Fotó: Gordon Eszter

A Magyar Kultúra Követe cím azon magyar, illetve külföldi magánszemélyeknek adományozható, akik munkásságukkal kiemelkedő érdemeket szereztek a magyar kultúra külföldi képviselete terén, tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar kultúrát külföldön is megismerjék, elismerjék, és ezt a jövőre nézve is vállalják.

A címet évente a Magyar Kultúra Napja alkalmából adja át az oktatási és kulturális miniszter legfeljebb hét személynek. (A cím pénzjutalommal nem jár.)

A Magyar Kultúra Követe címet tavaly Fehér László, Fischer Iván, Kertész Imre, Kocsis Zoltán, Sebestyén Márta és Lady Valerie Solti vehette át.

Esterházy Péter író, publicista, a kortárs magyar - és nemzetközi - irodalom egyik legjelentősebb alakja, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók, Kossuth-díjas, jutalmazták a Magyar Irodalmi Díjjal, Herder-díjas, német Béke-díjas. Tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Európában rendszeresen tart nagysikerű felolvasó-körutakat, a posztmodern próza nemzetközileg ismert és elismert mestereként tartják számon. Humora, játékossága, nyelvezetének, szemléletének különleges könnyedsége külön színfolt a magyar irodalomban.

Eötvös Péter nemzetközi hírű zeneszerző és karmester, a Holland Rádió Kamarazenekarának állandó dirigense, a budapesti Nemzeti Filharmonikus Zenekar kortárs zenei vendégkarmestere és a kölni Zeneművészeti Főiskola professzora. 1991-ben fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzésére megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézetet, ahol - többek között - számos magyar tehetség tanult és tanul jelenleg is. Kossuth-díjas, Bartók-Pásztory díjas, a berlini Művészeti Akadémia, és a magyar Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Eötvös Péterre már eddig is úgy tekintett a világ, mint a magyar zenei élet követére.

Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Kolozsváron élő, Európa-szerte elismert alkotó egyetemessége mellett jellegzetesen "közép-európai" költő is, aki ki tudja fejezni a régiónak azokat a sajátos életérzéseit, amelyek sem Nyugaton, sem Keleten nem tapasztalhatók. Kányádi Sándor tevékenyen részt vesz az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége, felolvasásai, előadásai a magyarság nyelvi, kulturális tudatának és összetartozásának erősítését szolgálják.

Julia Marton-Lefevre magyar származású, nemzetközi hírű környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata. Az Egyesült Államokban és Franciaországban élő szakember jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vezérigazgatója, előtte a University for Peace rektora, valamint az amerikai Rockefeller Alapítvány által létrehozott környezetvédelmi és tudományos program, a LEAD igazgatója volt. Számos nemzetközi tudományos szervezet vezetőségi tagja, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja. Bár 1956-ban családjával elhagyta Magyarországot, magyarságát, anyanyelvét mindig, mindenhol büszkén vállalja.

Palya Bea énekes, a mai fiatal zenész-generáció egyik legsokoldalúbb alkotója. Az Artisjus-díjas előadóművész magyar, cigány, bolgár és indiai népzenékkel foglalkozik, emellett közreműködik világzene, jazz, énekelt vers műfajokban is. 2002-ben a Francia Intézet ösztöndíjasaként Párizsban tanult, azóta rendszeresen koncertezik együttesével, a Palya Bea Quintettel. 2007-ben ő volt az európai uniós Esély Éve magyarországi nagykövete. Szólólemezeivel, hazai és külföldi koncertjeivel a magyar népzenét és költészetet népszerűsíti.

Schiff András világhírű magyar zongoraművész és karmester, a legrangosabb koncerttermek rendszeres vendége, két Grammy-díj, két Gramophone-díj, a Kossuth-díj, a Bartók-Pásztory Díj, és a legjobb hangszeres szólistának járó Nemzetközi Komolyzenei díj tulajdonosa. A Firenzében és Londonban élő művész, akit a kritikák a "zongora poétájának" neveznek, rendszeresen fellép Magyarországon. Bár nem itt él, a magyar kultúrát - saját bevallása szerint - szívügyének tartja, és aktívan részt vállal hazánk zenei életében.