Az alapító szervezi meg az intézményt, készíti elő a működését, és gondoskodik a nyilvántartásba vételről, továbbá kiadja az egységes szerkezetű alapító okiratot és dönt az intézmény megszűnéséről, átszervezéséről, fenntartói jog átadásáról. A fenntartó az, aki a létrejött intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. S bár a közoktatási intézmény alapításának joga magában foglalja a fenntartás jogát is, - vagyis, aki közoktatási intézményt alapíthat, az fenn is tarthatja a létrehozott intézményt, - a két jogosult nem feltétlenül esik egybe, ugyanis a fenntartói jog átruházható. A közoktatási intézmény fenntartója az a helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy, illetve az természetes személy, egyéni vállalkozó, amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és a közoktatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően gondoskodik a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről. [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény, illetve Kt.) 121. § (1) bek. 12. pont]

 

 

A közoktatási intézmények a közszolgáltatások jellege szerint két nagy csoportba oszthatók, a nevelési-oktatási intézményekre és az egyéb szolgáltató intézményekre. A közoktatási intézmények típusait az határozza meg, hogy milyen közoktatás-szolgáltatás szervezésére, nyújtására hozzák létre. Az egyes szolgáltatások és a hozzárendelt intézmények megnevezése nem mindig könnyű, arra tekintettel, hogy a különböző szolgáltatások összekapcsolhatók és egy szervezet keretei között is megszervezhetők. Ezek az úgynevezett többcélú közoktatási intézmények. [Kt. 20-23. § és 33. §]

A közoktatási intézmény létesítője nem költségvetési szervet, hanem közoktatási intézményt hoz létre, és közoktatási intézményt tart fenn. A közoktatási intézmény létrehozásánál elsődlegesek a szakmai követelmények, a közszolgáltatás, amely meghatározza a közoktatási intézmény típusát és azokat a paramétereket, amelyeket a létrehozásnál és működtetésnél biztosítani kell. Az a kérdés, hogy a közoktatási intézmény költségvetési szervként működik-e vagy sem, a közszolgáltatás nyújtása szempontjából másodlagos.

 

 

A jogi személy jogképes, és jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy megkötheti a feladatainak ellátásához szükséges adásvételi, vállalkozási szerződést, munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, megbízási jogviszonyt létesíthet, pert indíthat, és per indulhat ellene, közigazgatási eljárást indíthat stb., megilleti a névhasználat joga, a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A jogképesség ezért két nagy csoportba osztható

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a költségvetési szerv jogi személy. A közoktatási intézmények mintegy kilencven százaléka költségvetési szervként működik. [Alkotmány 59. § (1) bek; Ptk. 77. § (2) bek., EBH. 1999. 95.; KGD. 2001., 147. ,207.; BH. 2002/6. sz. 221.]

A közoktatási intézmény jogalanyiságának számos olyan eleme van, amely egyébként nem illeti meg azokat a jogi személyeket, amelyek nem tartoznak a közoktatásról szóló törvény hatálya alá. A közoktatási intézmények, mint jogi személyek, részt vehetnek a gazdasági életben, polgári jogi jogviszonyok alanyai lehetnek. E mellett megszerezhetik mindazokat a jogokat, amelyek a közoktatásról szóló törvény alapján csak és kizárólagosan a közoktatási intézményeket illetik meg, továbbá kötelesek eleget tenni mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyek levezethetők a közoktatásról szóló törvényből. Óvodai felvételi jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítése, iskolai bizonyítványok kiállítása stb. [Kt. 39. § (1) bek, 54. § (1) bek., 106. §]

 

 

Abban az esetben, ha a közoktatási intézmény költségvetési szervként működik, alkalmazni kell a közoktatásról szóló törvény mellett a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény, illetve Kszjtv.) rendelkezéseit is. Alkalmazni kell továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Áht.).

E három törvény rendelkezéseinek együttes alkalmazásával és értelmezésével kell a költségvetési szervként működő közoktatási intézmény alapítására, fenntartására és működtetésére jogosultaknak újra gondolniuk, hogy milyen módon kívánják a jövőben megszervezni a közoktatás-szolgáltatást. A közoktatás-szolgáltatás megszervezésének áttekintésénél a feladatellátásra köteles helyi önkormányzatoknak elsősorban azt a kérdést kell megvizsgálniuk, hogy a korábban a helyi önkormányzati feladatellátásból "kiszervezett" közoktatási intézményeiket visszahozzák-e a helyi önkormányzati közvetlen feladatellátásba, vagy továbbra is fenntartják a meglévő állapotot. [Kszjtv. 44. § (4) bek.]

 

 

 

A költségvetési szervként működő közoktatási intézmény lehet

 

A helyi önkormányzati költségvetési szervek körébe tartoznak azok a közoktatási intézmények, amelyeket helyi önkormányzat, helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása vagy többcélú kistérségi társulás alapított.

 

 

A helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek közé tartoznak azok a közoktatási intézmények, amelyeket a települési kisebbségi önkormányzatok, a területi kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek jogi személyiségű társulásai alapítottak. Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek közé tartoznak azok a közoktatási intézmények, amelyeket országos kisebbségi önkormányzat vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapította.

 

 

Közösen is létrehozhatnak közoktatási intézményt a helyi önkormányzatok egymással, a jogi személyiséggel rendelkező társulásaikkal, a többcélú kistérségi társulással, a helyi kisebbségi önkormányzatok egymással és társulásaikkal, illetőleg a helyi önkormányzatokkal. Helyi önkormányzatnak minősül a községi, a városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi, valamint a megyei önkormányzat. Így nincs akadálya a közös intézményfenntartásnak. A szabályozás a közös fenntartás körében nem korlátoz, a legkülönbözőbb variációkban létrehozhatják a helyi önkormányzatok a közös fenntartásban működő közoktatási intézményt. [A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) bek.]

A központi költségvetési szerv létrehozására jogosultak csak egymással közösen hozhatnak létre közoktatási intézményt. A köztestületi költségvetési szerv létrehozására jogosultak sem egymással, sem a többi jogosulttal nem hozhatnak létre közösen közoktatási intézményt. [Kszjtv. 3. § (3) bek.]

 

 

 

Mind a közoktatásról szóló törvény, mind költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény tartalmaz irányítással összefüggő rendelkezéseket. A közoktatásról szóló törvény irányítást meghatározó rendelkezései azonban elsőbbséget élveznek. A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvénynek a költségvetési irányítási jogra vonatkozó előírásai csak akkor alkalmazhatók, ha törvény, közoktatási intézmények tekintetében a közoktatásról szóló törvénynek a fenntartói irányítást meghatározó rendelkezései eltérően nem rendelkeznek. [Kszjtv. 8. § (2) bek.]

A fenntartói irányítás számos olyan kérdéssel foglalkozik, amelyre nem terjednek ki a költségvetési irányítási jogokat meghatározó rendelkezések. Ezért azok értelmezésére nincs szükség. A közoktatási intézmény fenntartója a közoktatásról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján gyakorolhatja a jogosítványait, illetve teljesíti kötelezettségeit.

 

 

A közoktatási intézmények működése az általános működési rendtől eltérnek. A közoktatás-szolgáltatás nyújtása nem a naptári évhez igazodik, hanem a nevelési évhez, a tanévhez, amelyek kezdő napja szeptember 1-je, utolsó napja augusztus 31. A tanéven belül van a szorgalmi idő, amely alatt az iskolai oktatás folyik. A szorgalmi idő szeptember első munkanapjától június második hetének végéig tart. Ezért a fenntartói döntéseknek is igazodniuk kell ehhez a sajátos "naptárhoz".

A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben

A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést. [Kt. 102. § (9) és (11) bek.]

 

 

A közoktatásról szóló törvénynek a fenntartói irányítással összefüggő rendelkezései meghatározzák azt is, hogy a fenntartó milyen feltételek mellett, milyen eljárás megtartásával hozhat döntést a közoktatási intézmény létesítése, átszervezése, fenntartói jogának átadása tárgyában, továbbá mely esetekben tagadhatja meg a közoktatási intézményi szabályzatok jóváhagyását, miképpen szervezhet szakmai és törvényességi ellenőrzést ezeknek a rendelkezéseit továbbra is meg kell tartani. [Kt. 102-107. §]

 

 

A költségvetési irányítási jogok magukban foglalják a költségvetési szerv alakítására, átalakítására, megszüntetésére, az alapító okirat kiadására, a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyására vonatkozó jogosítványokat. [Kszjtv. 8. § (2) bek. a) pont]

A fenntartói irányítás is magában foglalja a közoktatási intézmény létesítésével, átszervezésével, megszüntetésével, tevékenységi körének módosításával kapcsolatos jogosítványokat. Az intézmény létesítésének, átszervezésének joga magában foglalja az alapító okirat kiadásának a jogát. A két törvény irányítási rendje e körben nem tér el egymástól. A döntéshozatalnál azonban alkalmazni kell a közoktatásról szóló törvénynek a fenntartói döntéshozatalt korlátozó rendelkezéseit. Alkalmazni kell továbbá mindazokat az eljárási rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a fenntartói döntés előkészítésének rendjét. [Kt. 37. § (2) bek., 102. § (2) bek. a)-f) pont, 102. § (3) bek., (12) bek]

