A magyar oktatási és kulturális miniszter az ünnepi ülés egyetlen külföldi felszólalójaként személyes hangú szónoklatában felidézte azt az alkotó szellemiséget, kritikus és tárgyilagos szemléletmódot, amelyet az egyetem ösztöndíjasaként magába szívott.

Egyebek között hangoztatta, hogy ha a hagyományápolás és a megújítás összhangban áll egymással, nemcsak meg tudják őrizni az értékeket, de újakat is képesek teremteni, miként a Kelet-Európa Története Intézet magas színvonalú tudományos tevékenysége is bizonyítja.

Hiller István beszéde elhangzása után elmondta az MTI-nek: a bécsi intézmény az egyik legtekintélyesebb olyan kutatóműhely, amely összehasonlító vizsgálatokat végez Közép- és Kelet-Európa történetéről. Magyarország számára mindig fontos volt az intézet, nemzedékek óta sokan tanultak a falai között vagy működtek együtt vele kutatóként. Kiemelte, hogy ez a kapcsolat a magyar történettudomány és tudománypolitika számára az egyik legmeghatározóbb szál volt az utóbbi száz évben: bár különböző politikai korszakok váltakoztak ez alatt az idő alatt, a tudományos együttműködés valamilyen formában végig fennmaradt az intézettel.

Külön aláhúzta annak jelentőségét, hogy a közép- és kelet-európai országokból érkezett ösztöndíjasok között máig élő személyes és kutatói kapcsolatok alakulhattak ki. Mint hozzáfűzte, nemcsak a tudományos témákról tudtak eszmecserét folytatni egymással, de az országaikat, az egész térséget érintő kérdésekről is.

A miniszter kedden reggel, Indiába indulása előtt találkozik osztrák kollégájával, Claudia Schmieddel.

(MTI)