2022. augusztus 13.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Gyakran ismétlődő kérdések a 2009. január 1-jével bevezetett óvodáztatási támogatással kapcsolatban

2009. március 20.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Ha a gyermek óvodába történő beíratása nem 2009-ben, hanem azt megelőzően pl. 2007-ben történt - az évben töltötte be a 3. életévét -, abban az esetben fenn áll-e a tízezer forintos támogatási jogosultság 2009. június hónapban, vagy csak az a szülő jogosult, aki gyermekét 2008-ban íratta be az óvodába.
 
Válasz:
A Gyvt. 160/A. § értelmében azoknak az óvodáztatási támogatásnál megjelölt, érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt- de a törvény 2008. július 3-ai hatálybalépése után - már beíratták az óvodába, számukra első alkalommal 2009. júniusában kell tízezer forintot folyósítani.
 
Mikortól nyújthatja be az ügyfél az igényét, kérelmét a támogatásra (figyelemmel a Ket.-ben foglalt elintézési határidőre, illetve az eljárás felfüggesztésére)?
 
Válasz:
A szülő az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó kérelmét bármikor benyújthatja, hiszen Gyvt. 20/C. § (1) bekezdése értelmében a gyermek óvodai beírását követő első alkalommal akkor jogosult támogatásra, ha a gyermek a beíratása megtörtént és legalább három hónap eltelt az óvodai nevelésben való részvétele óta. Ennek teljesüléséig az eljárás felfüggeszthető. Természetesen a támogatás csak 2009. évtől vehető igénybe a feltételek teljesülése esetén.
 
Van-e valamilyen konkrét feltétele annak (vagy a képviselő-testület határozza meg a rendeletben), hogy ki kapjon természetbeni juttatást?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben vagy pénzbeli támogatásként nyújtja. Az önkormányzat rendeletében generálisan, vagyis valamennyi gyermek tekintetében, vagy csak a védelembe vett gyermek tekintetében határozatja meg a támogatás természetbeni formáját.
 
A 2009. január 1. napja előtt beíratott gyermek részére erre vonatkozó önkormányzati rendelet esetében természetbeni juttatást kell-e adni?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben vagy pénzbeli támogatásként nyújtja.
A Gyvt. 160/A. § második mondata nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a 2009. január 1-jét megelőzően beíratott gyermekek szülei számára első alkalommal szintén természetben nyújtsák a támogatást az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint, azzal, hogy ezekben az esetekben a rendszeres óvodába járás természetesen nem lehet a támogatás feltétele.
 
A kérelem benyújtásakor mindkét szülőnek kell-e nyilatkoznia arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen? Mindkét szülőnek meg kell-e felelni e feltételnek, vagy csak egyiküknek?
 
Válasz:
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10) Korm. rendelet 68/F. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az óvodáztatási támogatás iránti kérelemben a gyermek szülői felügyeletét gyakorló szülőjének kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 72. §-a szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk vagy bírósági döntés alapján hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők együttesen gyakorolják a felügyeleti jogot, természetesen mindkét szülőnek nyilatkoznia kell fenti feltétel meglétéről.
 
A 9-10. évfolyam és az OKJ-s képzések minek számítanak végzettség szempontjából?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. § (2) bekezdés értelmében "Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen."
 
Fentiek alapján amennyiben a szülő - a gyermek óvodába történő beíratásáig - 9-10. évfolyamokon folytatott tanulmányait sikeresen befejezte nem veheti igénybe a gyermeke után az óvodáztatási támogatást.
Ha a nyolc évfolyamos általános iskolai végzettség megszerzése után egy OKJ-s szakvizsgát, vagy más iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szakképesítést szerzett a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének lábjegyzete szerint, akkor a szülő szintén nem jogosult támogatást igénybe venni.
 
A szülőknek az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányainak befejezése, mint feltétel azonban nem akadálya annak, hogy a későbbiekben a szülő további képzésben vegyen részt, illetve tanulmányait folytassa,- sőt ez lenne a kívánatos - ettől még a jogosultsági feltételei változatlanul fennállnak
 
Melyik dokumentumot kell az óvodai beíratásnak tekinteni az óvodai "felvételi előjegyzési naplót" vagy a "Felvételi és mulasztási naplót"?
 
Válasz:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete értelmében az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni. A gyermek beíratását a felvételi és mulasztási napló rögzíti, így a felvételi előjegyzési naplóban óvodai felvételre előjegyzett gyermeket a támogatás szempontjából nem lehet figyelembe venni.
 
Miként vonatkozik a jogszabály az anyasági támogatásban részesülő szülő gyermekére az óvodában tartózkodás 6 órás időtartamát illetően,
 
Válasz:
Az anyasági támogatás egyszeri, a szülést követően igénybe vehető juttatás, amely az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot nem érinti. A kérdés a főállású anyasági ellátásként is ismert gyermeknevelési támogatás vonatkozásában merülhet fel, hiszen 2009. január 1-jét megelőzően a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett a gyermek csak korlátozott időre volt elhelyezhető napközbeni ellátást biztosító intézményben. A jogi helyzet 2009. január 1-jétől megváltozott. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a hatályos szabályok szerint időkorlát nélkül veheti igénybe az óvodai ellátást, ugyanis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a családtámogatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerinti korábbi korlátozásokat. Így az a szülő, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, jogosult lehet óvodáztatási támogatásra, amennyiben a jogosultsági feltételeket- egyéb tekintetben - teljesíti.
 
