A miniszterelnök által bejelentett csomag talán legfontosabb elemeként a rászorultak gyermekei 2003. szeptemberétől az óvodákban ingyenesen étkezhetnek. Ezzel jelentősen kibővül a közoktatás étkezési támogatási rendszere. Az intézkedés egyszerre szolgál szociális és oktatáspolitikai célokat. Hiszen eddig éppen a legrászorultabbak voltak azok, akik – mivel nem tudták kifizetni az étkeztetés rájuk eső költségeit – nem járatták óvodába a gyerekeiket.

A mostani döntés által az ő kicsinyeik is sokkal nagyobb eséllyel lesznek ovisok, ami nagyban megkönnyíti számukra a felkészülést az iskolára. (Hiszen ezzel felkészülnek a közösségi életre, játékosan tanulnak, csökken a lemaradásuk.)   A hátrányos helyzetű gyerekeket az óvoda segíti majd abban, hogy iskolaéveik során jobban megfeleljenek a versenyhelyzetnek, könnyebbé váljon számukra a tanulás, s ne eleve ledolgozhatatlan hátránnyal kezdjék el az első osztályt.

 Magát az igényjogosultságot a gyermekvédelmi törvény határozza meg. Az ingyenes ellátásra jogosult gyermek után a fenntartó kiegészítő támogatást kap. Az intézkedés forrásigénye 2003-ban mintegy 0,8-1,2milliárd Ft, a jogosulti kategóriák átfedésétől függően. (Az ellátás normatív, a költségek különböző jogosultsági csoportok közötti átfedések miatt csak becsülhetők.) A forrásokat a 2003. évi költségvetés tartalmazza és az önkormányzatok normatív hozzájárulásai között megtervezésre került.

 Ugyancsak egyszerre szolgál szociális és oktatáspolitikai célokat, hogy 2003. szeptemberétől rászorultsági alapon és fokozatosan terjesztjük ki az ingyenes közoktatási tankönyvellátást. A program szerint 2003. szeptemberétől ingyenes ellátás jár a gyermekvédelmi törvényben rögzített kategóriák szerint a:

ˇ         a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek számára,

ˇ         3, vagy többgyermekes családban élő, vagy egyedülálló szülő által nevelt tanulónak,

ˇ         alsó tagozaton (1-4 évfolyam) a kiegészítő családi pótlékban részesülő tanulóknak.

Az ingyenes ellátásra jogosult tanulók normatívája 8000 Ft/fő. A többi tanuló alaptámogatásra jogosult, melynek összege 2400 Ft/fő. Összességében az ingyenes és kedvezményes tankönyvellátás forrásigénye 2003-ban hozzávetőlegesen 7,6 milliárd Ft. (Az ellátás normatív, a költségek különböző jogosultsági csoportok közötti átfedések miatt csak becsülhetők.)

A forrásokat a 2003. évi költségvetés tartalmazza és az önkormányzatok normatív hozzájárulásai között szerepel.

  2. Nyelvprogram

 Fontos, hogy gyerekeink, akik már az Európai Unió teljes jogú polgáraiként méretnek majd meg a munkaerőpiacon, használható nyelvtudással rendelkezzenek. Ezért a kormány minden eszközzel segíteni kívánja a valódi nyelvtudás megszerzését.

Ennek értelmében az idegen-nyelv tanulás támogatásaként 2003. szeptemberétől végzős középiskolások számára a sikeres nyelvvizsga díját az állam visszatéríti. 2003-ban az éves átlagos vizsgázó létszám felével számítva, és a sikeres vizsgák arányát változatlannak feltételezve a várható forrás-igény 146 millió Ft, 2004-ben 303 millió Ft lesz.

A konstrukciót 2005–ben az emelt szintű érettségi váltja fel.

 3. Tanulóbiztosítás

 Költségei szempontjából nem a minisztériumhoz tartozik az intézkedés, de mivel a kormány minden 18 év alatti gyermek számára ingyenes baleset– és betegbiztosítást köt, ez természetesen az óvodás kisgyerekekre és az általános iskolai és középiskolás gyerekekre is vonatkozik.   Ennek a biztosításnak a finanszírozása a GYISM–hez tartozik.

A biztosításokat a legnagyobb hazai biztosítótársaságokkal az állam köti majd meg.

 Végezetül nagyon fontos néhány szót szólni a rászorultsági elvről. Mi liberálisok az esélyegyenlőségben hiszünk. Úgy véljük, hogy az esélyegyenlőség megteremtésében az államnak is szerepet kell vállalnia. Ám az állami szerepvállalás nem a teljes körű ingyenessé tételt jelenti, hiszen az ilyen intézkedés nem növeli a társadalmi igazságosságot, ráadásul a költségvetésre is indokolatlanul nagy terheket ró. Ezért lényeges szempont, hogy az ingyenessé tétel csak azok számára legyen elérhető, akik valóban rászorulnak erre. Sajnos, szomorú tény, hogy a rászorultsági alapon működő ingyenessé tétel ma Magyarországon igen gyakran igen széles társadalmi rétegeket érint. Az esélyteremtéssel remélhetőleg hamarosan eljön majd az idő, hogy a rászorulók köre egyre kisebbé válik.