A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) legutóbbi módosításai 2009. január 1-jével léptek hatályba. A Kjt.-t a 2008. évi LXI. törvény (Kjtm.) módosította, de ismert, hogy egyes - még életbe nem lépett - módosító rendelkezéseit újraszabályozta a december 23-án kihirdetett 2008. évi CX. törvény 12. §-ának (2)-(7) bekezdése, valamint a Kjtm. átmeneti rendelkezései is kiegészültek - ugyancsak 2009. január 1-jei hatállyal.

A Kjtm. újonnan állapította meg a Kjt.-beli felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek nemcsak szabályozási lehetőséget, hanem egyben jogalkotási kötelezettséget jelentenek. Többek között ezért is volt szükség a Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. módosítására, amely a 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelettel történt meg. Itt említjük, hogy a Vhr.-t módosító §-ok egy része csupán az egyes §-okat megelőző új felhatalmazó rendelkezéseket lépteti a korábbiak helyébe, tartalmilag változást nem jelentenek.

 

A következőkben a kiemeljük a leglényegesebb változásokat.

 

 

1.) Kjt. 20/A. § (2) bekezdése újraszabályozza a pályázat kiírása nélkül betölthető munkaköröket.

Nem kell pályázatot kiírni - többek között -

A 20/A. §-ának - a 2008. évi CX. törvénnyel megállapított - (4) bekezdése szerint a KSZK internetes oldalán csak a pályázati felhívást kell közzétenni, a pályázat nélkül betölthető munkaköröket a helyben szokásos módon kell hirdetni a fenntartó önkormányzat székhelyén, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén, a munkáltató székhelyén és telephelyén.

Ezen túlmenően közoktatási intézményekben alkalmazni kell a Vhr. rendelkezéseit is (l. még II/6. pont).

 

2.) A 20/A. § (6) bekezdése előírja, hogy a magasabb vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább háromtagú, szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg.

A 83. § (3) bekezdés ca) pontjában adott felhatalmazás alapján a Vhr. 5. §-a részletesen szabályozza az intézményvezetői pályázati eljárást, amelyet megfelelően alkalmazni kell az intézményegység-vezetőkre [Vhr. 18. § (4) bek.], tagintézményt vezető igazgatókra és óvodavezetőkre [Kt. 53. § (3) bek.]. Bizottság létrehozására a Vhr. 5. §-a alapján zajló pályázati eljárásban nincs szükség.

Nincs szükség tehát bizottság létrehozására:

betöltéséhez.

 

3.) A Kjt. 21. §-a (3) bekezdésének módosítása következtében a kinevezett vezetők esetében a kinevezésnek tartalmaznia kell a munkakör osztályba sorolásának megjelölését is. A munkakör képzettségi osztályát a 66/A. § szabályozza.

 

4.) A 22. § módosítása révén egységesen törvényi szintre került a gyakornokkal szembeni követelmények meghatározása. Ezzel összefüggésben Vhr.-ből azokat a szabályokat töröltük, amelyeket már a Kjt. tartalmaz, vagyis azok nem szűntek meg, továbbra is léteznek törvényi szinten.

 

5.) A módosított 23. § egyértelmű fogalomhasználatot vezet be a kinevezett és a megbízott vezetőre.

A közoktatási intézményekben a magasabb vezetői és vezető megbízásokat, valamint a magasabb vezetői és vezetői munkaköröket - Kjt. 85. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelező felhatalmazó rendelkezés alapján - a Vhr. 5. §-ának (1) bekezdése állapítja meg (l. II/2 pont).

 

6.) Változott a 30. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felmentési jogcím, amely lehetővé teszi, hogy a felmentési idő véget érjen addigra, amikortól az előrehozott öregségi nyugdíj folyósítása megkezdődhet. A korábbi szabályozás szerint a felmentési idő ez esetben csak a jogosultság megszerzését követően kezdődhetett.

 

7.) A 37. § (1) bekezdésének kiegészítése a végkielégítés új, kötelező esetkörét jelöli meg, amely lényeges újdonságot jelenthet a tanévről tanévre - vagy szorgalmi időre - határozott idejű kinevezéssel, ugyanazon munkáltatónál többször alkalmazott helyettesítő pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor, ha az összeszámított jogviszonyok legalább a három évet elérik.

 

8.) A Kjt. módosított 40. §-a előírja a minősítés kötelező eseteit, lehetséges eredményeit. A közoktatás területén marad a teljesítményértékelés, de a teljesítményértékelés szempontjait ki kell egészíteni és az eredményét meg kell feleltetni a Kjt. szerinti minősítéssel a Vhr. 8. §-a alapján (l. még: II/4. pont).

 

9.) A 2008. CX. törvénnyel megállapított 41. § az összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. E tekintetben felhívjuk a figyelmet a közoktatásról szóló törvény 15. §-a (6) bekezdésének kiegészítésére, amely szerint a közoktatási intézményben a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. A közoktatás területén tehát nem összeférhetetlen a magasabb vezető, vezető és a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával az olyan alkalmazás, foglalkoztatás, amelyben közeli hozzátartozójával irányítói, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (Az összeférhetetlenségre korábban a közoktatásra vonatkozó speciális szabályozás nem volt.)

 

10.) Az új 55/A. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazottat, ha készenlét alatt munkavégzés nem történt, nem illeti meg a pihenőidő. A törvényi szintű szabályozás miatt a Vhr.-ből az erre vonatkozó előírás kikerült.

A Kjt. korábbi 55/A. §-a tartalmazta a 280 órás rendkívül munkaidő maximumát. Mivel ez a § hatályon kívülre került, az Mt. szerinti, kollektív szerződéssel megállapítható 300 óra vonatkozik a közalkalmazottakra is. (A napi 8, heti 40 órán belüli többlettanítás, -foglalkozás nem "fogyasztja" a rendkívüli munkaidőkeretet!)

 

11.) A Kjt. 61. §-ának (3) bekezdésébe épült be az OKJ szerinti emelt szintű szakképesítés alapján történő besorolásra vonatkozó előírás, ezért a Vhr. 12. §-ának (4) bekezdését törölni kellett. Az emelt szintű képesítést továbbra is felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni a Kjt. alapján a besoroláskor és az illetménynövekedés szempontjából.

 

12.) A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdéssel történt kiegészítése a besorolási garantált illetmény összegénél, illetve az illetménynövekedés kötelező minimális mértékénél magasabb juttatás megállapítását a 2009. január l-jét követően kinevezett közalkalmazottak, kinevezett vezetők esetén a kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítéshez köti. A (8) bekezdés ettől eltérően lehetővé teszi a magasabb juttatást a jogviszony létesítésekor is, de előírja a garantált mértékre történő csökkentést, ha egy év elteltével a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott.

 

13.) A 66/A. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz a kinevezett vezetők illetményének meghatározásához. Ehhez kapcsolódik a Kjtm. 41. §-ának - a 2008. évi CX. törvény 12. §-a (15) bekezdésével megállapított - (7) bekezdése, mely szerint 2009-ben a kinevezett vezető garantált illetménye a 66/A. § és a 3. számú melléklet alapján kiszámított illetmény 90%-a lehet. Kimondja azonban ez a bekezdés azt, hogy magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, valamint rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére, jogosult, ha ez magasabb.

 

14.) Felhívjuk a figyelmet a 77. § új (3) bekezdésére, mely szerint a közalkalmazott jutalma nem haladhatja meg - a 13. havi illetmény nélkül számított - tárgyévi illetmény 30%-át.

 

15.) A 77/A. § a kinevezet vezető prémiumáról, a 77/B. § a megbízott vezető prémiumáról és jutalmáról rendelkezik. Lényeges különbség a kinevezett és a megbízott vezetők juttatásai között az, hogy a kinevezett vezetők számára illetményen felüli juttatás csak előre meghatározott módon, prémiumként fizethető, munkáltatói mérlegelésen alapuló jutalomban nem részesíthetők, a megbízott vezetők viszont a vezetői tevékenységük elismeréséként nem kaphatnak jutalmat.

