A közoktatás megújítása, hatékonyságának növelése nemzeti érdek, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy a neveléstudomány legújabb eredményei, korszerű koncepciói az oktató-nevelő munka napi gyakorlatában minél hamarabb megjelenjenek, és széles körben elterjedjenek. E folyamat felgyorsítása érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium szorgalmazni kívánja, lehetővé akarja tenni, hogy - összhangban a Nemzeti alaptanterv célkitűzéseivel - egyre több tankönyvkiadó műhely vállalkozzon képességfejlesztő, kompetencia alapú tankönyvek, oktatási programok, oktatási programcsomagok, pedagógiai rendszerek fejlesztésére. Cél továbbá a papíralapú információhordozók hegemóniájának megtörése, és a digitális tananyagok, továbbá az ismeretszerzés informatikai lehetőségeinek elterjesztése.

E törekvések megvalósíthatóságának érdekében a 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben megjelent az oktatásért felelős miniszter által kiadott kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve.

Amennyiben valamely tankönyvkiadó fejlesztését e kerettantervre építi, akkor az így létrehozott és minősített tankönyvek, segédanyagok "kompetenciafejlesztőnek" tekinthetők, e meghatározás címükben is feltüntethető, és a tankönyvek hivatalos jegyzékében a Kompetenciafejlesztő tananyagok között szerepelhetnek.

Az ezzel az igénnyel fejlesztett tankönyvek tankönyvvé nyilvánításra való felterjesztésekor a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 1. számú melléklete szerint a kiadónak nyilatkoznia kell arról, hogy az anyag az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott és kiadott kompetenciafejlesztő kerettanterv felhasználásával, arra épülve készült.

Miután a rendszerszemléletű, korszerű taneszköz fogalom követelményeinek az egyedi tankönyvfejlesztések már nem felelnek meg, ezért a minisztérium szorgalmazza, támogatja, hogy a tankönyvkiadók komplex eszközrendszerek fejlesztésében is vegyenek részt. A 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról mellékletének VIII. része meghatározza a tartalmi szabályozással összefüggő kifejezéseket és definíciókat, ezen belül a programfejlesztés szintjeit, és az oktatási program, az oktatási programcsomag és a pedagógiai rendszer pontos tartalmát.

Az oktatási program eddig felsorolt elemein túl:

Mint a legkomplexebb együttes, a pedagógiai rendszer az oktatási program és az oktatási programcsomag összetevői mellett még két elemmel bővül.

A kifejlesztett oktatási programok, oktatási programcsomagok és pedagógiai rendszerek elfogadása a 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet 9/H. paragrafusának, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/G. paragrafusa (2)-(3) bekezdésének megfelelően történik. Ennek megfelelően az oktatásért felelős miniszter e komplex eszközrendszerek kiadása előtt kéri az Országos Köznevelési Tanács javaslatát. Az Országos Köznevelési Tanács - Kerettantervi Bizottságának véleménye nyomán - abban a kérdésben foglal állást, hogy a képességfejlesztő program pedagógiai, tartalmi és logikai szempontból egységes-e, és e komplex eszköz együttesek egyes elemei összhangban állnak-e az oktatási program, oktatási programcsomag vagy pedagógiai rendszer részeként benyújtott kerettantervvel.

Az oktatásért felelős miniszter az általa jóváhagyott és kiadott képességfejlesztő programokhoz való hozzáférés lehetőségét és feltételeit - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/G. § (3) bekezdése szerint - az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzéteszi.

A jelen tájékoztatóban foglaltak célja az információk közzététele. A tájékoztatóban foglaltak azonban nem kötelezőek. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.