Szeged város vezetése a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve 2007 márciusában a szegedi roma lakónegyedhez (Cserepes sor) közeli Móra Ferenc Általános Iskola megszüntetését kezdeményezte. Az iskola - elsősorban elhelyezkedéséből adódóan - az évek során erősen szegregálódott, a cigány tanulók aránya 80 százalék körüli volt. Gondot okozott továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya, mely felvetette a tanulók esélyegyenlőséghez, illetve egyenlő bánásmódhoz való jogának sérülését.

A megszüntetett intézmény 129 tanulóját tizenegy szegedi általános iskolába integrálták. A tanulókkal eredeti iskolájukból a legtöbb esetben tanárok is áthelyezésre kerültek (továbbiakban: mentortanár), akiknek feladata a tanulók felzárkóztatása, beilleszkedésük elősegítése.

A Hallgatói Mentorprogram keretében a Szegedi Tudományegyetem 35 tanár-, illetve tanítószakos hallgatója (továbbiakban: mentorhallgató) segíti a megszüntetett Móra Ferenc Általános Iskola tanulóinak szociális és tanulmányi integrációját a befogadó iskolák mentortanárainak, fejlesztő pedagógusainak irányításával.

A mentorálás eredményéről nehéz becslést adni, hiszen a tanulók egyrészről új környezetben magasabb követelményekkel, a megszokottól eltérő iskolai normákkal, számos esetben előítéletekkel találták magukat szemben; másrészről a nemzetközi kutatások egyértelművé teszik, hogy a mentori tevékenységnek elsősorban preventív hatása van, például az iskolai lemorzsolódás, hiányzás esetében, de a szülőkkel, kortársakkal való kapcsolatokra is pozitívan hatnak.

A befogadó iskolákban a tanulók jóval magasabb követelményekkel találkoznak, mint a szegregált iskolában. Így ha jelentős hatással van is a mentori munka a teljesítményekre, a diákok osztályzatai akkor is jóval gyengébbek. Az azonban jól látszik, hogy ha a mentorok kevesebbet tudnak foglalkozni a tanulókkal, az osztályzatok gyengébbek. Ezen kívül a tanulók motivációjára is jótékonyan hat a mentori viszony, hiszen vannak olyan tanulók, aki csak mentorukkal hajlandók tanulni, illetve - elmondásuk alapján - nem számíthatnak senkire, ha bármilyen problémájuk adódik az iskolán kívül is. A mentortanárok, illetve mentorhallgatók számos olyan feladatot ellátnak, melyeket az iskoláknak sok esetben nincs lehetőségük ellátni, illetve melyekben a szülőktől a szociális hátrányok miatt a tanulók az átlagosnál jóval kevesebb segítségre számíthatnak (pl. középiskolai nyílt napok megtekintése, középiskolai továbbtanulási döntések segítése, kíséret logopédiai vizsgálatra).

Az eredményességet ugyanakkor a tanulóktól, szülőktől, illetve pedagógusoktól érkező pozitív visszajelzések érzékeltetik.

A programnak, illetve a hasonló programoknak hosszú távú hatása is prognosztizálható, mely a tanárképzésen keresztül jelentkezik. A mentorhallgatók olyan tudást szerezhetnek, melyek alkalmassá teszik őket, hogy pályájuk során a hátrányos helyzetű és roma tanulók szükségleteihez jobban igazodjanak, a felmerülő problémákra adekvátabb válaszokat adjanak.

Félévi bizonyítvány (55 gyerek osztályzatai alapján átlagolva):

Osztályzatok átlaga: 2,48

Magatartás: 3,62

Szorgalom: 2,46

Igazolt hiányzások száma: 39 nap

Igazolatlan hiányzások száma: 34 nap

A mentorok véleménye alapján a 130 gyerekből csupán 26-nak nem sikerült eddig beilleszkedni az osztályközösségbe.