 

 

A költségvetési irányítási jog magában foglalja a költségvetési szerv vezetőjének kinevezésével, megbízásával, felmentésével, illetve vezetői megbízásának visszavonásával kapcsolatos jogosítványokat, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának a jogát. A költségvetési irányítási jogosítványok része továbbá a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, illetőleg felmentése vagy megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása. [Kszjtv. 8. § (2) bek. b)-c) pont]

A közoktatási intézmények tekintetében azonban a munkáltatói jogok gyakorlása eltérően alakul. A közoktatásról szóló törvény a munkáltatói jogok gyakorlását a közoktatási intézmény vezetőjéhez telepíti. Ebből az következik, hogy a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása nem része a költségvetési irányítási jogoknak. A gazdasági vezetőt is a közoktatási intézmény vezetője bízza meg. A közoktatási intézmény vezetőjével kapcsolatos jogosítványokat viszont tartalmazza a fenntartói irányítás. A fenntartó megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. [Kt. 54. § (1) bek., 102. § (2) bek. e) pont]

 

 

A költségvetési irányítási jog magában foglalja a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzési jogát. [Kszjtv. 8. § (2) bek. d) pont]

A fenntartói irányítás része a minőségirányítási és minőségfejlesztési rendszer működtetése, valamint a közoktatási intézmény gazdálkodása, működésének törvényessége, hatékonysága, a szakmai munka eredményességének ellenőrzése. Miután a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény az államháztartási szempontok figyelembevételével a közpénzek védelme és hatékony felhasználásának oldaláról szabályoz, a költségvetési, irányítási jog keretei között végzett ellenőrzés rendszere jól illeszthető a fenntartói irányítás keretében meghatározott ellenőrzési rendszerbe. A fenntartói irányítás keretében megfogalmazott, a közoktatási intézmény gazdálkodására és hatékonyságára kiterjedő fenntartói ellenőrzési jogosítvány tartalmát mindig a költségvetési szervek gazdálkodására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések töltötték meg tartalommal. [Kt. 102. § (2) bek. d) pont]

 

 

A költségvetési, irányítási jogosítványok gyakorlója a költségvetési szervet jelentéstételre, beszámolóra kötelezheti, illetve a költségvetési szerv részére egyedi utasítást adhat valamely feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. [Kszjtv. 8. § (2) bek. f) és h) pont]

A fenntartói irányítást meghatározó rendelkezések egyértelműen meghatározzák, hogy mely esetben lehet utasítani a közoktatási intézmény vezetőjét, illetve jelentéstételre vagy beszámolásra kötelezni. A fenntartó utasítás adási joga a munkáltatói jogból eredően a közoktatási intézmény vezetőjével szemben érvényesülhet. A közoktatási intézmény részére a fenntartó utasítást a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint adhat. [Kt. 104. §]

 

 

A költségvetési, irányítási jognak része a költségvetési szerv döntései előzetes vagy utólagos jóváhagyásának a joga. E jogosítvány jogszabályban meghatározott esetben gyakorolható. [Kszjtv. 8. § (2) bekezdés g) pont]

A fenntartói irányítás kérdéseit meghatározó rendelkezések magukban foglalják a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének az általános művelődési központ, pedagógiai-művelődési programja jóváhagyásának jogát. Az említett dokumentumok elkészítése és elfogadása a közoktatási intézmény vezetőjének, illetőleg testületeinek a jogosítványa. A dokumentumok érvényességének előfeltétele a fenntartói jóváhagyás. [Kt. 102. § (2) bekezdés f) pont]

 

 

 

A közoktatásról szóló törvénynek, valamint a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvénynek az alapító okirat tartalmát meghatározó rendelkezései azért érdemelnek figyelmet, mivel az alapító okirat módosításánál - függetlenül attól, hogy melyik törvény szabályozza a kérdést - figyelembe kell venni azokat az átszervezésre vonatkozó korlátozásokat, amelyeket a közoktatásról szóló törvény tartalmaz. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit két nagy csoportra osztják:

 

Nem jár a közoktatási intézmény átszervezésével az intézmény nevének, az alapító, illetve a fenntartó nevének és címének, valamint a közoktatási intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványainak megváltoztatása a közoktatási intézmény alapító okiratában.

Szintén nem jár közoktatási intézmény átszervezésével a közoktatási intézmény besorolása a Kszjtv. 15-16. §-ai és 18. §-a alapján.

 

 

A költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell a létrehozásáról rendelkező jogszabályra vagy határozatra történő hivatkozást. [Kszjtv. 4. § (1) bek b) pont]

Ezek a rendelkezések speciális szabályok, amelyekhez hasonló előírás a Kt.-ban nem található. Az alapító okirat e tartalmi elemének változtatása azonban nem választható el a többi tartalmi elem változtatásától, hiszen egy adott konkrét intézmény létrehozásáról egyszer rendelkezik a fenntartó.

 

 

A költségvetési szerv alapító okiratának közszolgáltató tevékenység esetén tartalmaznia kell a működési körét. [Kszjtv. 4. § (1) bek. e) pont]

A működési kör értelmezése nem található meg a Kszjtv.-ben. A működési kör a költségvetési szerv fogalmából vezethető le: az a terület, amelyben a költségvetési szervet közfeladat-ellátási kötelezettség terheli.

A Kt. értelmező rendelkezései szerint a nevelési-oktatási intézmény működési körén a működési felvételi körzetet kell érteni. A közoktatási intézményeknél azonban az egyes közoktatási intézmények igénybevételi lehetősége alkotmányosan nem korlátozható. A Kt. rendelkezései szerint a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. Az óvodai és az általános iskolai felvételi körzet jelentősége abban áll, hogy az érintett óvoda, illetve általános iskola nem tagadhatja meg annak a gyermeknek, annak a tanulónak a felvételét, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a felvételi körzetében található. Ez az úgynevezett kötelező felvételi feladatok ellátása. Kötelező felvételi feladatokat láthat el a középiskola és a szakiskola is. Nem ritka azonban az sem, hogy az iskola térségi vagy országos feladatot lát el. Térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - a közoktatási intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe. Országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - a közoktatási intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyében (fővárosban) élők közül kerül ki. Ha az iskola nem lát el kötelező felvételi feladatokat, az alapító okiratában működési körzetként azt a területet kell feltüntetni, amelyből érkezők felvételét a közoktatási intézmény nem tagadhatja meg, ha a felvételi feltételek megvannak. [Kt. 13. § (1) bek, Kt. 66. §, 121. § (1) bek. 27. és 45. pont, valamint (5) bek.]

A felvételi körzethatárok változtatására akár évenként is sor kerülhet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti arányára vonatkozó rendelkezések megtartása miatt.

A körzethatárok felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása nem tartozik abba a körbe, amely korlátozás alá esik.

 

 

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv irányító szervének nevét, székhelyét. [Kt. 37. § (5) bek., Kszjtv. 4. § (1) bek. f) pont]

Az alapító okiratra vonatkozó előírások a két törvényben, e körben lényegében megegyeznek. Az alapító okiratnak e tartalmi elemével összefüggő változtatásai nem tartoznak a korlátozás alá eső döntési körökbe.

 

Az alapító okiratban kell meghatározni a közoktatási intézmény vezetésére történő "kiválasztás" módját. [Kt 18. §; Kszjtv. 4. § (1) bek. h) pont]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) előírásai alapján a közoktatási intézmény vezetésével összefüggő tevékenységet megbízás vagy vezetői munkakörre történő kinevezés alapján lehet ellátni. A közoktatás intézményei közül a központi műhely kivételével a vezetői feladatokat magasabb vezetői megbízás alapján kell ellátni. A központi műhely vezetésével kapcsolatos feladatok vezetői munkakörben történő kinevezés útján láthatók el. [a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 5. § (1) bek.]

Az intézményvezetésre vonatkozó rendelkezések nem tartoznak a korlátozás alá eső fenntartói döntések körébe.

 

 

A közoktatási intézmény átszervezését eredményezi a közoktatási intézmény típusának, alaptevékenységének, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatainak, tagintézményének, a feladat ellátását szolgáló vagyonnak és a vagyon feletti rendelkezés jogának, az intézmény székhelye és telephelye címének megváltoztatása. Ugyancsak e körbe tartozik a nevelési-oktatási intézménybe felvehető maximális gyermek- illetve tanulólétszám, a tagozat megnevezése, az iskolai évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megváltoztatása..

 

A költségvetési szerv alapító okirata tartalmazza a költségvetési szerv nevét és székhelyét. Ezek az elemek megtalálhatók a közoktatásról szóló törvény rendelkezései között is. Azonban fontos, hogy eltérő csoportokban vannak elhelyezve. A költségvetési szerv nevének megváltoztatása nem esik korlátozás alá, a székhely megváltoztatása igen. [Kszjtv. 4. § (1) bek a) pont]

 

 

A költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott közfeladatát és az alaptevékenységét.

