2014. december 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az állam és egyház kapcsolata, egyházak támogatása

2009. október 27.
I. Az állam és egyház kapcsolata, alapelvek
 
Magyarországon az állam és az egyházak kapcsolatát alapvetően az Alkotmány, illetve az ezen alapuló minősített többséggel elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott az állam és az egyház kapcsolatának kérdéseivel, beleértve a támogatásokat is.
 
1. E törvényi előírások biztosítják a vallás és a lelkiismereti meggyőződés szabadságát, a vallásos gyülekezési és egyesülési szabadságot. A törvényesen bejegyzett egyházak, felekezetek, vallási közösségek (az 1990. évi IV. tv. alapján legalább 100 személy alapíthat egyházat, az alapítási kérelmet a helyileg illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani, csatolva az alapszabályt, amelynél a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy nem ütközik-e az Alkotmányba, vagy más törvénybe, egyéb mérlegelési lehetősége az egyház bejegyzésénél nincs) egyenlő jogokkal rendelkeznek. Természetesen a vallásgyakorlás joga az állampolgár számára egyénileg, tehát egyházon, felekezeten kívül is biztosított.
 
2. Magyarországon az állam és az egyház egymástól elválasztva működik. Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre. Az államnak világnézeti kérdésekben semlegesnek kell lenni. Ugyanakkor az elválasztás és a semlegesség nem zárja ki azt, hogy az állam tekintettel legyen az egyházak olyan sajátosságaira, amelyek ezeket megkülönböztetik más társadalmi szervezetektől, egyesületektől, érdekképviseleti szervektől, stb. (alapvetően a vallás teljes személyiséget meghatározó volta), együttműködjön az egyházakkal azok közhasznú tevékenysége kapcsán, anyagi eszközökkel (pénz, ingatlan) is támogassa az egyházak működését, ezzel lényegében az alkotmányos alapjogok megvalósítását elősegítve.
 
II. Egyházak támogatása
 
Az egyház-finanszírozásról alapvetően az 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezik. A támogatás összegeit az éves költségvetési törvények tartalmazzák.
 
Az egyházak tevékenységét az állam támogatja azzal, hogy:
  1. Kedvezmények és speciális pénzügyi szabályok
    • az egyház a társasági adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel
    • végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet
    • nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:
      • hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása
      • a hitélethez szükséges kiadványok, kegytárgyak előállítása és értékesítése
      • az egyházi célra használt épületek részlegesen hasznosítása
      • a temető fenntartása
      • üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén
      • a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is)
      • hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása
    • az egyházi intézmény esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek
      • hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, és az ilyen tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás
      • az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet tankönyv, kiadvány tanulmány előállítása és értékesítése
      • kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végző egyházi intézmény alkalmazottainak étkeztetését is biztosító épület bérbeadása vendéglátó-ipari vállalkozás részére üzemeltetés céljából
      • a kizárólag hitéleti, kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is)
      • hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása
    • nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni
    • az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével fizeti közterheket
    • utazási utalvány alapján évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosultak az egyházi intézmények dolgozói
    • a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház lelkésze közfeladatot ellátó személy
    • az egyház belső szabályai szerint szedett egyház-fenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek
    • az egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletrendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait
    • nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amelyegyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik
    • adóterhet nem viselő járandósága közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek minősülő pénzbeli juttatás
    • nincs szükség munkavállalási engedélyre Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez
  2. Mentességek
    • adómentes az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély
    • adómentes az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve - így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén - adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül
    • adómentes az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen természetben biztosított étkeztetést is) azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak
    • adómentes az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségből adódó juttatás, ideértve az egyház által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől - egyéni szükségleteinek fedezetére - kapott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás
    • teljes személyes mentesség a helyi adó alól, ha az egyház abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, kivéve az építményadót, ahol feltétel nélküli a mentesség
    • teljes személyes mentesség a gépjárműadó alól
    • teljes személyes mentesség a luxusadó alól, ha az egyház az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett
    • teljes személyes mentesség az ún. különadó alól
    • teljes személyes mentesség a vagyonadó alól
    • cégautó adómentesség, ha az egyház a gépkocsit karitatív célra használja
    • teljes személyes illetékmentesség, ha az egyház a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett
    • teljes személyes mentesség a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja alól, ha az egyház a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok