Hogyan folytatódik, netán elakad az oktatás, a nevelés minőségének fejlesztését, mérését célzó Comenius 2000 I-es és II-es modell építése? Az óvodák milyen időintervallumban gondolkodjanak, mi a határideje a saját intézményi minőségfejlesztési, értékelési program kidolgozásának? Milyen eszközökkel segíti a programiroda ezt a tevékenységet? Milyen hiányosságokkal küzd a mai közoktatás? A gyerekek nevelésében-oktatásában mire kerül a jövőben a hangsúly?

Orosz Lajos, a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programiroda igazgatója válaszolt az óvónők ismétlődően felmerülő kérdéseire.

• Nem késtek el az intézmények, hiszen a polgári demokráciát régóta építő országokban 15-20 évig tart az a folyamat, amelynek végcélja az elszámoltathatóság. A Comenius 2000 keretében lezajlott kísérlet tapasztalatait most szűrjük le. A törvényben létező ellentmondás – amelyik egyrészt kötelezővé teszi, másrészt nem ad egységes támogatást minőségfejlesztési tevékenységhez – úgy gondolom, hogy a továbbiakban nem kizárólag pályázati rendszerrel oldható meg.
• Az intézmények záróbeszámolóiból igen sok értékes gondolatot lehet leszűrni, másrészt a kutatások eredményeiből is meríthetnek majd az iskolák, óvodák. Ítéletet mondani azonban még korai. Annyi biztos, hogy az eddigi támogatási rendszert megszüntettük, mert aránytalanul nagy összegeket kaptak a szakértők az intézményekkel szemben.
• Ami pedig az oktatás minőségét illeti, az oktatás minőségének fejlesztése érdekében használt eszközöket az az igény határozza meg, milyen változások várhatók, feltételezhetők a munkaerőpiacon. Hiszen azok a gyerekek, akik most óvodások, 15-20 év múlva felvételiznek az egyetemekre. Ma még nem látható előre, hogy a jövőben milyen munkalehetőségek, munkahelyek lesznek. A rendkívül gyors változások miatt nem jelezhetők előre az igények. Ezért előtérbe kell hogy kerüljenek a humanisztikus pedagógiák. A kulcskompetenciák, azaz az emocionális intelligencia, a készségek, képességek fejlesztése válik alapvetővé a jövőben. Tudomásul kell vennünk, hogy a tananyag nem cél, csupán eszköz a képességek fejlesztéséhez és egyetemes értékek közvetítéséhez.
• Az integráció, a kooperatív tanulás ma már elengedhetetlen eszköz. Az óvoda előnyben van az iskolával szemben, hiszen alapvetően integrált nevelést végez. Az alapprogram is a készség-, képességfejlesztést helyezi előtérbe, míg az iskolák helyi NAT-ra építő tantervében többségében keverednek a tartalmak és a kompetenciák. Míg az óvodák nyitottabbak, addig az iskolákban a tanterv mint innovációs gát szűkíti a lehetőségeiket.

• Gondot okoz az is, hogy az iskola és a szülők kapcsolata nem megfelelő. A hátrányos helyzetű gyerekek és a tehetséges gyerekek szülei is igényelnének az intézménytől, a pedagógustól egy kommunikációs hidat. A tehetséges gyermekek esetében a szülők anyagi áldozata révén még pótolhatók a lemaradások, de a hátrányos helyzetű gyermekeknél erre nincs lehetőség. Éppen ezért várunk sokat a Comenius 2000 program I-es modelltől, mert ez a modell vizsgálta és fejlesztette az intézmények partnerkapcsolatait. Az iskola és az óvoda a szülőkkel és többi partnerével együttműködve sokkal jobb eredményt képes elérni.
• Az I-es modellben részt vevő intézményeknél a cél az önértékelésen alapuló önfejlesztés. Feladatuk, hogy a szülők, az óvoda, az iskola és a fenntartók közös alapdokumentuma alapján meghatározzák, mi rokon a pedagógiai értékeikkel, és hogyan cselekedjenek a gyerekek érdekében.
• Az intézmények ez irányú törekvéseihez pályázati rendszerű támogatást is csatolunk a jövőben, elsősorban az intézményi kompetenciák fejlesztése érdekében. Megvásároljuk a gyakorlatban már jól működő programokat a Comenius pályázaton kívüli intézményektől és intézménycsoportoktól. Programirodánk ún. szolgáltatási kosárban kínálja az interneten és CD-én a többi intézménynek. A továbbképzéseket távoktatási platformokon nyújtjuk, sőt vizsgázni is lehet majd ezen a módon.
• Ezt támogatandó a Comenius 2000-ben részt vevő óvodákat is számítógéphez juttattuk 2002 végéig. Az adókedvezmény révén az idei esztendőtől minden pedagógus hozzájuthat a számítógéphez és az internetes kapcsolathoz, a kistelepüléseken pedig a közösségi házak létrehozásával teremtődik meg ez a lehetőség. Javaslom a PTMIK Hírlevelének nyomon követését is, májustól már a pályázati kiírások, szeptembertől pedig a szolgáltatási kosár figyelemmel kísérését.
• 2005/2006 körül már vélhetően tudni fogjuk, hogy a kormányzati támogatás kivonható a rendszerből, és azt felválthatja egy normatív finanszírozás.