Közfeladat a jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladat. A költségvetési szerv alaptevékenysége a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, határozatban és az alapító okiratban szakmai alapfeladataként meghatározott közszolgáltató tevékenység. El kell határolni egymástól a közfeladatot, az alaptevékenységet, a szakmai alapfeladatot és a közszolgáltató tevékenységet. [Kszjtv. 1. § (1) bek., 4. § (1) bek c) pont, 7. § (1) bek. a) pont]

A közfeladat a legátfogóbb fogalom, amelyhez a többi fogalom kapcsolható. Közszolgáltató tevékenységet végez minden olyan költségvetési szerv, amely részt vesz a közfeladat nyújtásában. A közfeladat meghatározott részének intézményi szintre történő "kiosztása" az alaptevékenység, amelyet az intézmény szakmai alapfeladatként lát el. A szakmai alapfeladat végzése során nyújtja a közszolgáltató tevékenységet a költségvetési szerv.

Egy közoktatási intézmény nem minden közoktatási feladatot lát el, hanem annak meghatározott részét vagy részeit, az alapfeladatait. A közoktatási közfeladaton belül a kollégium közoktatási intézménynek az alapfeladata a kollégiumi nevelés és oktatás. A tanulók nevelése és oktatása a kollégium szakmai alapfeladata, amelynek révén a tanuló hozzájut a kollégiumi nevelés és oktatás közszolgáltatáshoz.

Az általános művelődési központ a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Az általános művelődési központ a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegységet is működtethet. Az általános művelődési központ alapító okiratában ezért meg kell jeleníteni az összes közfeladatot, például közoktatást, közművelődést, sportot. Majd ezeket "le kell bontani" alapfeladatokra, például óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, könyvtár, diáksport.

Miután a közoktatási intézmény alaptevékenységének megváltozása a közoktatási intézmény átszervezését jelenti, az alapító okirat közfeladatot meghatározó előírásai sem változhatnak, ha az alaptevékenység megváltoztatásával jár együtt.

 

 

 

Annak ellenére, hogy a költségvetési szerv alapító okiratának kötelező eleme a költségvetési szerv besorolása, ezzel a kérdéssel indokolt külön részben foglalkozni. A költségvetési szerv besorolásának alapja az a közfeladat, alaptevékenység, amely meghatározza az intézmény közoktatási törvény szerinti típusát. A fenntartónak ezért a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján meg kell határoznia, hogy melyik közfeladatra, milyen alapfeladat ellátására hozza létre a közoktatási intézményt.

A közoktatási intézmények típusait csoportosítani lehet nevelési-oktatási intézményekre, pedagógiai szakszolgálat intézményeire, pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekre, szolgáltató intézményekre. E csoportokon belül helyezkednek el a konkrét intézménytípusok, úgy mint a nevelési-oktatási intézmények, e körbe tartozik az óvoda, az általános iskola, a szakiskola, a gimnázium, a szakközépiskola és az alapfokú művészetoktatási intézmény, valamint a többcélú intézmények [Kt. 33. §].

A költségvetési szerv alapító okiratának része a költségvetési szerv besorolása. [Kt. 37. § (5) bek. b) pont; Kszjtv. 4. § (1) bek. g) pont]

A fenntartónak tehát először abban kell döntést hoznia, hogy a közoktatási intézmény a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján milyen feladatokat lát el, vagyis milyen közoktatási intézménytípusba tartozik. Elláthat a közoktatási intézmény több feladatot is, mint többcélú intézmény. [Kt. 20-23. §, 33. §]

A közoktatási intézmény típusának meghatározása, megváltoztatása az alapító okiratnak a korlátozás alá eső elemei közé tartozik.

 

 

A költségvetési szervek a költségvetési típusok szerinti besorolás alapján két nagy csoportba sorolhatók:

A közoktatási intézmények feladatai a közoktatás-közszolgáltatás nyújtása. A közoktatási intézmények nem rendelkeznek közhatalmi jogosítvánnyal.

Közszolgáltató költségvetési szerv besorolást kapnak azok a költségvetési szervek, amelyek valamely szolgáltatás nyújtását látják közfeladatként. A közoktatás-szolgáltatás közfeladatot ellátó közoktatási intézményeket ezért a közszolgáltató költségvetési szervek között lehet elhelyezni.

