"Valaki előrejut, valaki pedig lemarad, s aki előbb ismeri fel ezt, annak több esélye van az előrejutásra. Magyarországon a tehetség, a tudomány és a hagyomány teremti annak a lehetőségét, hogy ebben a vetélkedésben ne csak részt vegyünk, hanem, hogy jó eredménnyel legyünk a szereplői" - hangsúlyozta Hiller István a The Archimedes Palimpsest Colloquium című nemzetközi konferencia megnyitóján, az Eötvös Kollégiumban.

 

Fotó: Gordon Eszter

 

Arkhimédész-szövegeket, Arisztotelész-kommentárt, valamint Hüpereidész, Kr.e. IV. századi athéni szónok két, eddig ismeretlen beszédét tartalmaz az a XIII. századi kódex, amely Arkhimédész-palimpszeszt néven vált ismertté (a palimpszeszt ledörzsölt, majd újból felhasznált pergamen). A benne rejlő görög szövegek megfejtése, amelyben hét ország szakemberei vettek részt, jelentős mértékben magyar filológusok nevéhez fűződik.

 

A Brit Királyi Akadémia tavaly két kerekasztal-beszélgetést rendezett a palimpszesztről. A harmadikat Budapesten tartják, a kedden kezdődött ötnapos rendezvénysorozatra az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Ausztriából, Franciaországból, Görögországból érkeztek elismert tudósok, köztük hét brit akadémikus.

 

Hiller István az MTI-nek elmondta, hogy a minisztérium 4 millió forinttal támogatta a budapesti tanácskozás megrendezését.

 

William Noel brit tudós, az Arkhimédész-projekt vezetője a konferencián a kódex történetét ismertette. Mint elmondta, Joannész Müronász görög szerzetes 1229 húsvétjára hét másik könyv felhasználásával állította össze imagyűjteményét.

 

Tájékoztatása szerint a kódexet 1906-ban Heiberg dán filológus fedezte fel Konstantinápolyban, aki megállapította, hogy az alsó írás (az eredeti szöveg) hét Arkhimédész-írást tartalmaz. A kódex az I. világháború után elveszett, később tisztázatlan körülmények között tűnt fel ismét, s 1998-ban árverés útján került egy kilétét inkognitóban tartó amerikai gyűjtőhöz, aki a kódex megvásárlása óta komoly anyagi ráfordítással igyekszik olvashatóvá tenni valamennyi alsó írást.

 

William Noel elmondta, hogy a nyolcéves kutatómunka során sok problémával kellett szembenézniük. Négy évig tartott, míg sikerült a kódex lapjait szétszedni, s minden oldal "újraolvasása" más és más technikát igényelt.

 

A projekt vezetője külön kiemelte a magyar tudósok munkáját, amely Horváth László, az Eötvös József Kollégium Bollók János Klasszika-filológia Műhelye vezetőjének az irányításával folyt.

 

"Nem Arkhimédész értekezései jelentik a szenzációt, hanem Hüpereidész: esetében valóban olyan szövegekkel van dolgunk, amelyek eleddig teljesen ismeretlenek voltak. 320 sornyi görög szöveget próbálunk közösen megfejteni, ami példátlan gyarapodását jelenti az ógörög irodalomnak az elmúlt néhány évtizedben" - hangsúlyozta.

 

Kifejtette: az athéni Hüpereidész a görög világ egyik legismertebb szónoka, politikusa volt. Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből papiruszon összesen hat maradt fenn.

 

William Noel ismertetése szerint a konferencia első napján megvitatják a számítástechnikai módszereknek a szövegek megfejtésében betöltött szerepét.

 

"A legmodernebb tudományág a legrégebbi bölcsészettudománnyal, a klasszika filológiával szövetkezve, közös erőfeszítéssel 800 éve hallgatásra ítélt szövegeket szólaltat meg" - mondta.

 

Horváth László közlése szerint szerdán az "igazi filológiai" munka következik, amikor a Hüpereidész-szövegek még függőben maradt részeit igyekeznek megoldani. Csütörtöktől Texts and Traditions (Szövegek és hagyományok) címmel folytatódik a rendezvény, amelyen 31 tudós, a szakma legelismertebb képviselői tartanak előadást.