2020. október 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Műemléki Világnap

2008. április 18.
A Reneszánsz Év kapcsán az idén elkezdődhet a gyulafehérvári székesegyház Lázói János által 1512-ben építtetett kápolnájának felújítása, és ennek az évnek a feladata Mátyás király kolozsvári lovas szobrának helyreállítása is - jelentette ki Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a műemlékvédelmi világnapon rendezett ünnepségen pénteken Budapesten.
Az idei műemlékvédelmi világnap központi témája Magyarországon - a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Év kapcsán - "a létező reneszánsz". Ennek kapcsán Mezős Tamás beszámolt arról, hogy a tervek szerint Mátyás király egykori kolozsvári szülőházában az év végén emlékszoba nyílik.

Mezős Tamás a Reneszánsz Év kapcsán a XV.-XVI. századi magyarországi műemlékek példaértékű rekonstrukciós eredményeiről szólva kiemelte Bakócz Tamás esztergomi kápolnájának felújítását, az ozorai vár épületén folytatott munkálatokat, a Kolozsvár melletti bonchidai Bánffy-kastély újjáépítését és Vitéz János esztergomi Studiolójának rekonstrukcióját.

Rámutatott, hogy a felújítások nemcsak a műemlék épületek újjászületését eredményezik, hanem az ehhez szükséges mesterségek továbbképzését, megújítását is biztosítják.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára rámutatott arra, hogy az örökségek védelme az Európai Unióban is nemzeti ügy maradt, minden közösség maga dönti el, hogyan gondoskodik nemzeti kincseiről.

Számba kell venni az eredményeket és szembe kell nézni a feladatokkal, mert nagy a felelősség - jegyezte meg a szakállamtitkár. Hozzátette: a fejlesztési tervekben nincs külön fejezete az örökségmegőrzésnek, ugyanakkor a fenntartható gazdasági fejlődés csak akkor lehet sikeres, ha az örökség értékeire támaszkodik és biztosítja védelmüket. A magyar társadalomban egyre tudatosabbá válik az örökségben rejlő értékek felismerése, és az, hogy ezeket hogyan lehet a fejlesztési célok szolgálatába állítani - vélekedett Manherz Károly.

Az ünnepségen átadták a Forster Gyula- és Schönvisner István-díjakat, valamint emlékérmeket a műemlékek és a régészeti örökség megóvása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtott szakembereknek. Emellett kiosztották a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottsága elismeréseit, valamint a Citrom-díjakat is.

Az ünnepi rendezvényen a díjátadások után a reneszánsz korból fennmaradt emlékek felújításával kapcsolatos előadásokat tartottak.

A műemléki világnapot az ICOMOS kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte. Április 18-án különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, elsősorban azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség.

(MTI)

Díjmentesen látogatható kastélyok

Nyitott kapukkal, díjmentes látogatási lehetőséggel és idegenvezetéssel várja számos, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához tartozó műemlékegyüttes az érdeklődőket a Műemléki Világnap, április 18-a alkalmából.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által az idén először meghirdetett akcióban az intézményhez tartozó több mint egy tucat kiemelkedő kultúrtörténeti és építészeti értékkel bíró épület vesz részt. Az ország nyugati részében a magyar Versailles néven emlegetett fertődi Eszterházi kastély, a Zemplén vidékén a reneszánsz világot idéző füzérradványi Károlyi kastély, míg a fővároshoz közeli Majkon a fogadott némaságban élő szerzetesek hajdani Kamalduli remetesége, és a középkori angol kastélyok mintájára épített nádasdladányi Nádasdy kastély várja nyitott kapukkal a vendégeket. Ozorán, a reneszánsz várkastélyok világát idéző Pipó vár, Dégen pedig a szabadkőművesekhez kapcsolódó titokzatos legendáiról nevezetes Festetics kastély megtekintésére invitálják szintén díjmentesen a látogatókat a Műemléki Világnapon, április 18-án.

Az akciónapban részt vevő műemlékek:

Dég, Festetics kastély
Edelény, L'Huillier-Coburg kastély
Fáj, Fáy kastély
Fertőd-Eszterháza, Esterházy kastély
Fertőrákos, Püspöki palota
Füzérradvány, Károlyi kastély
Nádasdladány, Nádasdy kastély
Oroszlány-Majk, volt kamalduli remeteség
Ozora, Ozorai Pipo vára
Pécel, Ráday kastély
Pécs, Jakováli Hasszán dzsámi + Idrisz baba türbéje
Szegvár, Károly kastély, volt vármegyeháza
Tata, Esterházy kastély
Tuzsér, Lónyay kastély

Kedvcsináló:

Fertőd Eszterháza, Esterházy kastély

Fertőd"Amit a császár megtehet, az én is megtehetem!" E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokkokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén. Megfordult itt uralkodó, hercegek, ám álltak traktorok is az aranyozott dísztermekben. Napjainkban pedig a kastély újjászületésének izgalmas mozzanatait leshetjük meg: a rikító sárga külső festést fokozatosan felváltja a könnyed rózsaszínbe hajló homokszín, míg a dísztermekben a fehér-arany minták helyett a szivárvány élénk színeiben tündöklő metálfények ragyognak fel ismét. Talán csak egy dolog változatlan több mint kétszáz éve: Haydn e falak között komponált muzsikája.