 

 

A közszolgáltató költségvetési szerv lehet

Közintézményként kell besorolni a költségvetési szervet, ha alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési feladatokat lát el. Az alapító okiratban rögzített alaptevékenység meghatározza az adott intézmény közoktatási szolgáltatás ellátása szerinti típusát és egyidejűleg a költségvetési szerv szerinti típusát is. A közoktatási intézmények a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közszolgáltatásokat nyújtják, ezért jellegük szerint a közszolgáltató költségvetési szervek úgynevezett közintézmény típusába kerülhetnek besorolásra. [Kszjt. 16. § (1) bek. a) pont]

Közintézetként kell besorolni azt a költségvetési szervet, amely alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást nyújt. A többcélú közoktatási intézményeket a főtevékenységük alapján kell besorolni. A közös igazgatású közoktatási intézmények és az általános művelődési központok alapfeladatai közé felvehetők olyan közfeladatok, amelyek megalapozhatják a közintézeti besorolást. A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ keretei között szakmai tekintetben önálló intézményegységként megszervezhető a felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a szociális ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás is. [Kszjt. 16. § (1) bek. b) pont]

A vállalkozói közintézet besorolásra akkor van lehetőség, ha az alaptevékenységként ellátott egészségügyi, felsőoktatási tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatás igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, amely biztosítja az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét. A közintézet elláthat sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást is, azonban a vállalkozó közintézet által alaptevékenységként ellátható közszolgáltatások között nem szerepel ez a két közszolgáltatás. Ily módon a sportcélú vagy az informatikai közszolgáltatás után szedett ellenszolgáltatás nem vehető figyelembe a vállalkozó közintézet költségvetési szerv-típusba történő besorolásnál. [Kszjt. 16. § (1) bek. c) pont]

Közüzemként kell besorolni azt a költségvetési szervet, amely más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást nyújt A közoktatási intézménytípusok közül egy olyan található, amelynél mérlegelhető a közüzemi besorolás. Ez a központi műhely, amely alaptevékenysége szerint szolgáltató intézmény. A központi műhely alapfeladata, hogy a nevelési-oktatási intézmények részére biztosítsa a természettudományos megismeréshez szükséges tárgyi feltételeket. A központi műhely a nevelési-oktatási intézmények igénye szerint gondoskodik a szükséges anyagok, eszközök, szerszámok beszerzéséről, tárolásáról, előkészítéséről és szállításáról, ezek állagának ellenőrzéséről és karbantartásáról, segítséget nyújt a tervezéshez és beszerzéséhez, közreműködik a pedagógus-továbbképzéshez szükséges technikai eszközök biztosításában. [Kt. 20-23. §; Kszjtv. 16. § (1) bek. d) pont; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/L. § (1) bek.]

 

 

 

A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit - az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell előirányozni. A közoktatási intézmény - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel - a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt a közoktatási intézménytől nem lehet elvonni. [Kt. 38. § (1)-(2) bek.]

A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján a közoktatási intézményeknek nemcsak a közoktatás-szolgáltatás ellátásának megfelelő intézménytípusát, ehhez kapcsolódva a költségvetési szerv szerinti típusát, hanem a gazdálkodási szempontból történő besorolását is el kell végezni. Az új rendelkezések alapján a költségvetési szerv lehet

 

Abban az esetben, ha a közoktatási intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, saját költségvetéssel kell, hogy rendelkezzen, amelyhez önálló gazdálkodási jogkör és felelősség tartozik. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Nem szükségszerű azonban, hogy a pénzügyi és a számviteli funkciók ellátásához saját szervezeti egységet működtessenek a közoktatási intézményben. A pénzügyi és számviteli funkciók ellátásának lehetséges megoldásait kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján kell majd a fenntartónak eldöntenie. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elkészíti éves költségvetését, amelyet előzetesen egyeztet a fenntartóval. [Kszjtv. 18. § (1) bek.; Áht. 90. § (1) bek.]

 

 

Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettség-vállalási, teljes teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Abban az esetben, ha a közoktatási intézmény önállóan működő költségvetési szervként látja el feladatait, a költségvetési kiadási keretének, létszámkeretének és egyes bevételeinek tervezését egy, a fenntartó által kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. [Kszjtv. 18. § (2) bek.; Áht. 90. § (2) bek.]

 

 

A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi a legváltozatosabb szolgáltatás-szervezést, a legösszetettebb intézmény-szerkezet kialakítását. Az intézményfenntartóknak minden esetben azt kell mérlegelniük, hogy melyik az a szervezeti megoldás, amely biztosítani tudja az adott közoktatási intézmény egységes, hatékony, szakszerű működését.

