Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy kísérje figyelemmel és rendszeresen értékelje az állami szervek együttműködését a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) a kutatás-fejlesztés állami irányításában.

Az ÁSZ honlapjára szerdán felkerült jelentésben azt is javasolják, hogy a kormány szabályozza átfogóan az alaptevékenységként kutatást végző költségvetési kutatóhelyek sajátos gazdálkodásának működési feltételeit.

A jelentés ismertetése szerint a kutatás-fejlesztés állami irányításában a kormány a Tudomány-, és Technológiapolitikai Kollégiumon (TTPK) keresztül biztosítja az MTA közreműködését a kutatás-fejlesztés állami irányítását segítő döntés előkészítésben.

A dokumentum megállapítja, hogy ellenőrzött időszakban nem volt a kormánynak jóváhagyott, több ciklust átívelő koherens tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégiája. Megalakulását követően a TTPK működése nem volt folyamatos, az MTA szakmai véleménye, a törvényben előírt feladatának megfelelő szerepe a K+F hazai irányítási rendszerében nem érvényesült megfelelően, az MTA és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) együttműködéséből hiányzik a kompromisszumkészség és a konszenzusra való törekvés.

Ugyanakkor az a körülmény, hogy alap-, és alkalmazott kutatások egyre közelebb kerülnek egymáshoz, az innovációs lánc 3-5 évre lerövidül, a két intézmény tevékenységének közelítését, harmonikus együttműködését teszi szükségessé, amelyet kormányrendelet ír elő.

Az alapszabály módosítása nélkül a jelenlegi döntési mechanizmus a főtitkár és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa hatáskörében lassú és nehézkes, a felgyorsult folyamatokkal nem képes kellően lépést tartani, nem segíti a feladatok operatív, hatékony megoldását. A tudományos osztályok szakmai feladatokat minősítő tevékenysége lassú, a főtitkár döntési kötelezettségei és a tudományos osztályok működési rendje nincs összhangban.

Az ellenőrzött időszak alatt megváltozott jogi környezet mellett az alapkutatások finanszírozása - amelyet Magyarországon az MTA kutatóintézetei és a felsőoktatási kutatóhelyek végeznek - alapjaiban változatlan maradt. Az alapkutatások gyakorlati hasznosítása nehezen mérhető, az eredmények gyakran jelentős időeltolódással és más tudományos témákban mutatkoznak.

Az Akadémia vezetése többször foglalkozott a szervezeti struktúra egy-egy területének működésével, felülvizsgálatával. A szükséges döntések meghozatalára, végrehajtására csak részben és késedelmesen került sor. A 2001-ben befejezett felülvizsgálat és az annak alapján hozott intézkedések, az úgynevezett konszolidációs folyamat csak a kutatóintézetekre terjedt ki, az egyetemeken és a közművelődési intézményekben működő akadémiai kutatócsoportokat és a titkárság szervezetét nem érintette.

A jelentés kiemeli, hogy a 90-es évek óta működtetett fiatal kutatói ösztöndíjrendszer jelentősen hozzájárult a kutatói állomány utánpótlásához és fiatalításához. Az akadémiai kutatóhálózatban a változást jól érzékelteti, hogy 2001-ben a fiatal, 35 év alatti kutatók aránya a 2001. évi 36,1 százalékról, 2005-ben 39,7 százalékra emelkedett.

Az ÁSZ egyebek között azt javasolja az MTA elnökének és főtitkárának, hogy tekintsék át és tegyenek intézkedéseket a hatékonyabb működés érdekében az MTA döntési mechanizmusának, szervezeti struktúrájának megújítására.

A részletes jelentés megtekinthető a http://www.asz.hu/ internetes oldalon.