 

16. ) A 77/C. § (1) bekezdése a kinevezett vezetőre nem alkalmazható §-okat sorolja fel. A (2) bekezdés a megbízott vezető tekintetében zárja ki a kereset-kiegészítésről szóló 77. § alkalmazását. Ezzel szemben a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdése lehetővé teszi a vezetők részére is kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítását. A Kjt. általános rendelkezéséhez képest a közoktatásról szóló törvény speciális szabályt tartalmaz, ezért a közoktatás területén e körben nem a Kjt., hanem az ágazati törvény előírása érvényesül.

 

17.) A 79. § (1) bekezdése szerint végrehajtási rendelet a formaruha-juttatás biztosítását írhatja elő. A munkaruha-juttatásra az általános szabályok vonatkoznak, a közalkalmazottakra is az Mt. 165. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

 

18.) A 81/A. § a vezetői kárfelelősséget a korábbinál szélesebb körben és jobban körülhatároltan állapítja meg.

 

 

1.) A módosítás kibővíti azokat az eseteket, amikor az alkalmazáskor nem állapítható meg próbaidő. Nevezetesen: feltételként öt, illetőleg 10 év szakmai gyakorlatot jelöl meg azok részére, akik magasabb vezetői megbízást kapnak vagy akiket magasabb vezetői munkakörre neveznek ki.

 

2.) Újra kellett szabályozni a magasabb vezetői, vezetői megbízásokat, valamint meg kellett állapítani a magasabb vezetői és vezetői kinevezések körét. A Kjt. módosításához igazodva a továbbiakban megbízott magasabb vezető lesz az intézményvezető-helyettesi, többcélú intézményben az intézményegység-vezetői, kollégiumvezetői feladatokat ellátó közalkalmazott, valamint a tagintézmény, intézményegység élén álló igazgató, óvodavezető (amennyiben a "csúcsvezető" főigazgatói megbízást kapott). A fenntartó a magasabb vezető beosztás ellátásával továbbra is csak az intézményvezetőt bízza meg.

 

Magasabb vezetői munkakörben látja el faladatát a központi műhely vezetője és annak helyettese, a gazdasági, ügyviteli, műszaki és személyzeti intézményvezető-helyettes, vezetői munkakörben a gazdasági, ügyviteli, műszaki, személyzeti vezető. Az itt jelzett (megbízott) alkalmazottak foglalkoztatása tehát 2009. január 1-jétől munkakörben történik (l. még: I/13. pont).

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18/A. § (2) bekezdésben foglaltak szerint az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gazdasági vezető a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese - abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli.

 

3.) A jogszabály módosítása egyértelművé teszi a pályázattal összefüggő határidők számítását; a benyújtás határidejeként megjelölve a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán történő közzétételtől számított legalább harminc napot. Az Oktatási és Kulturális Közlönyben történő közzétételt csak a magasabb vezetői beosztásra vagy munkakörre teszi kötelezővé, a többi pályázat esetén lehetőség. Ebben az esetben meg kell jelölni a KSZK internetes oldalán történt közzététel időpontját is.

 

4.) A Kjt. módosítása - mint jeleztük - bevezeti a közalkalmazottak minősítésének kötelezettségét. Tekintettel azonban arra, hogy a közoktatási intézményekben már működik a teljesítményértékelés rendszere, a kettős munkaértékelésből adódó felesleges adminisztráció elkerülése érdekében a végrehajtási rendelet meghatározza a teljesítményértékelés eredményének a minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit. Azokat, akik nincsenek a közoktatási teljesítményértékelés rendszerében, a Kjt. szerint kell minősíteni.

 

5.) Az eltérő joggyakorlat miatt a hasznosítás mértékének vizsgálata nélkül megállapítható további szakképesítés utáni százalékos illetménynövekedés szabályai kiegészülnek a szakvizsgázott pedagógus-munkakörök tekintetében: amennyiben a pedagógus-szakvizsgát tanúsító oklevél egyben újabb szakképzettséget is igazol, a megbízott magasabb vezetőket és vezetőket, továbbá a vezető tanári, gyakorlatvezető óvónői, gyakorlatvezető tanítói, pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatottakat megilleti az illetménynövekedés. Erre - tiltó rendelkezés hiányában - a hatályos rendelkezések alapján is jogszerűen sor kerülhetett: a pontosítás inkább az egységes joggyakorlat érdekében történt.

 

6.) Az I/1. ponthoz kapcsolódóan kiemeljük: a Vhr. 17. §-ának (1) bekezdése nem változott, továbbra is az a szabály, hogy a közoktatási intézményben a rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt munkakörökre nem kell pályázatot kiírni. (Ezek az alaptevékenységnek nem minősüllő munkakörök (pl.: iskolatitkár, kisegítő dolgozók stb.).

A (4) bekezdés szerint nem kötelező pályázat meghirdetése

Itt említjük a Vhr. 17. §-ának (2) bekezdését, amely arról rendelkezik, hogy a tagintézmény-vezetői megbízás, valamint az intézményvezető-helyettes magasabb vezetői megbízás, továbbá a központi műhely vezető-helyettes magasabb vezetői munkakör pályázattal történő meghirdetésekor csak a pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére kell alkalmazni az intézményvezetői pályázati eljárásról rendelkező 5. § megfelelő bekezdéseit.

A 17. § (2) bekezdésében az 5. § (1) bekezdésének a b) és d) pontjára utalás tehát csak annyit jelent, hogy amennyiben az ott felsorolt vezetői megbízásokat, illetve a vezetői munkaköröket - annak ellenére, hogy nem kötelező - pályázattal hirdetik, akkor a felhívásra és határidőre az előző rendelkezések vonatkoznak.

 

7.) A tagintézmény-vezetői megbízás is - azonos típusú intézményben, intézményegységen belül - határozott idejűvé vált; a továbbiakban 5-10 évig terjedő időszakra szól.

A jelenlegi tagintézmény-vezetők határozatlan idejű vezetői megbízása tekintetében átmeneti szabályt nem tartalmaz a végrehajtási rendelet. Ennek megfelelően megoldásként javasolható:

8.) Az érintett önkormányzatok kérésére került be a javaslatba az a rendelkezés, mely szerint az önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben azonos feladatot ellátó tagintézmény esetén, ha az nem a székhelytelepülésen működik, a tagintézmény-vezető (igazgató, óvodavezető) megbízásához ki kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.

 

9.) Megszűnt a feladat-ellátási terv készítésének kötelezettsége. A korábban a feladat-ellátási tervben szabályozott egyes feladatokat elégséges az éves munkatervben rögzíteni.

 

10.) Az "Új Tudás Műveltség Mindenkinek" programhoz kapcsolódóan a Vhr. új 15/A. §-ában foglaltak alapján az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok kiegészítő illetményéhez azok az óvodák és általános iskolák juthatnak hozzá, amelyek bekerültek az Integrációs és Képesség-kibontakoztató Támogatás rendszerébe.

A rendelet részletesen rögzíti a juttatás odaítélésének és összegének feltételeit.

 

11.) Az "Új Tudás Műveltség Mindenkinek" program részeként az osztályfőnöki pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 30-60%-áról 38-100%-ára 2009. február 1-jétől, a gyógypedagógiai pótlék a pótlékalap 18-42%-áról 38-100%-ára 2009. január 1-jétől emelkedik, ugyancsak az Új Tudás program részeként.

 

 

12.) Az "Új Tudás Műveltség Mindenkinek" programból adódó kiegészítő juttatások (10. és 11. pont) forrását a költségvetési törvény 5. sz. melléklete biztosítja. Mindkét esetben pályázat alapján lehet hozzájutni a többlet költségvetési összegekhez. A juttatások odaítélésének feltételeit miniszteri rendeletek szabályozzák.

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

 

A segédanyagot a beérkező további kérdések ismeretében folyamatosan bővíteni fogjuk.

 

 

OKM Közoktatási Főosztály