 

 

A közoktatási intézmény felépítése, szervezete annál bonyolultabb, minél több feladatot lát el, minél több közoktatás-szolgáltatás szervezésére kap lehetőséget a fenntartótól. A közoktatási intézmény működését lényegesen befolyásolja az is, hogy hány feladatellátási helyen végzi tevékenységét. Ebből a szempontból kiindulva a közoktatási intézmények csoportosíthatók a következők szerint:

Az említett négy változaton belül számtalan eltérő változat, különböző variációk alakítható ki.

A legegyszerűbb az egy feladatellátási helyen működő egy közoktatás-szolgáltatására létrehozott közoktatási intézmény, amely lényegében megfelel egy intézménytípusnak, óvoda, általános iskola, gimnázium stb.

 

 

A feladatellátási helyek számától függetlenül a közoktatási intézmény egy intézmény.

Minden közoktatási intézménynek egy felelős vezetője lehet, aki ellátja az intézmény képviseletét.

Minden közoktatási intézménynek egy OM azonosítója van. Azt kell alkalmazni a jogszabályban meghatározott dokumentumokon.

Egy nevelőtestülete lehet minden nevelési-oktatási intézménynek, illetve egy szakalkalmazotti értekezlete. Ezek fogadják el a közoktatási intézményi dokumentumokat.

A működést meghatározó dokumentumokból is csak egy készülhet, egy alapító okirat, egy pedagógia program, egy szervezeti és működési szabályzat, egy házirend, egy minőségirányítási program. Ezeknek a dokumentumoknak az elfogadása az át nem ruházható nevelőtestület, illetve szakalkalmazotti jogkörök közé tartoznak. [Kt. 33. § (7) bek, 40. § (2) és (7)-(11) bek., 54-57. §]

 

 

Az intézményvezetőnek lehetnek helyettesei. Az intézményegység, illetve a tagintézmény élére intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető áll.

A nevelőtestületi, szakalkalmazotti feladatkörök megoszthatók. Egyes döntési jogok átruházhatók az adott feladatellátási helyen foglalkoztatottak részére, az intézményegységben dolgozókra.

A közoktatási intézményi dokumentumokban lehetnek eltérő szabályok az egyes feladatokhoz, feladatellátási helyekhez igazodva.

 

 

Abban az esetben, ha a közoktatási intézményt a fenntartója önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként sorolja be, lehetőség van arra, hogy a közoktatási intézmény szervezeti egysége jogi személyiséget kapjon. A jogi személyiségű szervezeti egységnek meg kell jelennie a közoktatási intézmény alapító okiratában. A jogi személyiségű szervezeti egység akkor hozható létre, ha a szervezeti egység képes a közfeladat önálló ellátására, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető. [Kszjtv. 4. § (2) bek. c) pont, 14. § (1) bek.]

A fenntartói döntésnél érdemes mérlegelni, hogy a közoktatási intézmények meghatározott ügyeinek, döntéseinek meghozatalánál valamennyi érintett személynek együttes és közös döntésére van szükség. Ily módon a jogi személyiségű szervezeti egység sem dönthet azokban az ügyekben, amelyek az úgynevezett át nem ruházható döntések körébe tartoznak. Akármilyen "nagyméretű" a közoktatási intézmény, akárhány feladatellátási helyen működik, az át nem ruházható nevelőtestületi, szakalkalmazotti ügykörökben nem járhat el a jogi személyiségű szervezeti egység. Ebből az következik, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az említett testületeknek kell dönteniük, a jogi személyiségű szervezeti egység nem járhat el, nem hozhat döntést.

A jogi személyiségű szervezeti egység létrehozása a több, egymástól távolabb, esetleg különböző településeken működő tagintézmények esetében nyújthat segítséget a hatékony szervezet kialakításához és működtetéséhez. Azokban az esetekben, amikor a közoktatási intézmény élén főigazgató, a tagintézmény élén igazgató állhat. Ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy a többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, illetve ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. [Kt. 55. § (3) bek]

 

 

A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység létrehozásakor a fenntartói döntések mellett számos kérdésben döntenie kell a közoktatási intézmény nevelő testületének, szakalkalmazotti értekezletének, szülői szervezetének, diákönkormányzatának.

A fenntartónak meg kell határoznia a szervezeti egység nevét, székhelyét, tevékenységét, a képviseletre jogosultat, a gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget. A közoktatási intézménynek csak egy székhelye lehet, így szervezeti egységének csak telephelye lehet. [Kszjtv. 4. § (2) bek. c) pont, 14. § (2) bek.]

A közoktatási intézménynek pedig a különböző intézményi szabályzatokban kell meghatároznia, hogy milyen eltérő szabályok érvényesülhetnek a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységben. Ez az eltérő szabályozás egyébként nem szükségszerű. Ha a nevelőtestület, a szakalkalmazotti értekezlet nem látja szükségesnek, indokoltnak a feladatmegosztást, a külön szabályok beépítését az intézményi szabályzatokba, akkor nem születnek külön szabályok. Ebben az esetben a fenntartói szándéknak megfelelően a gazdálkodási kérdésekben való viszonylagos önállóság érvényesülhet.

 

 

Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervet a szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítő jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat. A közoktatásról szóló törvényben ilyen felhatalmazás nem található. Az önkormányzati rendelet szabályozási körébe az önkormányzati hivatal tartozhat. Érdemes ezért megvizsgálni, felruházható-e az önkormányzat hivatala azzal, hogy közoktatás-szolgáltatást nyújtson. [Kszjtv. 17. §]

 

Az önkormányzati hivatal alaptevékenységéről, az Ötv. rendelkezik.

A felsorolt feladatok tekinthetők az önkormányzati hivatal alaptevékenységének. A közoktatás-szolgáltatás jellegénél fogva nem tekinthető közhatalmi tevékenységnek, így nem tekinthető önkormányzati hivatali alaptevékenységnek sem. [Kszjtv. 7. § (1) bek. a) pont]

 

 

A költségvetési szerv kiegészítő tevékenysége az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felüli támogatáson kívüli forrásból más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. A közoktatás-szolgáltatás ezeknek a kritériumoknak nem feleltethető meg, nem lehet azonosítani a hivatali tevékenységgel. [Kszjtv. 7. § (1) bek. b) pont]

 

 

A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége az alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. A hivatali feladatok ellátásához rendelkezésre álló kapacitással nem látható el közoktatás-szolgáltatótevékenység. [Kszjtv. 7. § (1) bekezdés c) pont]

 

 

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége az alaptevékenységtől eltérő rendszeres haszonszerzés céljából támogatáson kívüli forrásból más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően végzett termelő-szolgáltató, értékesítő tevékenység. A közoktatás vállalkozási tevékenységként nem szervezhető meg. [Kszjtv. 7. § (1) bek. d) pont]

 

 

Óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés, pedagógiai szakszolgáltatás közoktatási intézményben látható el. A közoktatási intézmény a Kt.-ban meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített közoktatási intézmény. Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel, a Kt.-ban meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze. [Kt. 22. § (4) bek., 23. § (2) bek., 33. § 37. § (1) bek.]

Összevetve a Kszjtv.-nek a közhatalmi költségvetési szerv által kiegészítő jelleggel ellátható közszolgáltatásra vonatkozó előírásait a Kt.-nak a közoktatás-szolgáltatás megszervezésére vonatozó előírásaival, levonható az a következtetés, hogy a közoktatás-szolgáltatás nem szervezhető meg az önkormányzati hivatal keretei között vagy az önkormányzati hivatalhoz kapcsolódó jogi személyiségű szervezeti egység keretében.

 

 

 

A helyi önkormányzatoknak 2009. május 15-ig felül kell vizsgálniuk, hogy a jelenlegi közoktatás-szolgáltatás szervezés meglévő rendszerét fenn kívánják-e tartani. Első sorban azt kell mérlegelni, hogy a korábban "kiszervezett" feladatok továbbra is önkormányzati körön kívül maradnak-e, vagy visszakerülnek közvetlen önkormányzati körbe. Elsősorban a közhasznú társaságok, közalapítványok részére átadott közoktatási intézmények fenntartói joga tekintetében kell döntést hozni. Ennél a fenntartói döntés csak a következő, a 2010/11-es nevelési évre, tanévre szólhat, mivel a fenntartói jog megváltoztatására ebben a tanévben, nevelési évben már nincs lehetőség.[Kszjtv. 44. § (4) bek.]

 

 

A közoktatási intézmény besorolását 2009. június 1-jéig kell elvégezni. A besorolás során azt kell mérlegelni, mi volt az alapvető cél a közoktatási intézmény létrehozásánál, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, nélkülözhetetlenek a közfeladat ellátásának szempontjából. A felülvizsgálat során meg kell tartani az átszervezéssel összefüggő korlátozásokat. [Kszjtv. 44. § (5)-(6) bek.]

 

A segédanyag nem tartalmaz kötelező rendelkezést. Célja csupán a döntéshozatal segítése.