Ozora, Pipo Vár

A kora reneszánsz paloták 600 évvel ezelőtti hangulatát varázsolja a tolnai dombok közé Ozorai Pipo vára. Zsigmond király híres törökverő lovagja, Philippo Scolari szerelemének, Ozorai Borbálának teremtett otthont a várkastély megépítésével. Építő-, és kőfaragó mestereket hívatott szülővárosából, Firenzéből, akik az elsők között hozták hazánkba a reneszánsz korszak megújulást jelentő építészetének formavilágát. A Pipo várkastélyt ugyan többször átépítették a XV. század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat. Termei, a hálószoba, a trónterem és az ebédlő a főúri élet hangulatát tükrözik. A várkastélyban található kiállítás érdekessége a Zsigmond-kori fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, valamint a XV. századi élményház és a reneszánsz konyha.

Majkpuszta, Kamalduli remeteség

A fogadott némaságban élő szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Az erdőkkel, tavakkal ölelt területen ugyan csak fél évszázadig élhettek a fehér ruhát hordó, a világ összes halandójáért imádkozó barátok, ám napjainkra mégis fennmaradt a remeteség egyedülálló épületegyüttese. Jelenleg a tizenhét cellaházból, egy templomtoronyból és egy kolostorépületből álló remeteségben megtekinthetők a hajdan egy-egy kamalduli szerzetes otthonául szolgáló, külön kápolnával, lakó- és hálóhelyiséggel, konyhával, kamrával és pincével ellátott, berendezett cellaházak. A felújítás előtt álló kolostor-kastélyépületben időszaki kiállítások, valamint a napjainkban is működő krakkói kamalduli kolostor életét bemutató tárlat látható.

Füzérradvány, Károlyi kastély

A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika hangulatát árasztja, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a XVI-XVII. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A várkastély ura, Károlyi László és hitvese a XIX. század végén döntött úgy, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül számos darabnak ugyan nyoma veszett a II. világháborút követő években, ám néhány mégis visszakerülhetett, amikor az 1990-es években a kastély újra megnyílt a látogatók előtt. Napjainkban a felújítás alatt álló kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba.

Dég, Festetics kastély

A dégi kastélyt számos rejtély övezi: a legendák szerint a magyarországi szabadkőművesség titkos központja volt, s ezért került gyönyörű díszterme az épület sarkába. Bár a mozgalom titokzatos gyűléseiről nem maradtak fenn adatok, annyi bizonyos, hogy itt őrizték több mint egy évszázadon át, 1945-ig a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát. A kastély hátsó homlokzata a Magyar Nemzeti Múzeumot juttatja eszünkbe - nem véletlenül: tervezője, Pollack Mihály mintegy előtanulmányként használta a múzeum tervezésekor. A kastély száz méter hosszú, egybefüggő teremsorában ma igazi szenzációt kínáló kiállítás látható a Festetics-család, a kastély, a park és a hazai szabadkőművesség történetéről. A parkban nagy élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.

Nádasdladány, Nádasdy kastély

NádasdladányAz 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára épült Nádasdy-kastély igazi építészeti kuriózum hazánkban. Bár kívülről ódon hangulatot áraszt, valójában 1873 és 1876 között épült, s benne a korszak szinte valamennyi technikai vívmányát alkalmazták. A szobákat a telefon elődjeivel, beszélő csövekkel látták el, a helyiségeket légfűtéssel melegítették fel, a pompás termeket gázlámpák fénye ragyogta be. A kastély legkülönlesesebb terme, a hatalmas márványkandallóval díszített Ősök Csarnoka viszont szintén a régi korok hangulatát idézi. A falakat mívesen faragott faburkolat fedi, a festményeken a több mint fél évezredes múlttal bíró Nádasdy-család kiemelkedő tagjai láthatók. Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók.

Tuzsér, Lónyay kastély

A Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélyát a vízi túrázók és fürdőzők kedvelt felső-Tisza-parti falujában, Tuzséron leljük meg. Mária Terézia testőre, Lónyay János az udvarból birtokára hazatérve, a bécsi mintát követve építtette meg kastélyát. A kívülről szerény, leginkább udvarháznak tűnő épület több terme lenyűgöző falfestményeket rejt. A kastély szalonjában, könyvtárában és lakosztályaiban látható freskók az 1700-as évek végén készültek, vélhetően Wurzinger Mihály kassai festő munkái. Napjainkban az épület nincs berendezve, és az időszakos felújítási munkák alatt is látogatható.

Fáj, Fáy kastély

A Cserehát lankái közé épített nemesi kúria tervezésekor a terep adottságait érdekes módon használták ki: részben emeletes, részben földszintes épületet emeltek. Az 1700-as évek derekán a Fáy-család által épített kastélyt a XIX. században klasszicista stílusban átépítették, sőt, később neobarokk stílusban ismét átalakították, így izgalmas módon ötvöződik az kastélyban a különböző korok építészeti divatja. Részben felújított termeiben több eredeti cserépkályha is látható, és kuriózumként szolgálnak a nagyterem hatalmas stukkó domborművei, melyeket Marco Casagrande olasz szobrász készített 1844-45 között. Napjainkban a részben berendezett épület nyári időszakban fogadja a látogatókat.

Tata, Esterházy kastély

A tatai Öreg-tó partján álló Esterházy-kastély a neves hazai építész, Fellner Jakab alkotása. Ennek révén vált igazán elismert és keresett szakemberré a fiatal, Tatán letelepedett építőmester. A kastély és tulajdonosának jelentőségét bizonyítja az is, hogy négy uralkodó is megfordult a kastély falai között. A XVIII. század közepén épült kastélyt az elkövetkező évszázadokban is különlegesen díszes termekkel gazdagították: az aranyozott faburkolattal ellátott díszebédlővel, és a száz évvel ezelőtti időszakban is kuriózumnak számító márvány- és hollandi csempés fürdőszobákkal. A kastélyban jelenleg felújítási munkák folynak, ám eközben is nyitva áll a látogatók előtt.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok