Mint kifejtette, a világban kibontakozott pénzügyi válság mögött egyre égetőbb problémák követelnek egyidejű kezelést - rövid távon ez az energia, hosszú távon pedig az éghajlatváltozás. Magyarországon ehhez a társadalmi bizonytalanság és gazdasági válság társul.

"A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma fontos politikai esemény is, mert a válságban az Akadémia által képviselt értékek, s ezen keresztül az Akadémia léte maga politikai jelentőséget nyer " - hangsúlyozta.

Mint az államfő megjegyezte, ez a megállapítás furcsa lehet épp az MTA esetében. Ám a közvetlen pártpolitikán kívül álló, semleges intézményeknek is megvan a szerepük. Ha nem is rendelkeznek közhatalommal, példájukkal jelentősen befolyásolhatják a közállapotokat, morális hatalmuk lehet.

"Mi a tudomány helyes távolsága a tág értelemben vett napi politikától? (...) Tudatában van-e az Akadémia szellemi és erkölcsi tőkéjének, s hogyan kívánja használni azt? (...) Mennyire tudja az Akadémia megőrizni integritását ebben a kölcsönhatásban?" - sorolta kérdéseit az államfő.

Sólyom László kitért az MTA törvényben rögzített közfeladataira, egyebek közt arra, hogy őrködjön egy alapvető szabadságjog, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága fölött. Feladata "a magyar nemzet mint kulturális nemzet egység szolgálata, elő kell segítenie a kutatási eredmények gazdasági és társadalmi hasznosulását. Mint a tudós társaság létrehozásakor az MTA feladata a magyar nyelv ápolása is.

"A magyar nyelv jövőjének ma is létkérdése, hogy az angol mellett a tudományos szaknyelv magyarul is naprakész és teljes legyen, vagyis a világ minden problémáját képes legyen kifejezni" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Sólyom László kitért arra, hogy az Akadémia morális hatalmát nem csupán ezek a feladatok adják. Súlyt és jelentőséget az MTA minősége, azok az értékek és tulajdonságok adják, amelyek mögötte vannak.

"Nem véletlen, hogy az Akadémia hitelességére ma olyan sokan támaszkodnának. Ez egyrészt pozitívum, mert akkor a tudomány és az Akadémia értékrendjét is akceptálniuk kell. Az Akadémia együttműködésével is terjednek értékei" - emelte ki az államfő, aki ugyanakkor óvott azoktól, akik az MTA presztízsét akarják saját javukra hasznosítani.

Pálinkás József, az MTA elnöke rövid köszöntőjében kiemelte, hogy a tudós közösség közgyűlése mára a szellemi élet jelentős eseményévé vált, s ilyenkor arra is jut idő, "hogy szellemünket ne pusztán a javak megtermelésére használjuk".

AZ MTA elnöke kitért a különböző évfordulókra is, amelyek mentén eszményeket keresnek tudósok. Mint kifejtette, ilyen Joseph Haydn, a klasszikus bécsi iskola nagy mestere, akiről halálának 200. évfordulója kapcsán emlékezik meg a világ, vagy Kazinczy születésének 250. évfordulója, ahogy Radnóti Miklós születésének centenáriuma is.

Ilyen alkalom a Darwin-év is. Az angol természettudós munkássága paradigmaváltást jelentett. Egyetlen más tudós sem tudta túlszárnyalni Darwin természet- és társadalomtudományokra, politikára, művészetre, vallásra és filozófiára gyakorolt hatását.

(MTI)