A két éve elhunyt magyar-francia, de mindenek előtt européer polihisztor tiszteletére állított május 9-én emléktáblát a Magyar Köztársaság párizsi nagykövetsége és a Párizsi Magyar Intézet. Párizs belvárosában, a Pompidou-központ oldalában álló épület előtt - Fejtő Ferenc egykori otthona - közel száz ember, családja, barátai, ismerősei, tisztelői gyűltek össze az eseményre. A ház falára elhelyezett márványtáblán Fejtő karikatúrája mosolyog, a rajzot Sarkantyu Illés fotója alapján Lehoczki Károly karikaturista készítette. Nikicser László, Magyarország párizsi nagykövete, Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, Pierre Aidenbaum Párizs harmadik kerületének, valamint Marton István, Fejtő szülővárosának, Nagykanizsának a polgármestere így emlékeztek meg Fejtő Ferencről:

 

"Ma, amikor Európa nehéz napokat él meg, Fejtő Ferencre gondolunk, aki - íróként és magánemberként is - sokat tett érte... jelentősége jóval túlnyúlik Párizs és Franciaország határain."

 

Az eseményen jelen volt a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke, dr. Székely István, és alelnöke, Lévai Péterné, aki egyben a márciusban életre hívott Fejtő Ferenc Alapítvány egyik alapító tagja. Az alapítvány - amelynek aktív tagja Fejtő fia, Charles Fejtő is - tervei közt szerepel egy szellemi központként működő Fejtő-emlékház megnyitása Nagykanizsán, nyári szabadegyetem megszervezése és működtetése, valamint franciaországi partnerszervezetek felkutatása a rászoruló magyarországi gyerekek csereüdültetésének biztosítására.

 

Fejtő Ferenc 1938-ban hagyta el Magyarországot, amikor megtudta: a kormány németbarát politikájának bírálata miatt börtönbüntetésre ítélték. A második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, 1944-től három év megszakítással az Agence France Press munkatársaként dolgozott és hamarosan a hírügynökség vezető hírmagyarázójává, a szovjet-blokk országainak politikai elemzőjévé vált. "Arra vagyunk ítélve, hogy a jövő polgárai legyünk, s abban a hazában éljünk, amelyet magunknak kell megteremtenünk, bármily kényelmetlen legyen ez." - írta Fejtő 1935 augusztusában Einstein kapcsán. Fejtő ekkor még nem tudta, hogy hamarosan őrá is hasonló sors vár: 1949-ben Rajk László külügyminiszter koncepciós pere miatt - Károlyi Mihállyal együtt - végleg szakított a kommunista Magyarországgal, a per hazugságait leleplező franciaországi cikke nagy port kavart a baloldali nyugati értelmiség körében is. Később, a francia állampolgárság megszerzése után is sokat tett a magyar ügyért, a magyar-francia kapcsolatok elmélyüléséért: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról írt könyvéhez Jean-Paul Sartre író fogalmazta meg az előszót, személyes beszélgetései komoly szerepet játszottak abban, hogy Albert Camus Nobel-díjas francia író szintén a levert forradalom mellé állt. Magyarországra 42 év után, 1989-ben tért vissza először, Nagy Imre és mártírtársai hivatalos újratemetésére.

A Fejtő Ferenc születésének 100. évfordulójára készült weboldalon: megtalálhatóak hang- és videofelvételek, interjúk, szemelvények Magyarországon kiadott műveiből vagy a felkérésre született József Attila versek története is.