A Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Festetics-kastély példaértékű gesztusa révén visszakerülhetett eredeti helyére a Nádasdy-család múzeumokkal vetekedő gyűjteményének jónéhány darabja.

A Nádasdyak Magyaroszág történetében évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszottak. A család méltán híres tagjai közé tartozott többek között báró Nádasdy Tamás nádor a 16. században, fia, Nádasdy Ferenc, a törökök ellni harcokban dicsőséget szerzett Fekete Bég és az ő unokája, a kiemelkedő műveltségű műgyűjtő és mecénás, országbíró.

A család szinte minden tagja a kultúra mecénása, a képzőművészet, a zene, az irodalom sőt, a sportélet kiemelkedő pártolója volt évszázadokon keresztül.

A több Veszprém és Fejér megyei birtokkal rendelkező Lipót és felesége, Forray Julianna a 19. század közepén Sárladányban alakította ki birtokai új központját, és a település nevét Nádasdladányra változtatta. Az általa és fia által építtetett kastély a historizmus korának egyik legszebb darabja. Ebben a kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, levéltárát és könyvtárát is. Az épület maga a család ősi mivoltát reprezentáló otthon volt, de megfért benne emellett a korszak minden műszaki újdonsága: a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd később a villanyvilágítás és a telefon. A kastélyt híres tájképi jellegű park övezte értékes növényállománnyal, mesterséges tóval, pálmaházzal, vízeséssel.

A kastélyban kapott helyett a család képgyűjteménye, az iparművészeti kollekció és a levéltár is. Mindezek mellet ott volt a híres Nádasdy könyvtár, a 19. század második felének egyik legértékesebb főúri gyűjteménye. A könyvtár állománya a vásárlások, gyűjtések, hagyatékok folytán az 1880-as években meghaladta a 25 000 kötetet. A könyvtár általános jellegű volt, külföldi szépirodalom, vegyes történeti munkák, államtudományi kötetek, hazai történelem és szépirodalom, klasszikus latin és görög irodalom és hittudományi munkák alkották. A könyvtárban tárolták a család 2005 db térképlapját és 1155 metszetét is.

Ezt az országos jelentőségű gyűjteményt a a II. világháború alatt nagyrészt eltüzelték, szétdobálták és elrabolták. A megmenekült darabok a magyar állam tulajonába kerültek, elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárba. Később ebből számos példány átkerült egyetemi és más könyvtárakba, és mintegy 1000 kötet a keszthelyi Festetics-kastélyba.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a nádasdladányi kastélyban működő - a család ma is élő leszármazottja, Nádasdy Ferenc kezdeményezésére létrejött - Nádasdy Alapítvány az utóbbi időkben feltárta a szétszóródott könyvtári állomány még fellelhető darabjai, közel 500 kötet hollétét. Vásárlásokkal, valamint az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésével ez az állomány visszaérkezett a kastélyba. A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum ugyancsak készségét fejezte ki, hogy a saját törzsanyagához nem tartozó, mintegy 1000 db nádasdladányi könyvet visszaadja, ezzel is hozzájárulva a könyvtár rekonstrukciójához.

A Nádasdy-kastélyba "hazaérkező" másfélezer kötet természetesen nem teszi lehetővé a könyvtár egykori gazdagságának bemutatását. Arra viszont alkalmas, hogy a kötetek kiállításszerű elhelyezésével, kiegészítő családtörténeti összeállítással és a még megmaradt berendezési tárgyakkal megidézze a fénykort és érzékeltesse a korabeli főúri műveltséget.

A könyvekkel párhuzamosan, a szükséges restaurálások után az egykori képtár anyagából is visszakerültek a megmaradt alkotások. A kastélyban függött festmények annak idején a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, s az intézmény - a művek restaurálása fejében - ugyancsak kész volt a képeket eredeti helyükre visszaadni. Közülük kilenc kép már megtekinthető az egykor a kastélyban, az ún. ősök csarnokában függött fetmények közül, köztük Donát János és Benczúr Gyula munkái.

A kastély legendás kincseiből jónéhány tehát visszakerült eredeti helyére, bemutathatóvá vált a nagyközönség számára is, elősegítve ezzel egyik igen jelentős műemlékünk rehabilitációját.

A kiállítást, amelyen mindez megtekinthető, Hazatérő könyvek és festmények címmel Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg október 24-én.