon keresztül lehívható tagintézményi normatíva az 1-4. évfolyamos tanulók után?

Válasz: Nem. Mindenképpen aggályosnak ítéljük ezt a megoldást, hiszen azért lett 1-6. évfolyamos tagintézménnyé nyilvánítva ez az intézményegység, mert több évfolyam nem működik az épületben, s ebből következően a felsőbb évfolyamok nevelése-oktatása máshol valósul meg. Mindez a tagintézmény fogalmából is következik, hiszen a Kt. 121. § (1) bekezdés 36. pontja szerint a tagintézmény "a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el". A kihelyezett osztályok esetében a székhelyen látják el mindezen feladatokat, azonban az Önök esetében várhatóan a kihelyezett 7-8. évfolyamos osztályok esetében ezen feladatok továbbra is a tagintézményben kerülnének ellátásra nem pedig a székhelyen.

Abban az esetben, ha bármilyen okból kifolyólag nem tudják megoldani a 7-8. évfolyamos gyermekek elhelyezését a székhelyintézményben célszerűbb 1-8. évfolyamos tagintézményként működtetni ezt az intézményegységet.

Ebben az esetben a fent említett normatívára nem lesznek jogosultak az érintett gyermekek után, kivéve ha az intézmény fenntartója a többcélú kistérségi társulás.

13. kérdés: Ha a többcélú kistérségi társulás a kistérséghez tartozó, korábban a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények fenntartói jogát átveszi, s a kistérségi központ három általános iskolája közül egy általános iskola is a többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerül, akkor az egyes intézmények tekintetében ki látja el a tagügyigazgatási feladatokat? A kistérség vagy a kistérségi központ oktatási irodája?

Válasz: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény értelmében a többcélú kistérségi társulás a települési önkormányzat közötti megállapodás alapján jön létre. E megállapodásban rögzítik a tag önkormányzatok, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján meghatározott kötelező feladataik közül, melyeket látják el ezen társulás keretei között. E társulási megállapodásban meg kell jelölniük a közös feladat- és hatáskör ellátásával megbízott nevét, székhelyét. Ez lehet a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete, illetve a kistérségi székhely önkormányzat polgármesteri hivatalában megjelölt szervezet. Nincs arra vonatkozóan megkötés, hogy ki lássa el a feladatokat, hiszen egyes kistérségekben külön munkaszervezetet hoznak létre a társulási tanács működéséhez szükséges feladatok ellátására, máshol viszont a székhely önkormányzat polgármesteri hivatalának keretei között látják el ezt a feladatot.

A többcélú kistérségi társulás megállapodásában kell rögzíteni, hogy az intézmények fenntartásához kapcsolódó tanügyigazgatási feladatokat mely szervezet látja el. A kistérségi munkaszervezet mellett szól, hogy a többcélú kistérségi társulás éves költségvetését a kistérség munkaszervezete készíti elő, mely költségvetésnek tartalmaznia kell a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények költségvetését is. Ezért célszerűségi okokból érdemes e munkaszervezeten belül ellátni ezt a feladatot.

Természetesen amennyiben a munkaszervezet e feladat ellátására nem rendelkezik megfelelő személyi állománnyal, úgy megállapodás szerint a székhely önkormányzat polgármesteri hivatalában rendelkezésre álló szakemberekkel is megoldható. Fontos hangsúlyozni ez utóbbi esetben részleteiben tisztázni szükséges, hogy az egyes kollégák milyen feladatokat látnak el, és hogy a többcélú kistérségi társulás hogyan járul hozzá a feladat ellátásához.

Az kistérségi központ fenntartásában működő általános iskolák tekintetében - eltérő megállapodás esetén - nem történik változás, hiszen ezen intézmények nem kerültek átadásra a többcélú kistérségi társuláshoz.

14. kérdés: Amennyiben az intézményfenntartó társulás által fenntartott óvoda és általános iskola fenntartói joga a többcélú kistérségi társulás számára kerül átadásra, az intézmények működése más tekintetben nem változna, ez a lépés intézményátszervezésnek minősül-e? A fenntartói jog átadással jár a vagyon használati jogának átadása is. A rendelkezési jog egyéb részjogosítványait tulajdonosként az önkormányzatok gyakorolnák a továbbiakban is. Be kell-e szerezni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 88.§-ának (6) bekezdésében foglalt független szakértői véleményt? Szükség van-e a Kt. 102.§ (3) bekezdése alapján az alkalmazotti közösség, szülő szervezet, kisebbségi önkormányzat véleményére?

