2021. december 7.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Fölavatták az újjáépített Epreskerti Kálváriát

2006. április 16.
Húsvét vasárnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vágta át a nemzeti színű szalagot az újjászületett pesti Kálvária előtt, ezzel megnyílt a nagyközönség előtt is a 250 éves barokk műemlék.
Budapest, 2006. április 16. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszél az újjászületett pesti Kálvária, a 250 éves barokk műemlék átadásán az Epreskertben. MTI
Budapest, 2006. április 16. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszél az újjászületett pesti Kálvária, a 250 éves barokk műemlék átadásán az Epreskertben. MTI

Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszél az újjászületett pesti Kálvária, a 250 éves barokk műemlék átadásán az Epreskertben. MTI
Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszél az újjászületett pesti Kálvária, a 250 éves barokk műemlék átadásán az Epreskertben. MTI

(MTI) - Az ünnepélyes avatón Szili Katalin, aki a Kálvária társvédnöke, arról beszélt, hogy jelképes ez az avatás húsvét vasárnap, mert az emlékmű a szenvedéstörténet kifejezője. Emellett a civil szervezet összefogása a város értékeinek felújításáért azt jelzi, hogy az egyházi ünnepek egyben társadalmi ünnepek is lehetnek, mert a megújult Epreskerti Kálvária Budapest hatodik kerületében hívőknek és nem hívőknek egyaránt gyönyörűséget okozhat, találkozási pontot nyújthat a művészetek kedvelőinek - tette hozzá Szili Katalin.
Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.
Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a többi között arról beszélt, hogy a XIX. századvég nagy építkezései idején eltüntették a középkori Pestet, de a salzburgi születésű Mayerhoffer András kálváriája megmaradt. A mesterről elmondta, hogy Mayerhoffer építette a budapesti Egyetemi templomot, pallérkodott a ráckevei Savoyai kastélynál, és részt vett a pesti és a gödöllői Grassalkovich kastély építésében. Az elnök örömének adott hangot, hogy húsvét vasárnapra föltámadt az Epreskerti Kálvária, szinte minden kövét újrafaragták, és azt kérte, hogy vigyázzon rá mindenki.
Epreskert a Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, a XX. század elején a Stróbl Alajos, Benczúr Gyula és Lotz Károly építtette műtermekben most is a hallgatók dolgoznak. Farkas Ádám, a szobrász tanszék professzora a kálváriáról elmondta még, hogy eredeti helyén, a józsefvárosi Kálvária téren az 1740-es években fölállított kálváriát az 1800-as évek végére széthurcolták, és Stróbl Alajos a növendékeivel kövenként kereste meg és vitte át az Epreskertbe, ahol Stróbl a kálváriát, mint egy középkori romos építményt helyezte el.
A Budapesti Városvédő Egyesület hozta létre a Barokk Kálváriákért Alapítványt a műemlék megmentésére. Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy a főváros több mint öt millió forinttal járult hozzá a fölújításhoz. Buza Péter, az alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-vel közölte, hogy mintegy 100 millió forintba került a kálvária és az alatta levő kápolna teljes rekonstrukciója, amely három év alatt készült el.
Az építmény a szakrális művészetek tere lesz. Idén öt alkalommal nyitják meg az Epreskert kapuit a nagyközönség előtt, legközelebb április 21-én, pénteken, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulata az 1767-ből való Csíksomlyói passiót adja elő - tette hozzá Buza Péter.
A húsvét vasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték.


Budapest, 2006. április 16. Az újjáépített pesti Kálvária az Epreskertben. Pest-Buda első Kálváriáját az 1740-es években építették fel, kegyes adományokból, a Kálvária téren. Mayerhoffer András alkotását 1893-ban Stróbl Alajos kezdményezésére szétszedték és az Epreskertben állították fel. A barokk stílusban épült, 250 éves Kálvária restaurálását 2002 decemberében kezdeményezte a Budapesti Városvédő Egyesület a Barokk Kálváriákért Alapítvány. MTI
Budapest, 2006. április 16. Az újjáépített pesti Kálvária az Epreskertben. Pest-Buda első Kálváriáját az 1740-es években építették fel, kegyes adományokból, a Kálvária téren. Mayerhoffer András alkotását 1893-ban Stróbl Alajos kezdményezésére szétszedték és az Epreskertben állították fel. A barokk stílusban épült, 250 éves Kálvária restaurálását 2002 decemberében kezdeményezte a Budapesti Városvédő Egyesület a Barokk Kálváriákért Alapítvány. MTI

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere az avatás után megnézi az újjászületett pesti Kálváriát, a 250 éves barokk műemléket az Epreskertben. MTI
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere az avatás után megnézi az újjászületett pesti Kálváriát, a 250 éves barokk műemléket az Epreskertben. MTI

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok