2020. október 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Arthur Koestlerre emlékeztek halálának 25. évfordulóján

2008. április 4.
Emlékkonferenciát rendeztek Arthur Koestler magyar származású író, újságíró halálának 25. évfordulója alkalmából csütörtökön, Budapesten. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott eszmecserén írók, akadémikusok, történészek és irodalomtörténészek szólaltak fel.
Görgey Gábor, a rendezvényt szervező magyar PEN Klub elnöke kiemelte: fontos állomás a konferencia azon az úton, amely az író szélesebb közönség általi megismeréséhez vezet.

Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára Hiller István miniszter képviseletében jelent meg, s felolvasta azt a levelet, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konferencia résztvevőihez intézett.

"Arthur Koestler nemcsak krónikása, hanem hőse is az elnyomás elleni küzdelemnek. Egyformán megvetette és megszenvedte a jobb- és baloldali diktatúrát: menekült a fasizmus elől, harcolt a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán, felemelte szavát 1956-ban a magyar szabadság védelmében" - írta levelében a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "ezért kell megőrizni Kösztler Artúr üzenetét, ápolni életművét, hogy mindig felismerjük a lopakodó szélsőségeseket, és hogy ők soha többé ne kerekedhessenek felül az emberiség hívein".

A konferencián bemutatták Varga Imre szobrászművész Koestler-szobrának tervét, a művet a VI. kerületi Lövölde téren szeretné felállíttatni az önkormányzat központi támogatás reményében, még ebben az évben. A mű törött óralapon ülő alakot ábrázol. Az alkotó, aki az "alacsony, barázdált arcú, könnyeden társalgó" Arthur Koestlerrel a '60-as években Londonban találkozott, elmondta: az eklektikus szoborban a talpazat a háborúkban ledöntött templomtornyok összetört óralapját idézi.

A konferencián mások mellett Pléh Csaba akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Márton László író és Hajdú Tibor történész tartott előadást.

Az író Kösztler Artúr néven született 1905-ben, Budapesten; családjával 1919-ben hagyta el Magyarországot. Bécsben elektrotechnikát és pszichológiát tanult. 1929-ben kivándorolt Palesztinába, ahol első riportjait készítette, és ahol az iraki királlyal készített interjúja született, amely ismertté tette. 1929-től Párizsban élt, majd Berlinben, ahol a kommunista párt tagja lett. 1943-től angol lexikonok munkatársaként dolgozott, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháború idején leleplezte a német-olasz katonai segítséget, később elfogták és halálra ítélték; nemzetközi nyomásra szabadult ki. 1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. A második világháború Franciaországban érte, ahol hónapokra internálták, s csak 1940-ben engedték szabadon.

A világhírt Sötétség délben című kötete hozta meg számára 1945-ben, de a kommunizmus több későbbi könyvében is foglalkoztatta, és számos tudományos, pszichológiai művet írt. Az 1956-os magyar forradalom után nemzetközi színtéren próbálta felhívni a figyelmet a bebörtönzött magyar írókra.

A Parkinson-kórral és részleges leukémiával küszködő író 1983. március 3-án vetett véget életének Londonban.

(MTI)
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok