2023. március 30.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

OECD-konferencia az oktatásról

2008. március 12.
Cikk nyomtatás
Link küldés
Jelentős gazdasági lehetőségek rejlenek a felsőoktatásban résztvevők számának növelésében - mondta Michael Davidson, az OECD vezető oktatási szakértője egy szakmai konferencián szerdán Budapesten.
Az elmúlt tíz évben ugyan nagyságrendekkel nőtt a felsőfokú végzettséget szerzők aránya, de ez még jelentősen elmarad az OECD-átlagtól. A felsőoktatásba bekapcsolódók számának emelésében ezért még jelentős gazdasági növekedési lehetőségek rejlenek - mondta a szakember.

Mint mondta, Magyarországon a legnagyobb a diplomások előnye az érettségizettekhez képest a jövedelem tekintetében.

Utalva a 15 éves diákok képességeit mérő PISA-vizsgálatra, szólt arról is, hogy Magyarországon minden más országnál jobban befolyásolja a diákok eredményeit, hogy milyen iskolába járnak.

Az oktatásban egy diákra jutó költségek tekintetében ugyanakkor jelentős az elmaradás az OECD-átlagtól, s a szakértő itt is komoly növekedési lehetőségeket látott.

A pedagógusok jövedelmét tekintve elmondta: a 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők jövedelme - az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva és összevetve az átlagjövedelmekkel - szintén jelentősen alatta marad az OECD-átlagnak, Magyarország 28 állam közül a harmadik legrosszabb eredménnyel bír e téren.

A szakértő szerint a tanárképzésben biztosítani kell a jól felkészült tanárokat, s hogy a jelentkezők megfelelő színvonalú képzést kapjanak. Jelenleg túl sok pedagógust bocsát ki a rendszer, ami azzal a veszéllyel jár, hogy sokszor olyanok is ilyen végzettséget szereznek, akik nem szerettek volna eredetileg pedagógusok lenni.

Megfelelő motiváció hiányában pedig nem kellően felkészült pedagógusok kerülhetnek a pályára - tette hozzá, kiemelve: további figyelmet kell szentelni a tanártovábbképzésnek is.

Fontosnak tartotta még, hogy megfelelő értékelési, minősítési rendszerek álljanak rendelkezésre, s e téren a már tapasztalatot szerzett államokat ajánlotta Magyarország figyelmébe.

Szüdi János közoktatási szakállamtitkár hangsúlyozta: a közoktatás önmagában a társadalmi problémákat nem tudja kezelni, de döntő felelőssége van abban, hogy minden gyermek esélyt kapjon az iskolakezdéshez, és hogy sikeresen lépjen ki a közoktatásból.

A szakállamtitkár arról is beszélt, hogy a törvényi szabályozás lehetőségével élve eddig mintegy ezer közoktatási társulás jött létre, a tanulók mintegy 10 százaléka végzi ilyen intézményekben tanulmányait.

A szakállamtitkár sikeresnek nevezte ezt a megoldást az oktatás területén.

Manherz Károly a felsőoktatásban elmúlt években lezajlott változtatásokat ismertetve elmondta: 2,5-3 éves előkészület után 2006 szeptemberétől a felsőoktatás teljesen átállt a bolognai képzési szerkezetre. Az első hallgatók az új struktúrából 2009-ben lépnek ki, ekkor lesz az első próbaköve is a kiadott diplomák munkaerő-piaci hasznosíthatóságának.

Jelenleg a 18-23 éves korosztály 40-42 százaléka van bent a felsőoktatásban, ami mintegy 400 ezer hallgatót jelent.

Az idei évtől életbe lépő új pontszámítási rendszer azt célozza, hogy még nagyobb szerepet kapjanak a közoktatásban szerzett eredmények.

A magyar kormány 2007 decemberében állapodott meg az OECD titkárságával, hogy olyan projekt indul, amely a legfontosabb területeken elkezdett strukturális változtatások hatásait megvizsgálja.

Az OECD tanulmánykötetét a tervek szerint március végére állítja össze.

(MTI)
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok