Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Oktatási Minisztériumnak megküldött állásfoglalásában kifejtette, hogy a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolában folyó oktatás azért nem engedélyezhető, mert azt egy alkotmányellenes cél elérése érdekében szervezték meg.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal 2003. szeptember 5-ei határozatában elrendelte a jászladányi alapítványi iskola tanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárásának törvényességi és hatósági ellenőrzését.   Az ellenőrzés lefolytatásából elfogultság okán Jászladány Nagyközség jegyzőjét kizárta és helyette Tiszaföldvár Város Jegyzőjét jelölte ki.

A 2003. augusztus 1-jén gyermekeiket az alapítványi iskolába beíratni szándékozó 101 jászladányi szülő közül többen panaszlevelében fordultak az oktatási miniszterhez, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalhoz az alapítványi iskola felvételi eljárásával kapcsolatban. A szülők beadványaikban sérelmezték, hogy nem tölthettek ki gyermekeik számára jelentkezési lapot, illetve az alapítványi iskola igazgatójának átnyújtott szándéknyilatkozatokat utóbb érvénytelenné nyilvánították. Kifogásolták továbbá azt is, hogy gyermekük felvételi kérelmével kapcsolatban nem kaptak választ, elutasító határozatot, illetve, hogy az alapítványi iskola házirendjének elfogadását a felvétel feltételeként határozták meg. Az Oktatási Minisztérium a hatályos törvények alapján nem indíthatott vizsgálatot, ezért Kaltenbach Jenőhöz, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordult, hogy vizsgálják ki, a törvényeknek megfelelő volt-e az alapítványi iskola felvételi eljárása.  

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szeptember 3-án kelt levelében kifejtette, hogy „Jászladányban az alapítványi iskolát a szülői jogokra hivatkozással létesítették, ám valójában így kívánták megteremteni a legális keretét egy nyilvánvalóan diszkriminatív, a roma tanulók elkülönítését eredményező oktatási formának”. Az ombudsman szerint „egyértelmű, hogy a településen előbb a szegregációra való törekvés szándéka fogalmazódott meg, majd utóbb ennek kivitelezése érdekében történt meg az alapítvány bejegyzése, valamint az iskola létrehozása”. Kaltenbach Jenő állásfoglalásában felhívja rá a figyelmet, hogy az ügy jogi megítélése szempontjából lényeges jogszabályi változás lépett hatályba 2003. szeptember 1-jén. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításával meghatározásra került a hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett formája, ezáltal pedig a jogi helyzet még egyértelműbbé vált. Az ombudsman megítélése szerint „figyelemmel arra, hogy az alapítványi iskola a jászladányi önkormányzati iskola törvénysértő módon bérbe adott helyiségeiben működik és létrehozása mögött egyértelműen kimutatható a roma tanulók elkülönítésére való törekvés, az intézményben folyó oktatás sérti az Alkotmány 70/A. §-ában, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény 3. § (5) bekezdésében és a közoktatásról szóló törvény 4.§-ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát”. Az ombudsman álláspontja szerint „emiatt az alapítványi iskola működését akkor sem lehet jogszerűnek tekinteni, ha látszólag a nevelési-oktatási intézmény az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerinti tevékenységet végez”.

Az Oktatási Minisztérium levélben fordul az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága, és az Oktatási és Tudományos Bizottsága elnökéhez, hogy az oktatási szegregáció helyzetének kivizsgálására és felszámolására, az összehangolt és hatékony kormányzati fellépés érdekében egy parlamenti albizottság felállítását javasolja a két érintett bizottság tagjainak bevonásával.

  OM Sajtóiroda

 Budapest, 2003. szeptember 09.