A Gyvt. 160/A. § második mondata szerinti esetben a rendszeres óvodába járást milyen időponttól kell igazolni az óvodának?
 
Válasz:
Ha a gyermeket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, az óvodának a felvételi és mulasztási napló alapján kell igazolnia a beíratás időpontját, 2009. január 1-je után pedig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. §-ában meghatározottak szerint igazolja a rendszeres óvodába járást.
 
Amennyiben az óvoda a nyári szünidőben egy, illetve másfél hónapig zárva tart - mely kisebb településeken gyakori - abban az esetben ezen időtartam mennyiben számít bele a megjelölt jogszabályhelyben megengedett mulasztás időtartamába, vagy bele kell-e számítani (ez utóbbit nem tartjuk reálisnak és célszerűnek).
 
Válasz:
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § bb) pontja rögzíti, hogy "a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján, vagyis amikor a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni."
A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés b) pontja szintén ezt tartalmazza annyi kiegészítéssel, hogy a munkanapokra eső óvodai nevelési napokat kell alapul venni a mulasztott napok számának meghatározásánál.
 
Az óvodáztatási támogatásnál a rendszeres óvodába járásról kiadott igazolásnál figyelembe kell-e venni ezt az időszakot is, mintha nyitva lenne az óvoda (tehát mikor a gyermek által látogatott óvoda nincs nyitva, csak egy másik "helyettes" óvoda), vagy ilyen esetben úgy kell tekintetni, hogy az óvoda zárva van, így a hiányzásnál ezt az időszakot nem kell figyelembe venni.
 
Válasz:
A gyermek csak a saját óvodájában köteles eleget tenni a rendszeres óvodába járással összefüggő kötelezettségének.
 
A jogszabály időbeni korlátot nem állapít meg a jogosultság fennállásának végső időpontját illetően, tehát a jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek óvodás?
 
Válasz:
A Gyvt. 20/C. §-a az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételeinél valóban nem állapít meg végső időpontot, vagyis az óvodáztatási támogatásra való jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek óvodai ellátásban részesül. A közoktatási törvény 24. §-a értelmében a gyermek három éves korától a tankötelezettség megkezdéséig óvodai nevelésben részesülhet. E paragrafus (5) bekezdése értelmében "a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában."
Mindezek alapján, a jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek nem válik tankötelessé a közoktatási törvény előbb említett paragrafusa, valamint a 6. § (2) bekezdésének figyelembevételével.
 
Ha a jogosultság megállapítása utáni időszakban változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást, később újra igényelhető-e?
 
Válasz:
Ha változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást csak akkor igényelhető újra, ha az új jogosultsági feltételeknek meg tudnak felelni.
 
Az a szülő, aki csak délelőtt viszi gyermekét az óvodába - foglalkozásokra és esetleg ebédre - az is csak 4-5 óra, ebben az esetben kiesik a támogatásból, pedig csak a délutáni pihenés nem marad az óvodában a kiskorú. Értelmezhető tehát a jogszabály úgy, hogy ha a délelőtti foglalkozásokon, ebéden marad a gyermek, annak szülője nem lesz jogosult a támogatásra, aki a délutáni is marad, az pedig a támogatásra igényt tarthat. (Ez ellentmond az óvodáztatási támogatás céljának - azaz az iskola felkészítés eredményessége elősegítésének).
 
Válasz:
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § a) pontja alapján az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltétele, hogy a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Ezt erősíti a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés a) pontja, amely szerint a támogatásra való jogosultság megállapításának szempontjából rendszeres óvodába járásnak az minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon legalább hat órát az óvodában tartózkodik.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a végrehajtására vonatkozó 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján a gyermekgondozási segély igénybe vétele mellett a gyermek egyéves korát követően időkorlát nélkül helyezhető el napközbeni ellátást biztosító intézményben, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő veszi igénybe, ilyen esetben ugyanis a gyermek csak hároméves korát követően, és akkor is csak legfeljebb napi öt órára helyezhető el. Fentiek alapján nem vehető igénybe óvodáztatási támogatás, ha a gyermek az egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát nem tartózkodik az óvodában. Ez azon szülőket érintheti hátrányosan, akiknek gyermeke után a nagyszülő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, hiszen ha e támogatás feltételeinek meg kívánnak felelni, nem vehetik igénybe az óvodáztatási támogatást.
 
A GYET-ben részesülő szülő kaphat-e óvodáztatási támogatást?
 
Válasz:
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a hatályos szabályok szerint időkorlát nélkül veheti igénybe az óvodai ellátást, ugyanis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a családtámogatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerinti korábbi korlátozásokat. Így az a szülő, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, jogosult lehet óvodáztatási támogatásra, amennyiben a jogosultsági feltételeket teljesíti.
 
Budapest, 2009. március 20.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok