A megnyitón Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára kiemelte: Anne Frank története a holokauszt talán legjobban elmondott, és legismertebb személyes története, amelyet mindenkinek ismerni kell, különösen egy olyan országban, ahol a vészkorszak idején kevés volt a bátor és sok volt a gyáva, kevés volt a jó és sok volt a gonosz, kevés volt az érdeklődő, a támogató, a mentő, és sok volt a közönyös.

Az államtitkár figyelmeztetett arra: a kirekesztés mindig az iskolában kezdődik, azok között, akik a tanintézményekben megengedhetőnek és jó módszernek tartják a különbségtételt, a szegregációt.

"Mindig néhány fekete egyenruhával, zászlóval, szónoklattal, néhány elhallgatással, félreértett mondattal, vagy a kisebbség elleni támadással kezdődik" - tette hozzá Arató Gergely.

Hangsúlyozta: csak a holokauszt történetének megismerése teszi lehetővé, hogy elkerüljük a szörnyűségeket, hogy soha többé ne kelljen senkinek félnie - tette hozzá az államtitkár.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Jan Kennis, a Holland Királyság Budapestre akkreditált sajtó- és kulturális attaséja beszédében úgy fogalmazott: Anne Frank naplójában legerősebb nyomát hagyta hátra a tolerancia, az elfogadás és az emberiesség fontosságának.

"Ha elfelejtjük a történelmet, akkor nem állunk készen a mára, és nem tudunk felkészülni a jövőre sem. Ezért vigyáznunk kell a szabadságunkra, nap mint nap munkálnunk kell az egymás iránti tiszteletet" - magyarázta az attasé, aki beszédében párhuzamot vont Hollandia és Magyarország között.

"Az volt a benyomásom, hogy az új országom, ahol élek, ugyanazoktól a problémáktól szenved, mint szülőföldem" - mondta, utalva a Kárpát-medencében uralkodó rejtett intoleranciára.

Jan Kennis kitért arra is, hogy a volt budapesti gettónak több figyelmet kellene szentelni, és úgy kellene rá vigyázni, mint az örökség egy részére. "A mai, élő utcákra be kellene vinni a történelmet" - tette hozzá.

Az amszterdami Anne Frank Ház vándorkiállítását 1997 óta negyven országban mutatták be, a legutóbb Chilében, Japánban és Németországban. Tíz év alatt a tárlatnak több mint tízmillió látogatója volt.

A német zsidó családból származó Anna Frank 1933-ban menekült el szüleivel Németországból Hollandiába. A család a náci megszállás idején az amszterdami Prinsengracht 263-as számú házban bújt meg egy rejtekhelyen. A rejtekhelyet 1944-ben árulás folytán felfedezték, a családot koncentrációs táborba hurcolták.

A deportálást csak a családfő, Otto Frank élte túl. Anna Frank anyjával és nővérével együtt a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban, egy hónappal azelőtt, hogy az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították volna a lágert. Történetét fennmaradt naplójából ismerhette meg a világ. A feljegyzéseket a háborút túlélt édesapja adta ki 1947-ben.

A budapesti kiállításon Anne Frank naplójának idézetei és a Frank családról készült fotók szerepelnek. A tárlat ezek mellett egyéni történeteket és szemtanúk beszámolóit hívja segítségül az előítélet, az üldöztetés, az ellenállás, az emberi jogok és a demokrácia témájának kiemelésére.

A kiállítás november 25-ig látható a Páva utcai központban, ám Magyarországon 2009-ig marad a tárlat. A bemutatás része annak a regionális együttműködésnek, amelynek keretében 2008 júniusáig a négy visegrádi országban 12 helyen, egyebek közt határ menti városokban állítják ki az anyagot.

(MTI)