Mint elmondta, a közgyűlés 1 ellenszavazattal és 7 tartózkodással elfogadta elnöki expozéját, ezzel jóváhagyta, hogy kezdeményezzék az akadémiai törvény módosítását, s így az MTA közfeladatokat ellátó, autonóm nemzeti intézménnyé váljon.
Ez azt jelenti, hogy az MTA tudományos véleményt fogalmaz meg nehéz gazdasági, társadalmi kérdésekben és ezzel segítséget nyújt a törvényalkotóknak - tette hozzá, jelezve: e feladatok elvégzése költségvetési támogatást jelent.
Megfogalmazása szerint ez így, deklaráltan nem volt jelen az Akadémia működésében, és a közgyűlésen "nagy vitát váltott ki".
"Nagyon sokan a reform ellenzői közül úgy gondolták, hogy a költségvetési támogatás jár. A költségvetési támogatás nem jár, és a várható államháztartási törvény, a vagyongazdálkodás törvény és egyéb jogszabályok egyértelműen kimondják: a kis állam koncepciójába az is belefér, hogy nem minden, közfeladatot ellátó intézményt finanszíroznak majd a jövőben" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Rámutatott arra: az MTA-nak bizonyítania kell, hogy nem nélkülözhető, hogy mint autonóm köztestület, a kormány feladataiból átvállalva, politikai megfontolásoktól függetlenül működik az ország érdekében.
"Itt majd előtérbe kerül a hitelesség kérdése", mondta, utalva a Medián tavaly novemberben készült felmérésére, amely szerint az MTA az ország leghitelesebb intézménye; hitelességi indexe 75 százalék.
A magas bizalmi index kötelességet ró az MTA-ra, amelynek "nem szabad véleményét akár kormányzati, akár politikai, akár gazdasági érdekeknek alávetni" - közölte Vizi E. Szilveszter.
A reformmal kapcsolatban elmondta: a közgyűlés meghatározta a költségvetési támogatásért végzendő feladatokat.
Tájékoztatása szerint jóváhagyták a "versenyelvű Akadémiát", amely teljesítmény- és feladatarányos költségvetési rendszerben működik majd. Bevezetik a professzionális vagyongazdálkodást, a szellemi tulajdon védelmére külön osztály létesül, és az MTA "tovább erősíti a nemzeti örökség ápolásával kapcsolatos tevékenységét".
Az Akadémia elnöke kitért arra: Hiller István oktatási és kulturális miniszter javaslata szerint 3 év alatt 13 százalékkal növelnék az Akadémiának nyújtandó költségvetési támogatást.
"Az MTA-nak néhány héten belül választ kell adnia" - tette hozzá.
Közlése szerint Hiller István támogatja az akadémiai törvény módosítását.
"Az Akadémiának nincs joga törvénymódosítást benyújtani. Erre az oktatási és kulturális miniszter az igazságügyi miniszterrel együttműködve jogosult" - mondta.
Vizi E. Szilveszter kitért azokra a kifogásokra is, amelyeket az akadémiai reformról szóló előterjesztés kapcsán Szabad György, az Országgyűlés egykori elnöke fogalmazott meg a közgyűlésen.
Szabad György úgy vélte: mivel nem tisztázott, hogy a költségvetés mekkora összeget és milyen feltételekkel juttat az Akadémiának, előbb ezt kellene tisztázni, a közgyűlésnek csak azután kellene kialakítania álláspontját a reformról. Azt javasolta: a reformról szóló előterjesztést ősszel, rendkívüli közgyűlésen tárgyalják.
Az akadémikus észrevételeit összefoglalva az MTI-nek azt mondta: a tudomány mindig reformálja önmagát. Ugyanakkor a tudomány "meg kell, hogy termelje ennek a reformnak a feltételeit, nem kívülről kell igényt támasztani vele szemben" - tette hozzá.
Szabad György az akadémiai törvény kapcsán közölte: azt nem felváltani kell egy újjal, hanem megfelelő pontokon módosítani lehet. Kifogásolta azt is, hogy az előterjesztett reformjavaslat nem szól az akadémia vagyonáról.
Vizi E Szilveszter a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "teljes mértékben tisztelem Szabad Györgyöt, de olyan régen kikerült az államigazgatásból, hogy nem tudja, a jelenleg előterjesztésben lévő törvények nyárig elfogadásra kerülnek. Amennyiben nyárig nem tudjuk az Akadémiáról szóló szakszöveget letenni az asztalra, akkor az MTA-ra a többi törvényben foglaltak lesznek az irányadóak" - tette hozzá.
"Az autonómiát, a függetlenséget úgy akarjuk biztosítani, hogy előreszaladunk, megpróbáljuk elfogadtatni az új akadémia törvényt" - mondta az MTA elnöke.
MTI