A vizsgálat során egyebek mellett arra kíváncsiak, milyen erőszakos jelenségek tapasztalhatók az iskolákban, és milyen javaslatok fogalmazódnak meg azok kezelésére. Az általános iskolákat, középiskolákat és szakiskolákat érintő, számos interjún alapuló felmérés eredménye tavaszra várható - jelezte a miniszteri biztos, aki később jelöli meg a vizsgálat kezdetének időpontját.

Aáry-Tamás Lajos elmondta, hogy évről évre nő a testi fenyítéssel kapcsolatos ügyek száma. Az MTI kérdésére kifejtette: tavaly mintegy 30 ügyben folytattak konkrét vizsgálatot, ugyanakkor rengeteg levél érkezik a hivatalhoz; a tanárok egyre drámaibb jelenségekről számolnak be, s úgy érzik, sokszor eszköztelenek. Egyre több fiatal követ el erőszakos cselekményeket, és egyre súlyosabbakat; igen súlyos a helyzet a szakiskolákban - tette hozzá.

A miniszteri biztos szerint ugyanakkor nem több eszközre van szükség, hanem azt kell megnézni egy adott településen: "ki kapja a fizetését azért, hogy fiatalokkal, családokkal vagy bűnmegelőzéssel foglalkozik".

A kirívó esetek közül példaként említette azt, amikor egy pedagógus annyira elveszítette az önuralmát, hogy órákra bezárta egy diákját a zuhanyzóba, illetve amikor tanárt ütött arcul a szülő.

Külön ügycsoportként beszélt azokról az esetekről, amelyekben valamilyen szempontból társaiktól különböző gyerekek, például lisztérzékenyek vagy cukorbetegek érintettek. Sokszor számoltak be velük szembeni, az intézmények részéről megnyilvánuló türelmetlenségről, volt, akit el is tanácsoltak, holott a gyermek betegsége erre nem lehet indok.

Aáry-Tamás Lajos kitért arra, hogy több esetben fordultak hozzá az iskolába bevihető tárgyak kapcsán is. Kiemelte: az iskoláknak azokért a tárgyakért kell felelősséget vállaniuk, amelyek az intézményekben elengedhetetlenek, az aranyláncért vagy a százezer forintos mobiltelefonért nem.

Az iskolabezárások kapcsán azt mondta, az esetek jó részénél a jogi szabályozás nyomást gyakorol az önkormányzatokra, hogy társuljanak. Sokszor "rossz irányban" kérdeznek az önkormányzatok, mindenkinek a véleményét össze kellene gyűjteni e kérdésben - tette hozzá.

A miniszteri biztos kitért a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatására is, amelynek csökkentése, akár kismértékben is, igen érzékeny helyzetet teremthet. Aáry-Tamás Lajos beszámolt arról a tervéről, hogy a jövőben átfogó vizsgálatot indít a fogyatékos gyermekek jogairól.

A felsőoktatás területéről megemlítette, hogy soha ennyi panasz nem érkezett a gyes-en, gyed-en lévőktől a felsőoktatási költségtérítések kapcsán. Problémás területként említette, hogy a 40 év felettiek nyelvvizsga nélkül szerezhetnek diplomát, itt is sok a panasz. Véleménye szerint a rendelkezésnek nincs alkotmányos alapja.

A miniszteri biztoshoz tavaly a közoktatás területéről 871, a felsőoktatásról 607 panasz érkezett, ez kismértékű növekedést jelent az előző évhez képest.

A panaszok 38,9 százaléka érkezett tanulóktól, hallgatóktól, 22,7 százaléka szülőktől, 19,4 százaléka pedagógusoktól, intézményvezetőktől, oktatóktól. Állásfoglalás, tájékoztatás 701 esetben született. Az ajánlások 98 százalékát megfogadják az érintettek - mondta Aáry-Tamás Lajos.

(MTI)