Az emléknap tudományos ülésszakkal kezdődött, amelyen Kodály Zoltán szerteágazó munkásságáról hangzottak el előadások. Szóltak arról, hogy népzenekutatói tevékenysége milyen hatással volt a következő nemzedékek gyűjtőmunkájára, bemutatták zeneszerzői módszereit, egyes alkotásainak keletkezéstörténetét, de a résztvevők megismerkedhettek a Galántai táncok dramaturgiájával, valamint megtudhatták, hogyan jelennek meg a világirodalom klasszikus nőalakjainak másai például a Háry Jánosban.

Két új, a Kodály-életművet friss szemlélettel feltáró könyvet is bemutattak a zeneszerző születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi év egyik záróeseményeként rendezett emléknapon.

A Kodály Zoltán és tanítványai című kötetben Berlász Melinda a mester és tanítványai közötti kapcsolatokat feltáró tanulmányokat gyűjtött egybe. A három kutatói nemzedéket összefogó munka első fejezetében Eősze László zenetudós a Kodály család flamand őseinek kutatásáról szóló tanulmánya olvasható.

Dalos Anna Forma, harmónia, ellenpont című könyvében Kodály-művek elemzéseit adja közre. A kötet olyan különleges forrás-háttér, ahonnan sokfelé ágazhatnak el a további kutatások - hangsúlyozta a könyvet bemutató Somfai László zenetudós.

Az emléknap lezárásaként Kodályné Péczely Sarolta és Schneider Márta kulturális szakállamtitkár jelenlétében nyílt meg a Visszatekintés című kiállítás, amely személyes tárgyakon keresztül mutatja be Kodály Zoltánt.

Bónis Ferenc, a tárlat rendezője az MTI-nek elmondta: egy ilyen életrajzi kiállításon háromféle anyagot lehet fölvonultatni, ami alapvető, ami új, és ami érdekes.

Hozzátette: a gazdag anyagot számos intézmény és magánszemély, elsősorban a Kodály Archívum és Kodály Zoltánné Péczely Sarolta gyűjteményéből válogatta. A kiállításon látható például Kodály karmesteri pálcája, írószerszáma, és számos róla készült fénykép is.

A zeneszerző életének korszakait jellemző alkotásokat pedig a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára és a Petőfi Irodalmi Múzeum kölcsönzött.

A Kodály-kutató szerint ezekből egy olyan képet sikerült elővarázsolni, amely a magyar művelődéstörténetben kiemelkedő, nagyszerű személyiséget teljességében mutatja be.

A tárlat 2008. június 30-áig látható a várbeli Erdődy-palotában, a zenetudományi intézet székházában.

(MTI)