A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) módosított 66. §. (2) bekezdése az általános iskolai felvétellel kapcsolatosan az alábbiakat írja elő:
Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola).
Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el.
A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni.
Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.
Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Az új előírások alapján első ízben a 2007/2008-as tanév előkészítése során, a 2007. március-áprilisi beiratkozási időszakban kell az új szabályok alapján kialakított körzetek szerint az első évfolyamra a tanköteles korúakat beiskolázni.
Amennyiben az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettségének - tehát a körzeten belül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek felvételének - teljesítése után további szabad férőhelyekkel rendelkezik, előnyben kell részesítenie az iskola székhelyén, telephelyén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekeket. Közülük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló meghatározását a közoktatásról szóló törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja tartalmazza. E szerint halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, továbbá a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, valamint az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.
Amennyiben a jelentkező körzeten kívüli gyermekek száma meghaladja a felvehető létszámot, az iskolának sorsolást kell szerveznie. A közoktatásról szóló törvény alapján a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a helyi önkormányzat rendelete értelmében sajátos helyzetűnek minősülő gyermekek sorsolás nélkül is felvehetők.
A sorsolás lebonyolításával kapcsolatban a közoktatásról szóló törvény megköveteli, hogy a sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A helyi sajátosságokra tekintettel a további szabályozás helyi szintű döntést igényel.
Amennyiben a település több általános iskolával rendelkezik, célszerű a felvett tanulók listáját akkor véglegesíteni, amikor a település összes iskolájában már lezajlott a sorsolás. Előfordulhat ugyanis, hogy egy tanuló több körzeten kívüli iskolába is benyújtja felvételi kérelmét, azonban egyik sorsoláson sem kerül kiválasztásra. Ebben az esetben a kötelező felvételt biztosító iskolának kell felvennie a tanulót.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
Budapest, 2007. április
Dr. Szüdi János