Válasz: A kérdés megválaszolásához Kt. 121. §-ában található intézményátszervezési fogalmából kell kiindulni, amely szerint az alapító okiratnak a Kt. 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulása tekinthető intézményátszervezésnek.
A fenntartó megnevezése a Kt. 37. § (5) bekezdés a) pontjában található. Igaz, hogy a Kt. 37. § (5) bekezdés b) pontja tartalmazza a „feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát” is. Amennyiben a fenntartóváltás ezeket nem érinti, nem beszélhetünk átszervezésről. A használati jog szűkebb részjogosítványa a tulajdonjognak, mint a vagyon feletti rendelkezés joga, így ebből a szempontból sem beszélhetünk intézményátszervezésről.
A Kt. 88. § (6) bekezdése intézmény megszüntetésről és átszervezésről rendelkezik. Ezekben az esetekben van szükség a szakértői véleményre. Mivel a fentiekben kifejtettek alapján a fenntartóváltás nem minősül átszervezésnek, feltéve, hogy a vagyon feletti rendelkezési jog nem száll át az új fenntartóra, a szakértői véleményre nincs szükség, mivel az aránytalan teher és a feladat ellátásáról megfelelő színvonalon történő további gondoskodás vizsgálata sem merül fel.

Ugyanez igaz, a Kt. 102. § (3) bekezdésében foglalt véleményeztetési kötelezettségre is. A Kt. 102. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a közoktatási intézmény megszüntetése, átszervezésével, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, költségvetésének meghatározása és módosítása, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása, azok az esetek, amikor kell kikérni a jelzett joghelyen felsorolt szervezetek véleményét.

15. kérdés: Mikor lehet az iskolát jogutóddal, illetve jogutód nélkül megszüntetni? Vannak-e ennek kritériumai?

Annak eldöntése, hogy egy intézmény, egy költségvetési szerv jogutóddal vagy a nélkül szűnik meg, a fenntartó/alapító feladata. A megszüntető okiratban kell rendelkezni a jogutódlás kérdésében is.

Az intézmény jogutóddal vagy a nélkül történő megszűnésnek többek között a közalkalmazottak foglalkoztatása tekintetében is jelentősége van. A jogutóddal történő megszűnésénél a jogutód köteles a megszűnő intézmény alkalmazottait átvenni, továbbfoglalkoztatni. (Csupán kinevezésükben a munkáltatót kell módosítani, azzal, hogy a jogutód intézményt megnevezik, közalkalmazotti jogviszonyuk egyéb vonatkozásainak változatlanul hagyása mellett.) Mindez következik a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állásfoglalásából is, amely szerint a munkáltatónak jogutódlással történő megszűnése (megváltozása) nem vezet a munkaviszony megszűnéséhez, hanem ilyenkor a munkaviszony változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és munkavállaló között.

Ezzel szemben a munkáltató jogutód nélküli megszűnése a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyik önálló jogcíme. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak jogviszonya az intézmény megszűnésének napján megszűnik, és számukra végkielégítést kell fizetni.

A szóban forgó döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyve 85/A. §-ában foglaltakra. Eszerint: 85/A. § (1) "A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül

a) a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint

b) a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.

(2) Jogutódlás esetén

a) az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó, továbbá

b) amennyiben a jogutódlással a jogelőd megszűnik, az a) pontban foglaltakon túlmenően a már megszűnt munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át."

A fenti törvényi rendelkezést alapul véve egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság jogutódlásnak tekintette azt az esetet, amikor egy helyi önkormányzat megszüntette önálló általános iskoláját és a továbbiakban a közoktatási feladatát egy másik településen működő, intézményfenntartó társulás keretében fenntartott általános iskolával látta el. Mindezt azzal támasztotta alá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a megszűnt iskola tanulóival együtt, a feladatmutatókhoz (a tanulólétszámhoz) kötött normatív állami támogatás (tehát a megszűnt intézmény anyagi erőforrásainak egy része) a kötelező közoktatási feladatot a továbbiakban ellátó iskolát fenntartó társuláshoz került, amelynek tagja az iskolát megszüntető önkormányzat is.

A jogutód nélküli megszüntetés mellett tehát, ahogy az a fentiekből is látszik, alapos megfontolás után lehet csak dönteni, mivel előfordulhat, hogy a bíróság, a konkrét ügy összes körülményének mérlegelésével jogutódlásnak minősíti az esetet.

16. kérdés: Önkormányzatunk jelenleg intézményfenntartó társulásban tartja fenn az 1-8. évfolyamos általános iskolát. 7. és 8. évfolyamon azonban nem érjük el a Kt. 133. § (3) bekezdésében foglalt létszámokat, a többi évfolyamon is alacsony a létszám az összevont osztályokban. Emiatt felmerült az intézmény megszűntetésének vagy átszervezésének gondolata. Lehetőségünk van-e, a társulási szerződést felbontva, saját fenntartásba venni az iskolát, és továbbműködtetni nyolc évfolyamos általános iskolaként, akár úgy is, hogy vállaljuk a költségvetési normatíva miatt kieső összeg pótlását saját forrásainkból. Az óvodában szintén alacsony a csoportok létszáma. Kapunk-e OM azonosítót, elfogadják-e az alapító okiratunkat?

A. Kt. 2006. szeptember 1-jétől hatályba lépett módosítása értelmében: "Az általános iskolának nyolc évfolyama van. Az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon." (Kt. 26. §) Ezen rendelkezések bevezetésével egyidejűleg átmenti szabályok is meghatározásra kerültek a következők szerint: Kt. 133. § (3) "A 2006. évi LXXI. törvény 5. §-ával megállapított Kt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról. A 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történő átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. Amennyiben a helyi önkormányzat az e bekezdésben meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével tovább működtetheti az iskolát. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A tovább működési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani."

A fenti idézetből szükséges kiemelni, hogy a hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. A hetedik és nyolcadik évfolyamon a Kt. 3. számú melléklet I. pontjában foglaltak szerint 30 fő a maximális osztálylétszám, tehát a hetedik és nyolcadik évfolyamon legalább évfolyamonként az osztályok létszámának legalább 15 főnek kell lennie.

Amennyiben ezen létszámokat nem éri el a tanulók száma akkor önálló intézményként nem lehet létrehozni az általános iskolát.

Óvodára vonatkozóan ehhez hasonló szabályokat nem tartalmaz a Kt. Az óvoda tehát jogszerűen megalapítható kis létszámmal is, a költségvetési finanszírozás szempontjából mégis mérlegelendő ez a döntés.

Természetesen mind az általános iskola, mind az óvoda működhet tagintézményként, akár egy másik önkormányzattal történő társulási megállapodás alapján.

Nem javasoljuk az intézményfenntartó társulásból történő kilépést, inkább a probléma közös megoldásának keresését, akár úgy is, hogy nyolcnál kevesebb évfolyammal működő tagintézményként folytassák tovább az iskolában az oktatást.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy csupán 2007. január 31-ig volt lehetőség továbbműködési engedélyt kérni abban az esetben, ha a helyi önkormányzat nem tudott gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról.

Válasz: Nem. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kisebbségi intézmény az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. Ha intézményi szinten a kisebbségi nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók száma nem éri el az intézményi összlétszám 25 %-át, akkor a közoktatási intézmény nem kisebbségi intézmény.

Ugyanakkor ha az intézmény többcélú, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény tanulólétszámának legalább 25 %-a részt vesz a kisebbségi oktatásban, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.

Válasz: Az "A" település a kisebbségi intézményét csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével szüntetheti meg, illetve szervezheti át. A "B" település intézmény esetében meg kell előbb azt állapítani, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevők száma eléri vagy sem az intézményi összlétszám 25 %-át. Ha intézményi szinten nem éri el, azonban intézményegységi szinten igen, akkor egyetértési jog illeti meg a helyi kisebbségi önkormányzatot. Amennyiben szervezeti egység szinten sem haladja meg a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók száma a 25 %-ot, akkor a helyi kisebbségi önkormányzatot véleménynyilvánítási jog illeti meg. Természetesen a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók arányát kisebbségenként kell vizsgálni.

Válasz: Egyetértési joga lesz a kisebbségi települési önkormányzatnak a kisebbségi feladatot ellátó tagintézmény, intézményegység tekintetében akkor ha szervezeti egység szintjén a kisebbségi oktatásban részt vevők száma az összlétszámhoz viszonyítva legalább 25 %.

A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény

beszerzi fenntartótól függően az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését.

Válasz: Igen, mind a két esetben megmarad az egyetértési joga a helyi kisebbségi önkormányzatnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. §-ának (11) bekezdés alapján, figyelemmel arra, hogy egy intézménynek egy pedagógiai programja és egy alapító okirata lehet, a helyi kisebbségi önkormányzat a kérdezett tanügyi dokumentumok esetében egyetértési joggal bír.

Válasz: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. § (6) bekezdése alapján "...Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat."

A Kt. 102. §.-ának (11) bek. e) pontja figyelembevételével, a fenti rendelkezés alapján a tagintézmény-vezető megbízásakor és megbízásának megszüntetésekor be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését.