2007. január 1-től az iskolai körzeteket úgy kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 25 százaléknál nagyobb mértékben ne térjen el a szomszédos körzetekben. Emellett az iskolák szabad férőhelyeinek elosztása előnyben részesítéssel zajlik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók javára. Ahol nem elég a férőhely, vagy nincs óvoda, ott az önkormányzatnak 2008. szeptember 1-éig meg kell oldania a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól történő óvodai nevelését.

 

2003 szeptembere óta 340 önkormányzat több mint 650 iskolával kapcsolódott be az integrációs programba, melynek célja, hogy a településen az iskolák között, illetve az iskolán belül felszámolja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintő bármiféle elkülönítésre, szegregációra alkalmas oktatási formákat. További 140 fenntartó 160 iskolájával arra vállalkozott, hogy mérhető módon javít a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességén. Tehát jelenleg közel 800 iskola alkalmazza ezt a programot (Integrációs Pedagógiai Rendszer). Ezekben az iskolákban csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a lemorzsolódás, nő az érettségi adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, javul a kompetenciaméréseken az iskola, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredménye. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat támogatja a pedagógusok munkáját, az inkluzív nevelést, nyomon követi a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítést.

 

Vannak olyan települések, például Hódmezővásárhely, Pesterzsébet, Kisújszállás, Szeged, amelyek olyan helyi oktatáspolitikát alakítottak ki, amely a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek szegregált oktatásának felszámolását eredményezik.

2003. óta biztosítjuk az eltérő hátterű gyermekek hatékony együttnevelését támogató forrásokat. A 2007/2008-as tanévben 24036 integrációs felkészítésben résztvevő tanuló után részesültek a fenntartók 1.4 milliárd Ft támogatásban. 9524-en vettek részt képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az utánuk kapott támogatási összeg: 195 millió forint volt. Az óvodai fejlesztő programban 9519  fő után kaptak a fenntartók 652 millió forint támogatást.

Ötven, hátrányosnak minősített településeken működő általános iskola pályázott sikeresen kulturális, szabadidős programon való részvételre 35 millió forint értékben.

 

Az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi Program alapvető célja, hogy a hátrányos helyzetű tanulók középiskolai tanulmányainak kiemelt támogatásával a fiatalok munkaerőpiaci pozícióinak javításán keresztül esélyt teremtsen a leszakadó térségek felzárkóztatására. Ezen térségek felemelkedésének egyik legfontosabb feltétele a jól képzett, kreatív, lakóhelyéért tenni akaró vidéki értelmiség megerősítése.

 

Az Útravaló Ösztöndíjprogram 2005-ös indítása óta összesen közel 27 ezer hátrányos helyzetű diák vett részt a programban. A 2007/2008-as tanévben új belépőként közel 11000 tanuló-mentor pár részesül ösztöndíjban. Az értékelő bizottság a rendelkezésre álló költségvetési források elosztása alapján az Út a középiskola alprogram keretében 5.500 tanuló-mentor pár, az Út az érettségihez alprogram keretében 3.500 tanuló-mentor pár pályázatát támogatta. Az Út a szakmához alprogram keretében 2.396 tanuló-mentor pár pályázata nyert támogatást.

 

A tárca tovább folytatta a "Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő" programot. 2007-től a felvételi eljárás során a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mellett előnyben lehet részesíteni a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő, valamint a gyeden és gyesen lévő felvételizőket is. Az előnyben részesített felvételizők 2007-ben a felvételi eljárás során 4, ill. 8 plusz pontban részesülhettek. Az új pontszámítási rendszerben a hátrányos helyzetűek 25, a halmozottan hátrányos helyzetűek pedig 50 többletpontot kapnak.